Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

Az amerikai hadsereg közleményt adott ki, miszerint múlt héten a jemeni húszik ballisztikus rakétákat lőttek ki három kereskedelmi hajóra a Vörös-tengeren, amire válaszul egy amerikai hadihajó lelőtt három drónt. A csapások annak a jelei, hogy az Izrael és a Hamász közötti háborúhoz kapcsolódó közel-keleti tengeri támadások sorozata kezd egyre agresszívabb lenni, ami a háború eszkalálódását hozhatja el. A konfliktus során először került több hajó egyetlen húszi támadás célkeresztjébe. Az Egyesült Államok elmondta, hogy „minden megfelelő választ megfontol” a támadás nyomán, és kifejezetten Iránt nevezte meg, miután Teherán gyorsan fejlődő nukleáris programja miatt már évek óta nagy a feszültség. 

Az amerikai hadsereg központi parancsnokságának a támadásokat követően kiadott közleménye szerint 

ezek a támadások közvetlen fenyegetést jelentenek a nemzetközi kereskedelemre és a tengeri biztonságra. Veszélybe sodorták a világ számos országát képviselő nemzetközi legénység életét. 

Hozzátették: „minden okunk megvan azt is feltételezni, hogy ezeket az akciókat, bár a jemeni húszik indították, Irán teljes mértékben elősegítette”. 

A támadás helyi idő szerint 9.15 körül kezdődött a húszik által ellenőrzött Szanaában, Jemen fővárosában a Központi Parancsnokság szerint. A USS Carney, a haditengerészet rombolója észlelte a ballisztikus rakétát, amelyet a húszik által ellenőrzött területekről lőttek ki a bahamai zászló alatt közlekedő Unity Explorer ömlesztettáru-szállító hajóra. A rakéta a hajó közelében csapódott be. Nem sokkal később a Carney lelőtt egy feléje tartó drónt, bár az nem volt világos, hogy a romboló volt-e a célpont. 

A húszik: az elmúlt időszakban egyre többet hallhattunk a jemeni húszikról a világsajtóban, így érdemes tisztázni, hogy kik is ők. Jemen Szaada tartományában élnek, és a síita iszlámon belül a zaidi ághoz tartoznak. Létszámukat tekintve becslések szerint az ország lakosságának a 25-30 százalékát jelentik (hivatalos adatok híján csupán becslésekre támaszkodhatunk). A síita iszlám ezen ága ma szinte csak Jemenben van jelen, és annak ellenére, hogy a jemeni síita közösség mintegy 8 millió főt számlál, a húszi mozgalmat csak mintegy 30 százalékuk támogatja. A síita zaidi vezetők Jement egy évezreden át irányították, egészen 1962-ig, és maga a húszi mozgalom már a kezdetektől szembenállt Szaúd-Arábiával. Keményen bírálta Jemen kormányának szerintük túlzott Amerika-barát irányvonalát és nagyobb autonómiát szeretett volna saját magának. Itt érdemes kitérni az Anszar Allah mozgalomra (azaz Allah Támogatói), amely a síita húszik egy kisebb politikai és vallási csoportja. A húszik esetében az ún. Zaidi imamátus örököseiről van szó, akik a mintegy 400 zaidi vallású törzsből egy erős, helyi törzsi szövetséget hoztak létre Huszein Badr ad-Dín al-Húszi vezetésével. Eleinte csak a síita kulturális, vallási hagyományokat akarta megőrizni a jemeni parlamentben az al-Hakk (Az Igazság) párt vezetőjeként. 1997-től egyre inkább a Hiszünk a Fiatalokban félkatonai csoport szervezésével foglalkozott. A kilencvenes években a szanaai egyetemen az eleinte csak fiatalokból álló mozgalom nyári táborokat szervezett, ahol olyan radikális vallási vezetők tanait tanulmányozták, mint a Hezbollah terrorista szervezet vezetőjének írásai. Innen gyökerezik a fanatikus Amerika-ellenességük és zsidógyűlöletük. Al-Húszit 2004-ben a jemeni vahabita kormány megpróbálta letartóztatni, ami fegyveres lázadáshoz vezetett. Az elkeseredett húszik dühét fokozta al-Húszi 2004. szeptemberi meggyilkolása. A mozgalom szellemi irányítását apja, míg a katonai vezetést a testvére vette át. A váltakozó hevességgel folyó arab tavasz politikai káoszában a húszik felkelése brutális polgárháborúvá fejlődött, amelyet külföldi beavatkozások tovább gerjesztettek, és a történelem egyik legszörnyűbb humanitárius válságát hozta el. A húszik neve akkor lett világszerte ismert, amikor 2014. szeptember 11-én elfoglalták Szanaát és megpróbálták elfoglalni Ádent. 

Körülbelül 30 perccel később az Unity Explorert találta el egy rakéta. Miközben válaszolt a vészjelzésre, a Carney lelőtt egy újabb érkező drónt. A Központi Parancsnokság szerint a Unity Explorer kisebb károkat szenvedett a rakétától. Két másik kereskedelmi hajót, a panamai zászló alatt közlekedő Number 9-est és a Sophie II ömlesztettáru-szállítót is rakétatalálat érte. A Number 9 némi sérülésről számolt be, de áldozatokról nem, a Sophie II pedig nem jelentett komoly károkat. Miközben helyi idő szerint délután fél öt körül a Sophie II megsegítésére hajózott, a Carney lelőtt egy másik, feléje tartó drónt. A drónok nem okoztak kárt. A Carney – egy Arleigh Burke osztályú irányított rakétás romboló több rakétát lőtt le, amelyet a húszik lőttek ki Izrael felé – egyik incidensben sem sérült meg, és a fedélzeten nem jelentettek sérülteket. A védelmi minisztérium először egyszerűen a Carney elleni támadásként írta le az akciót, mielőtt további részleteket közölt volna. Yahya Saree dandártábornok, a húszik katonai szóvivője a vasárnapi támadások közül kettőt magára vállalt, azt állítva, hogy az első hajót rakéta, a másodikat pedig drón találta el, miközben a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel összekötő Bab el-Mandeb-szorosban tartózkodott. Saree nem említette, hogy amerikai hadihajó is érintett lenne. 

„A jemeni fegyveres erők továbbra is megakadályozzák, hogy izraeli hajók hajózzanak a Vörös-tengeren (és az Ádeni-öbölben), amíg a Gázai övezetben élő rendíthetetlen testvéreink elleni izraeli agresszió meg nem szűnik”. A húszik katonai szóvivője hozzátette, hogy „a jemeni fegyveres erők megújítják a figyelmeztetésüket minden izraeli vagy izraeliekkel kapcsolatban álló hajó felé, miszerint törvényes célponttá válnak, ha megsértik a jelen nyilatkozatban foglaltakat”. 

Saree azonosította az első hajót is, a Unity Explorert, amely egy brit cég tulajdonában van, amelynek az egyik tisztje az Izraelben élő Dan David Ungar. A Number 9 a Bernhard Schulte Shipmanagementhez kapcsolódik. A Sophie II tulajdonosa, a japán Imabari Kyowa Kisen cég részéről azt nyilatkozták az Associated Pressnek, hogy a hajó legénysége biztonságban van, és a vízi jármű nem szenvedett komolyabb károkat. A másik kettő vezetőjét nem tudták azonnal elérni, hogy nyilatkozzanak. Irán még nem foglalkozott közvetlenül a támadásokkal. Hoszein Amirabdollahian külügyminiszter azonban azzal fenyegetőzött, hogy ha a jelenlegi helyzet folytatódik, a térség új szakaszba lép az Izrael–Hamász háború miatt. 

Figyelmeztetünk minden felet, mielőtt túl késő lenne, hogy hagyják abba a nők és a gyermekek gyilkolását

– mondta Amirabdollahian. 

Irán vezető diplomatája a megjegyzéseit a térségben lévő „ellenálló erőkkel” folytatott megbeszélések után tette (Teherán ezt a megnevezést használja az általa támogatott síita milíciákra, köztük az iraki csoportokra, a húszikra, a libanoni Hezbollahra, valamint a Hamász szunnita harcosaira). Mindegyikük fenyegette vagy támadta Izraelt, Irán fő regionális riválisát a háború során. A húszik sorozatos támadásokat indítottak a Vörös-tengeren lévő hajók felé, valamint drónokat és rakétákat lőttek ki Izrael ellen is. A húszik azt remélik, hogy a Jemenben évek óta tartó polgárháború és a Szaúd-Arábia által támogatott erők közötti csökkenő támogatottságot sikerül megerősíteniük. Az Egyesült Államok elzárkózott attól, hogy kijelentse, a haditengerészet hajóit vették célba, de azt mondta, hogy a húszi drónok a hajók felé tartottak, így önvédelemből lelőtték őket. Washington eddig elutasította, hogy közvetlenül reagáljon a támadásokra, akárcsak Izrael, amelynek a hadserege továbbra is igyekszik úgy tekinteni ezeket a hajókat, mint amelyeknek nincs kapcsolatuk az országukkal. A globális hajózás egyre gyakrabban lesz célpont, mivel az Izrael és a Hamász közötti háború azzal fenyeget, hogy szélesebb körű regionális konfliktussá válik – még akkor is, amikor egy tűzszünet rövid időre leállította a harcokat, és a Hamász túszokat cserélt az Izrael által őrizetben tartott palesztin foglyokkal. A tűzszünet összeomlása, a Gáza elleni büntető izraeli légicsapások, valamint a szárazföldi offenzíva újrakezdése azonban növelte a tengeri támadások kockázatát. Novemberben a húszik elfoglaltak egy szintén Izraelhez köthető járműszállító hajót a Vörös-tengeren, Jemen előtt. A lázadók még mindig maguknál tartják azt, El-Hudajda kikötőváros közelében. A múlt héten rakéták landoltak egy másik amerikai hadihajó közelében is, miután az segített egy Izraelhez kapcsolódó vízi járműnek, amelyet rövid időre fegyveresek foglaltak el. Ettől függetlenül nemrég egy izraeli milliárdos tulajdonában lévő konténerhajót egy feltételezett iráni drón támadott meg az Indiai-óceánon. A húszik már jó ideje nem céloztak közvetlenül amerikaiakat, ami tovább növelte a növekvő tengeri konfliktus tétjét. 2016-ban az Egyesült Államok Tomahawk cirkálórakétákat indított, amelyek három part menti radarállomást semmisítettek meg a húszik által ellenőrzött területen, megtorlásul az amerikai haditengerészet hajóira akkoriban kilőtt rakétákért. 

Miért támadják a húszik Izraelt? 

A húszi mozgalom keményvonalas szárnya korábban már támogatta a szaúdi–jemeni határon állomásozó bahreini erők meglepetésszerű célba vételét szeptember 25-én, és a folyamatos támadásaikkal igyekeznek bizonyítani Iránhoz való hűségüket, egyúttal pedig megerősíteni regionális helyzetüket az ellenállási tengelyen (Hamász, Hezbollah stb.) belül. Ezzel növelnék a presztízsüket, amivel további anyagi támogatást tudnának szerezni az arab lakosságtól. Az érem másik oldala, hogy a támadásokkal a húszik azt is bizonyítani akarják az USA és Izrael felé, hogy olyan fegyverek, felszerelések birtokában vannak, amelyekkel a jövőben célba vehetik az amerikai–izraeli érdekeltségeket szerte a térségben (Vörös-tenger, a Bab el-Mandeb-szoroson áthaladó hajók), így jelzik riválisaik számára, hogy komolyan kell venni őket a jövőben. A támadások számukra azért sem mellékesek, mert ezeken keresztül próbálják növelni a befolyásukat a folyamatban lévő szaúdi–húszi tárgyalásokon is. 

A bejelentés az után érkezett, hogy az izraeli hadsereg két cirkáló rakétát elfogott a Vörös-tengeren. A katonai szóvivőjük kedden azt mondta, hogy a konfliktus kezdete óta ez volt a harmadik kilövés, ami arra utalt, hogy ez volt a felelős egy október 19-i eseményért, amikor az amerikai haditengerészet közölte, hogy elfogott három cirkáló rakétát a Vörös-tenger felett. 

Október 28-án Izrael a húszikat okolta egy dróntámadásért, amely robbanásokat okozott Egyiptomban. Ezt követően november 1-jén a húszik üzentek hadat Izraelnek, és azt nyilatkozták, hogy mindaddig folytatják a rakéták indítását a zsidó államra, amíg „az izraeli agresszió meg nem szűnik”. Ugyan nincs megerősítve hivatalos forrásból, de Jordánia rakétamaradványokat fedezett fel a sivatagában, amelyekről úgy gondolják, hogy húszi rakéta maradványai. Jordánia ezért arra kérte az Egyesült Államokat, hogy telepítsen egy Patriot rakétavédelmi rendszert a területére. (Az USA védi a közel-keleti országok többségét, így Jordániát is) 

A húszik boríthatják a Közel-Keletet 

Szaúd-Arábiának is problémái vannak a húszikkal, akik Jemen északi részén találhatók, ebből fakadóan ha rakétákat és drónokat kell kilőniük, akkor ezeknek át kell menniük Szaúd-Arábián, amely a térség meghatározó olajtermelője. Igaz, korábban enyhítették a térségbeli húsziproblémát azzal, hogy békemegállapodást kötöttek Iránnal, ám ezt Kína szegte meg, amikor az ország az Egyesült Államok kiszorításával próbált belépni a térségbe. A szaúdiakat és az Egyesült Arab Emírségeket a húszik egyaránt az ellenségüknek tekintik. A húszik dollármilliárdos kárt okoztak mind a két államnak az olajtelepeik ellen indított támadásokkal, és most az ország mélyén lévő infrastruktúrára csaphatnak le az Irán által biztosított olcsó fegyverek segítségével. Rijád azt állítja, hogy 2015 és 2021 februárja között körülbelül 900 húszi rakétát és drónt fogtak el. Mohammed bin Szalmán kinevezését követően a királyság megpróbálta megoldani a húszi kérdést, de ezt a baloldali sajtóorgánumok kemény kritikával fogadták. 

Az Egyesült Államok az Ábrahám-egyezmény felhasználásával igyekezett elhagyni a Közel-Keletet, amely megkövetelte Izraeltől, hogy néhány kivételtől eltekintve békeszerződést írjon alá szinte az összes térségbeli országgal. A készülőben lévő legutóbbi megállapodás egy Izrael és Szaúd-Arábia közötti békeszerződés volt, amely kiválthatta a Hamász és Izrael közötti konfliktust. A Hamász nem tudott önállóan fellépni, és úgy tűnik, Irántól, Kínától és Oroszországtól kapott segítséget. Egy másik tényező, amely állítólag arra ösztönözte Kínát és Iránt, hogy segítse a Hamaszt a támadás végrehajtásában, az India–Közel–Kelet-Európa gazdasági folyosó (IMEC) közlekedési korridorja volt. Ez közvetlen kihívást jelent Kína Egy övezet, egy út kezdeményezése (BRI) számára. 

Összegzés – a múlt vasárnapi támadás illik a sorba 

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a húszik támadása a Vörös-tengeren és a Bab el-Mandeb-szoroson keresztül áthaladó kereskedelmi hajókra nem lehet meglepetés. A mozgalom ezzel igyekszik bizonyítani az Iránhoz való hűségét, egyúttal erősíteni regionális helyzetét az ellenállási tengelyen (Hamász, Hezbollah és a hozzájuk hasonló szervezetek.) belül. Ezzel növekedne a presztízsük is, és bizonyítani tudnák a Nyugat felé, hogy olyan katonai felszerelések és erő birtokában vannak, amelyek miatt komolyan kell venni őket a jövőben, mivel képesek fenyegetni a nyugati érdekeltségeket. Továbbá így próbálják növelni a befolyásukat a folyamatban lévő szaúdi–húszi tárgyalásokon. 

Borítókép: MTI/EPA/Jajha Arhab