A méret a lényeg: a német gépjárművek egyre hosszabbak, szélesebbek és súlyosabbak. Egy új autó átlagos saját tömege Németországban jelenleg csaknem 1,7 tonna, ez több mint 15 százalékos növekedés 2013-hoz képest. Más kérdés, hogy az infrastruktúra meddig bírja.
Az elmúlt hónapban a német gépjárműpiac súlyos visszaesést szenvedett el, különösen az elektromos autók szegmensében. A kormányzat adókedvezmények bevezetésével próbálja megmenteni a válságban lévő ipart, miközben a német gépkocsigyártók jövője a globális piacon is egyre bizonytalanabbá válik.
A nagy múltú német vállalat történetében először merül fel a gyárbezárások lehetősége, ez pedig újabb csapást mér Scholz kormányára.
A globális autóipar nem festett túl jól az idei év első felében: az eladások és a nyereség világszerte csökken, ami kiemelten érinti a német gyártókat. A japánok azonban örülhetnek.
A hazai márkák elfoglalták a kínai gépjárműpiac többségét. Egyes nyugati gyártók még nem adják fel a küzdelmet, és a lokális fejlesztésekre összpontosítanak, bár a visszatérés szerintük is évekig fog tartani.
Az Európai Bizottság bejelentette, a vártnál nagyobb mértékben fogja emelni az elektromos járművek behozatalára kivetett vámokat, mégpedig a szubvencióellenes vizsgálat eredményei nyomán. Az intézkedés a kínai elektromosjármű-gyártó ipart célozza, de nem biztos, hogy nekik fog a legjobban fájni. A politikai kérdés, hogy Ursula von der Leyent segítheti-e az újrázásban az intézkedés.
Németország hevesen ellenzi, hogy a formálódó új szankciós csomag része legyen a Fehéroroszországba irányuló luxustermékek exportja. Pedig az oroszoknak a baráti állam lett a nyugati autószalon. Ami oda bekerül, Moszkvába megy tovább.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar EU-elnökségre való felkészülés jegyében Glenn Schmidttel, a BMW elnökhelyettesével, Brian Ramppal, az Audi globális kormányzati ügyekért felelős vezetőjével, Jörg Burzerrel, a Mercedes igazgatósági tagjával, valamint Hildegard Müllerrel, a Német Autóipari Szövetség elnökével egyeztetett. Kiemelték, hogy a protekcionizmus nem megoldás az európai gazdaság bajaira.
Ola Källenius nem először emeli fel a hangját Kína kapcsán. Annak idején nekitámadt már a kockázatmentesítésnek is, most a protekcionista törekvésektől óvja Brüsszelt. Szerinte például csökkenteni kellene a kínai importautókra kivetett vámot.
A kormány a befektetések csökkentéséért könyörög, de a német vállalatok nem akarnak hallgatni a szóra, és egyre intenzívebb jelenlétet alakítanak ki Kínában.
A kínai importautók elleni vizsgálat nevetséges az Európában eladott járművek számát tekintve. De mi a helyzet a sanghaji Teslákkal, amelyek tarolnak az uniós piacon? Az EU Kína elleni küzdelme valójában egy Macron francia elnök és Elon Musk közötti mesteri csata lehet.
A német közlekedési miniszter, Volker Wissing nem kapott nagy nemzetközi támogatást a zöldüzemanyagokkal kapcsolatos nyilatkozatához. Németország azt remélte, a müncheni autókiállítás pezsgését felhasználva reklámozhatja elképzelését, hogy a belső égésű motorral hajtott autókat újszerű e-üzemanyagokkal kívánja megmenteni.
Régen látott, ijesztő nehézségekkel küzd Európa legnagyobb gazdasága, és egyelőre nincsen jele, hogy a gyengülés ne lenne hosszú távú. Az EU motorja lassul, márpedig ha Németország gazdasága lebetegszik, akkor az Unió egésze ellátásra szorul majd.
Az állam innentől nem vállal semmiféle felelősséget a nagy cégek kínai befektetéseivel és kereskedelmi ambícióival kapcsolatban. De ennél sokkal fontosabb, hogy akadályozni sem akadályoz senkit exportkorlátozásokkal, mint azt az amerikai kormány teszi.
Musk annyi elektromos autót adott el, hogy azzal szinte egymaga megverte a német piacot. És persze mindenkit az amerikai értékesítésben.
A Nyugat által ismételgetett „kockázatmentesítés” Peking szerint csak egy terminológiai tévedés. Mindegy, minek nevezik, Washington célja Kína elszigetelése és kiszorítása a globális piacról.
Németország óriási hátrányba került a világ legnagyobb piacán, és nem úgy tűnik, hogy be tudná hozni a lemaradását.
Bár a német kancellár határozottan a kínai kapcsolatok lazítására törekszik, az autógyárak vezetői ebben az ügyben levegőnek nézik Olaf Scholzot.
Berlin még mindig hallani sem akar a belsőégésű motorok betiltásáról. A múltba révedés óriási árat követelhet Németországtól és az EU-tól egyaránt.
Egyre többen szállnak szembe az USA Kína-ellenes szankciós politikájának sürgetésével.
Mégis megszületett a megállapodás az Európai Bizottság és Németország között: elfogadják az e-üzemanyaggal működő belső égésű autókat is a zöld átállás részeként, azzal a feltétellel, hogy azok technológiája kizárja a fosszilis üzemanyagos üzemeltetést.
Bár hivatalosan nem is képezte a március 23-i EU-csúcs programjának részét, Brüsszelben a főszerep az Európai Bizottság és a német kormány közötti háborúé volt, amely a belső égésű motorok 2035-ös betiltása miatt robbant ki.
Brüsszel döntött: 2035-től az EU valóban betiltja a belsőégésű motoros autók és kisteherautók értékesítését. Nincs kibúvó, nincs e-üzemanyagos kivétel, csak és kizárólag elektromos járművek. A betonfalba azért beépítettek egy kiskaput is, hátha menekülőre kell fogni.
Azonnali állami beavatkozást és versenyképes energiaárakat szeretnének látni a szakértők és az ágazati vezetők a német autóiparban eluralkodó káosz kapcsán.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
