A 2024-es év számos meglepetést hozhat a világgazdaság számára – kellemeset és kellemetlent is. Az orosz szakértők is előálltak meglepő jóslatokkal, mivel a várhatókra kár pazarolni a tintát. Még az ilyen prognózisokat is érdemes komolyan venni, hiszen mindig van némi esélye a beteljesülésüknek.
1. Az olaj hordónkénti ára 150 dollárra vagy magasabbra emelkedik
Azt azért ők is elismerik, hogy egy ilyen forgatókönyv csak akkor lehetséges, ha erőteljesen csökken a kínálat a piacon. A kereslet várhatóan nem tud olyan gyorsan növekedni, hogy az olajhiányhoz vezessen.
Tehát ehhez valakinek radikálisan csökkentenie kell a termelési volument és az exportot, ezt pedig magától az OPEC+ biztosan nem fogja megtenni. Inkábba közel-keleti katonai konfliktus kiterjedése miatt következhet be, amelybe bevonódna például Irán is. Ez a Hormuzi-szoros részleges vagy teljes lezárásának a forgatókönyve, amelyen keresztül áthalad az összes olaj több mint 20 százaléka.
Ám van esély az oroszországi olajszállítások csökkentésére, amennyiben a nyugati országok túl messzire mennek az ottani olaj vásárlóinak megfélemlítésében, vagy az USA és az EU gátolná a szállítást.
Moszkva szerint, ha kivonnák az orosz olajat a világpiacról, az hordónként 150 dollárra vagy még többre emelné az árakat.
Az oroszok hangsúlyozzák, hogy senkinek sincs szüksége ilyen forgatókönyvre – sem az olajtermelőknek, sem az olajvásárlóknak. A hordónként 150 dollár már túl nagy, ez az az ár, aminél tönkremegy a kereslet, és ez gyorsan a világgazdaság hanyatlásához és a fogyasztás csökkenéséhez vezet. Moszkva számára a brent megfelelő ára hordónként 80–90 dollár között mozog, figyelembe véve az orosz ural olaj 7-10 dolláros árengedményét.
2. Az Európába irányuló orosz gázszállítás teljes leállítása, beleértve az LNG-t
Ez bekövetkezhet az orosz gáz elleni nyugati embargó bevezetése, az ukrán tranzit blokkolása vagy a közlekedési infrastruktúra, köztük a fekete-tengeri Török Áramlat tönkretétele miatt. Bár ez utóbbit sokkal nehezebb megvalósítani, mint az Északi Áramlat felrobbantását a Balti-tengeren, de jelenleg ezt sem tartják nulla valószínűségű forgatókönyvnek.
Maguk az oroszok is meglehetősen esélyesnek tartják azt a szcenáriót, hogy két vezetéken – az Ukrán és a Török Áramlaton – keresztül teljesen leálljon a gázszállításuk Európába. Ukrajna már blokkolta a déli vezetéket, és a szállítások csak az északi ágon keresztül folynak. A Török Áramlaton keresztül Európába irányuló tranzit pedig már 2023-ban majdnem leállt.
Bulgária 111 dollár/ezer köbméter tranzitadót vetett volna ki a Török Áramlaton keresztül érkező orosz gázra, ami egy kísérlet lett volna a gáztranzit blokkolására a tranzitkorlátozás bevezetésével. Drágult volna a gáz, aígy nem lett volna kifizetődő megvenni. Az oroszok is úgy látják, hogy a helyzetet hazánk mentette meg, mivel nem akartuk elveszíteni az orosz gázt. A lépéssel Bulgária a schengeni övezethez való csatlakozását is kockára tette volna.
Az oroszok arra számítanak, az Egyesült Államok nyomást gyakorol majd Ukrajnára, hogy a fűtési szezon végén azonnal blokkolja a tranzitot. Kijevnek erre van formális alapja – azzal vádolja a Gazpromot, hogy nem teljesíti a szerződéses kötelezettségeit. A cég a kontraktus értelmében napi 109 millió köbméter helyett napi 42-43 milliót továbbít, és csak ezen mennyiség után fizet, mivel maga Ukrajna zárta el az északi gázvezetéket.
A fő áldozat természetesen Európa lenne.
Az oroszok úgy vélik, hogy az európaiak nem halnak bele, nem fognak megfagyni, de a fő kockázatot az árak emelkedése jelenti, ami viszont a kontinens gazdaságának további dezindusztrializációjához vezet. 2022-ben már 60 milliárd köbméterrel csökkent az európai ipar gázfogyasztása, 2023-ban további 30 milliárddal, 2024-ben pedig újabb visszaesés várható.
3. Eszkalálódik az Egyesült Államok Kínával való konfliktusa, megszakad az ázsiai nagyhatalom délről (Afrikából, Közel-Keletről és Ausztráliából) történő energiaellátása
Az oroszok úgy vélik, hogy ha megszakad a déli gáz- és olajellátás, azzal összeomlás fenyegeti mind Kínát, mind az egész világgazdaságot. Az ázsiai ország továbbra is a világ gyára, és amennyiben megszakítják az energiaellátását, akkor az egész világ termékek nélkül marad. Egy közvetlen konfliktus az Egyesült Államok és Kína között, a nyílt hadüzenet egy radikális forgatókönyv lenne, de elképzelhető egy hibrid séma is, miszerint az ázsiaiak belekeverednek valamilyen konfliktusba, erre válaszul az Egyesült Államok megszakítja az ellátást.
Itt az oroszok kicsit magukra is gondolnak, hiszen az ilyen forgatókönyv akár az előnyükre is válhat, mivel készek nagy mennyiségben olajat és gázt szállítani Kínának. Egy ilyen fejlemény még jobban motiválná Pekinget a Szibéria ereje-2 megépítésére. Oroszországnak szükség esetén 150-200 milliárd köbméter gázforrásbázisa van, amelyet évente tudna szállítani Kínába, csak szerződésekre és infrastruktúrára van szükségük.
4. Az ukrajnai különleges hadművelet hirtelen véget ér
Talán ez lenne a legörvendetesebb számunkra is, ugyanis ez lehetőséget nyithatna az orosz–európai együttműködés megújítására. A legkönnyebben a szén és az olaj kereskedelmét lehetne visszaállítani. Ráadásul az európai államok mindezt tehetnék az éghajlattal és a bolygóval való törődés zászlaja alatt. Most az orosz olaj Indiába jut, onnan kerül feldolgozva Európába, de a Közel-Keletről és az USA-ból érkező energiahordozóknak is nagyobb a karbonlábnyomuk.
Persze egy ilyen forgatókönyvet egyelőre az oroszok sem tartanak valószínűnek, mivel a világban az a gyakorlat, hogy szinte soha nem oldják fel a szankciókat.
Az ukrajnai konfliktus befagyasztása jelentős következményekkel járhat az orosz gazdaság egészére nézve.
A háború forró szakaszának vége „deflációs sokk” lenne a gazdaságuk számára: sok százezer ember térne vissza a munkaerőpiacra, az infláció lassulna, a jegybank a jelenlegi 16-ról 10 százalék alá tudná csökkenteni a kamatlábat.
5. A mesterséges intelligencia (MI) gyorsított bevezetése Oroszországban is
A Goldman Sachs számításai szerint az Egyesült Államokban az összes munkafeladat 25 százalékát átveheti a mesterséges intelligencia, sőt bizonyos területeken ennél is többet. Például a könyvelési és jogi munkák több mint 40, a programozók, tervezők és újságírók tevékenységének több mint 30 százalékát.
Az USA-ra vonatkozó számításokat átvetítették Oroszországra, így azzal számolnak, hogy a mesterséges intelligencia (nagy nyelvi modelleken alapuló) tömeges bevezetése több mint 1 millió könyvelőt, 400 ezer ügyvédet, 300 ezer tervezőt, 250 ezer programozót, 150 ezer újságírót, valamint több ezer bloggert, kereskedőt és elemzőt tenne feleslegessé. Emellett az MI segítségével a hatóságok megbirkózhatnának az autonóm vezetés elindításával, ami megoldaná a taxisok és a teherautó-sofőrök hiányát.
Tehát nem csak a leépített fehérgallérosok lépnének be a munkaerőpiacra. A mesterséges intelligencia bevezetése több százezer munkavállalót tenne szabaddá, ami deflációs sokkot okozna Oroszországban, ezzel az inflációt az Orosz Nemzeti Bank a hosszú távú, 4 százalékos célértékére csökkentené.
6. A Federal Reserve és az EKB 2024-ben is magasan tartja a kamatszintet, ami recessziót vált ki a világgazdaságban
Az amerikai infláció lassul, és a piacok 2024 márciusára áraznak be egy kulcsfontosságú Fed-kamatcsökkentést. Bár valószínűtlennek tűnik, de az USA 2024 végéig tarthatja a szigorú monetáris politikát. Ez növelné a világgazdaság mély recessziójának valószínűségét, csökkenne az energia iránti kereslet és vele együtt az olaj ára. Az olajpiac potenciális többlettel nézhetne szembe.
Ha az infláció felgyorsul, az EKB is visszatérhet a kamatemeléshez, ami mély recesszióba taszítaná az eurózónát.
Emellett a fejlődő országokban az irányadó kamatlábak emelése a nemzeti valuták leértékelődését okozhatja, és ez tovább gyorsítaná a pénzromlást ezen államokban.
Az oroszok úgy vélik, hogy az USA és Európa gazdasága még tartja magát, de most már egy kisebb „fekete hattyú” is válságba sodorhatja őket.
A globális krízis érintheti Oroszországot is, ami magában foglalja a rubel árfolyamára nehezedő nyomást, valamint a kereslet és az olajárak csökkenésének kockázatát, ami mindenképp befolyásolja az ország költségvetés bevételeit.
7. Egy sokkforgatókönyv a globális adósságválságra, amikor jó néhány ország nem teljesít
A növekvő kamatlábak világszerte az adósságszolgálati költségek emelkedéséhez vezettek. Ugyanakkor a globális adósságállomány továbbra is nő. Öt év alatt 60 ezer milliárd dollárral bővült a teher, amelyből a növekedés kétharmada a fejlett országokra – az Egyesült Államokra, Japánra, Franciaországra és az Egyesült Királyságra – esett.
A fejlődő államok is egyre jobban eladósodnak, különösen Kína, India, Brazília és Mexikó. Több tucat ilyen országot fenyeget az a veszély, hogy nem tudja teljesíteni az államadóssága törlesztését. Félő, hogy a választások hátterében – márpedig több mint 40 országban tartanak majd szavazásokat – Indiában, Dél-Afrikában, Pakisztánban és az Egyesült Államokban megnövekedhet a költségvetési teher és az állami hitelfelvétel volumene. Az Oroszország fő kereskedelmi partnereinél – Kínában és Indiában – jelentkező problémák szintén kockázatot jelentenek az orosz bevételekre nézve.
8. Az újabb sokkforgatókönyv egy teljesen kiszámíthatatlan geopolitikai válság, sőt talán több is annál
A geopolitikai kockázatokra gondolva sokféle lehetőség merülhet fel, kiterjedhetnek a már meglévő konfliktusok, és megjelenhetnek újak is. A 2022–2023-as évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek átmeneti zavarokhoz vezethetnek az energia- és az élelmiszer-ellátási rendszerekben, valamint ársokkot okozhatnak, ami megnehezítheti a jegybankok dolgát a recesszió, a magas infláció és a pénzügyi stabilitás kockázatai közötti választásban.
Az idén 40 országban több mint 70 választást tartanak. Az oroszok a legfontosabbnak a saját márciusi szavazásuk mellett a tajvanit (január 13-án) és természetesen az amerikait (novemberben) tartják.
A tajvani választások fontosak Kína békés újraegyesítésre vonatkozó reményei és a tajvani hatalom erőszakos átvételének vagy katonai blokádjának kockázatai, valamint Kína és az Egyesült Államok kapcsolatának összefüggésében. Az amerikai választások pedig meghatározzák a világ legnagyobb és legbefolyásosabb gazdaságának jövőbeli politikáját a következő négy évre.
Az orosz piac számára, az Egyesült Államokkal való gyakorlatilag befagyott kapcsolatok közepette, fokozódhatnak a spekulációk az esetleges új amerikai politikai vezetésnek az orosz–ukrán konfliktussal és általában az amerikai–orosz kapcsolatokkal kapcsolatos álláspontjának enyhüléséről. Trump 2016-os győzelme nyomán a két nagyhatalom közötti viszony javulásában bíztak az oroszok, viszont ebben csalódniuk kellett. Így illuzórikusnak tartanak minden olyan elgondolást, amely a kapcsolatok radikális változását összeköti az amerikai elnök személyével.
(Forrás: Vzgljad)
Címlapfotó: Shutterstock
