Trump 18 százalékra vágná az Indiára kivetett vámokat, amennyiben Újdelhi leáll az orosz olajimporttal és szélesre tárja a piaci kapuit Amerika előtt. A részletek egyelőre ködösek, a legérzékenyebb pont pedig az agrárium kérdése. Ha az „energia a vámért” elv beválik, a BRICS és az olajpiac is átárazódhat.
A Lukoil nemzetközi hálózatának amerikai átvétele az orosz szénhidrogén-diplomácia végét jelzi. Míg a Mol a Balkánon erősít, addig Kelet-Európa finomítói amerikai pénzügyi befektetők kezében csoportosulnak.
Maduro elfogása látványos geopolitikai esemény volt, ám az olajpiacok reakciója visszafogott maradt. A Brent ára ugyan 60 dollár körüli szintre mérséklődött, de ez inkább a várakozásoknak, semmint a tényleges fejleményeknek köszönhető, hiszen 2-3 éven belül érdemi venezuelai olajkitermelés-növekedés aligha várható.
A hét ábrája
A nyugat-európai nagyipari vállalatok, különösen a vegyipar helyzetét több tényező is nehezíti: a szankciós politika energiát és alapanyagokat drágító hatásai, a szigorú és költséges környezetvédelmi előírások, valamint az északi-tengeri olaj- és gázmezők fokozatos kimerülése. Az EU-s zöldátállásra ugyanis még nem volt készen sem az ipar, sem az energia-infrastruktúra.
Az USA az oroszokat szankcionálja, ami Szerbiára is kihat, olyannyira, hogy a szerb elnök 50 napot adott az orosz Gazpromnak arra, hogy kiszálljanak a helyi olajvállalatból, a NIS-ből. Ami rossz hír az oroszoknak, az előny lehet nekünk: a Molnak ugyanis jó esélye van átvenni ezt a tulajdoni hányadot.
A francia haditengerészet feltartóztatott az ország partjaihoz közeli tartályhajót, amely az orosz „árnyékflottához” köthető.Putyin kalózkodásnak nevezte ezt az incidenst, az orosz szakértők pedig egy új oroszellenes stratégiát emlegetnek.
Egy észak-skóciai tengerparti óriás olajterminál átalakítása zöldenergia-központtá csökkenti a környezeti terhelést és gyorsabb projektindítást tesz lehetővé. A töredékére zsugorodott olajtranszfer helyett most szélenergiával és e-üzemanyagokkal foglalkozik a nagy állomás, ami globális példa lehet a hasonló esetekre.
Chris MacIntosh befektetési alapkezelő egyik legújabb geopolitikai értekezése szerint az Egyesült Államok külpolitikája új szintre lépett: már nem is próbálja leplezni, hogy a Venezuelába irányuló legújabb „demokráciaexport” valójában küzdelem az olajért. Chris MacIntosh elsőként leszögezi, hogy a Trump-adminisztráció figyelme az észak–déli tengely felé fordult – már kevésbé a kelet–nyugatira. Ezt részben azzal magyarázza, hogy […]
Az Európai Bizottság hivatalosan is bemutatta a következő, 18. oroszellenes szankciócsomagra tett javaslatait. Az orosz szakértők úgy gondolják, ez csak egyetlen esetben jelent igazi kihívást Moszkva számára.
Sokan vélekednek úgy, hogy Donald Trump a Monroe-doktrínához visszatérve magára hagyná Európát. Ez viszont azért nem valószínű, mert az amerikai tőke még jócskán lát lecsapolni valót Európában. Inkább az a kérdés, hogy a földrészünk Latin-Amerikához vagy Afrikához fog-e hasonlítani…
Sokan magyarázták, hogy mitől zuhant le az Azerbaijan Airlines J2–8243-as járata karácsony napján. A repülőgép fekete dobozait még vizsgálták, de a nyugati média rögtön eldöntötte, hogy Oroszország a felelős. Az azeri elnök – aki a nyugati nyomás ellenére erős kapcsolatokat ápolt Oroszországgal – rögtön átvette ezt a narratívát.
Az OPEC+ és a BP nehéz helyzete, a kávé- és kakaótermés kilátásai, valamint a szén és a vasérc jövője mind olyan tényező, amely izgalmassá és kiszámíthatatlanná teszi az előttünk álló évet.
Az Antarktiszról, a legdélibb kontinensről régóta megszületett az az egyezség, ami az országoknak csak tudományos kísérleteket engedélyez. Egy orosz expedíció állítólag elképesztő, 511 milliárd hordónyi olajtartalékot fedezett fel a kontinens jeges felszíne alatt. Már a lehetőség felmerülése is éghajlati és geopolitikai következményekkel járhat.
A napokban megkötötték a nagy üzletet: Oroszország beleegyezett, hogy 10 éven át napi félmillió hordó kedvezményes olajjal lássa el Indiát. Ez a mai árakon évi 13 milliárd dollár forgalmat jelent, és a globális kínálat 0,5 százalékát teszi ki.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára Afganisztánban járt, hogy Kabult a nagyobb Eurázsiai Partnerség kulcsfontosságú elemévé tegye. Ez a vízió új kereskedelmi útvonalakat hozna létre, és segítené az intézményi partnerségek kialakítását Ázsiában. Moszkva céljai világosak, bővíteni a kereskedést Dél-Ázsiával, hogy csökkenthesse a Kínától való függőséget.
Kína üzembe helyezte a Meng Hsziang (Álom) nevű mélytengeri fúróhajóját, amely képes 11 ezer méteres mélységbe lehatolni, és az óceáni tudományos kutatástól az olaj- és gázfeltárásig számos funkciót integrál. A hajó a kínai technológiai és tudományos innováció csúcspontja, amely előrelépést jelenthet a mélytengeri erőforrások kiaknázásában. Az év végén első útjára induló vízi járművel Kína erősítheti pozícióját a mélytengeri bányászat területén.
A kínai vámhatóság legfrissebb importadatai szerint a Malajziából származó nyersolajimport napi 1,456 millió hordó volt, ami jóval több, mint amennyit az ország kitermel. A számok mögött valószínűleg a perzsa középhatalom áll.
Még a latin-amerikai nemzetek közt is szegény országnak számító Guyana ma Dél-Amerika egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, köszönhetően a nemrég felfedezett olajlelőhelyeinek. Venezuela, Kongó vagy Angola példája azonban azt mutatja, hogy a fekete arany feltűnése akár egy egész államot is megrázhat. Minden attól függ, hogy Guyana mire fogja felhasználni a hirtelen jött gazdagságát.
Annak ellenére, hogy 15 év alatt világszerte hatezermilliárd dollárt fektettek a megújuló energiákba, 2023-ban rekordot döntött a szénfogyasztás. Nagy ívű környezetvédelmi megállapodások ide, hangzatos földmentő célok oda, valójában az ezredforduló óta alig csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának az aránya.
India korábban 13-szorosára növelte az orosz nyersolajvásárlásait, amit feldolgozva exportált nyugatra, lényegében megkerülve ezzel az oroszok elleni szankciókat. A húszik támadásai, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai, a magas fuvarköltségek arra ösztönzik Újdelhit, hogy az exportját átirányítsa Ázsiába. Így februárban az európai dízelüzemanyag-behozatal 90 százalékkal esett vissza januárhoz képest. A mezőgazdasági főszezon közeledtével Európában a gazdák újra bajba kerülhetnek.
Az elmúlt évtizedben az Egyesült Államok maga mögé utasította Szaúd-Arábiát és az Oroszországot, így a világ vezető olajtermelőjévé vált. A mennyiség: 12 millió hordó naponta.
Iránra és Irakra érdemes figyelni hatalmas olaj- és gázkészleteik, földrajzi elhelyezkedésük és regionális befolyásuk miatt. Szövetségükkel megerősödne a síita hatalom, Kína és Oroszország pedig geopolitikai előnyöket szerezhetne ebből a szövetségből. Hogy komoly változások következnek, azt mutatja az iraki miniszterelnök felhívása, amelyben az amerikai katonák távozását követeli.
A 2024-es év számos meglepetést hozhat a világgazdaság számára – kellemeset és kellemetlent is. Az orosz szakértők is előálltak meglepő jóslatokkal, mivel a várhatókra kár pazarolni a tintát. Még az ilyen prognózisokat is érdemes komolyan venni, hiszen mindig van némi esélye a beteljesülésüknek.
Az orosz olajra vonatkozó uniós és a G7-ek által bevezetett büntetőintézkedések Oroszországnak 34 milliárd eurós olajbevétel-kiesést okoztak, ez a szankciók első évében 14 százalékkal csökkentette az orosz exportbevételeket. Az árkorlátozásnak volt hatása, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az orosz olaj és a globális referenciaolaj ára közötti különbség 2023 eleje óta folyamatosan csökken, így a retorziók hatékonysága is csökkent. Következésképpen a korlátozások 2023 első felében voltak hatékonyak, amikor hatásuk elérte a napi 180 millió eurós csúcsot.
A következő geopolitikai lobbanáspont könnyen egy évszázados határvita lehet Dél-Amerika olajban gazdag szegletében? Baljós, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is mélyen érintett Venezuela és a szomszédos Guyana nézeteltérésében.
Az iraki olaj- és gázszektorhoz kapcsolódó bármely nagyprojektnek felbecsülhetetlen jelentősége van. Az Egyesült Államok kudarcának figyelemre méltó bizonyítéka, hogy a drága háborúja és annak ottani következményei után Oroszország és Kína jelentős gázfejlesztő partnerei lesznek az irakiaknak.
A történelem során számos ország élt gazdasági szankciókkal, amelyek a geopolitika gyakori, de kevésbé hatékony eszköztárához tartoznak. Ezt bizonyítja, hogy most az USA feloldotta fél évre a Venezuelára kivetett büntetőintézkedéseket. A hivatalos indok politikai, de a háttérben meghúzódik, hogy Joe Biden szeretné a stratégiai üzemanyag-tartalékokat feltölteni, pótolva a benzin árának alacsonyan tartására már felhasznált készleteket.
