Visszafogott vitát és lezáratlan javaslatokat hozott magával a márciusi EU-csúcs. Az Európai Tanács ülésén a legérzékenyebb téma Ukrajna további fegyverzése, valamint az unió védelmi képességeinek erősítése volt, főszerepben az újabb közös hitelfelvétellel és az orosz zárolt vagyonok elkobzásának lehetőségével. Magyarország nem enged álláspontjából.

A dühös EU-s gazdák tüntetésének zajától kísérve gyűltek össze a tagállami vezetők március 21-én Brüsszelben, hogy megvizsgálják, van-e egységes konszenzus Európa védelmi erősítésének mikéntjében és hogyanjában. Az apropót nemcsak Oroszország egyre sikeresebb ukrajnai műveletei adják, hanem Donald Trump kijelentései, miszerint Európának ideje lenne összeszednie magát, mert az Egyesült Államok a végtelenségig nem fogja állni a cechet.  

Hogy az unióra ráférne a ráncfelvarrás védelmi téren, azzal senki nem vitatkozik. A probléma inkább azzal van, hogy mennyibe kerüljön a műtét, ki legyen a plasztikai sebész, és legfőképpen az, hogy ki fizesse a számlát.

Már megint Macron

A francia elnök – aki az elmúlt hetekben olyan ámokfutást rendezett a háború kapcsán, amit még az edzett gyomrú EU-s kollégái közül is csak néhányan tudtak megemészteni – a legnagyobb lobbistája egy újabb, a járvány idején felvetthez hasonló, közös uniós gigahitelnek. Macron szerint nincs idő megvárni az EU hosszú távú költségvetési tárgyalásait, az azonnali cselekvés feltétele pedig a hitelfelvétel, amelyből Brüsszel közös védelmet tud finanszírozni.

Franciaország javaslatai között szerepel még a befagyasztott orosz állami vagyon nyereségének elkobzása,amelynek 90 százalékából fegyvert vásárolnának Ukrajnának, a maradék tízet pedig az állam lélegeztetőgépére költenék, valamint az is, hogy megdöntsenek egy tabut, és az Európai Beruházási Bank számára lehetővé váljon, hogy fegyverkezési projektekhez is nyújthasson kölcsönöket.

Ahogyan várható volt, a fiskálisan kemény északi országok, elsősorban Hollandia és Németország, hallani sem akarnak újabb monstre hitelről. Utóbbi már a Covid utáni helyreállítási alapba is nehezen ment bele, mondván: az egyszeri és megismételhetetlen bűvésztrükk volt. Macron azonban nem enged, és folytatja lobbihadjáratát. Mint mondta, a szokatlan eszközök használata mutatja, hogy Oroszország agressziójára válaszul az EU is történelmet ír.

Vezércsel

A helyzetet bonyolítja, hogy Brüsszel kampányüzemmódban van, Ursula von der Leyen pedig annyira akar duplázni az Európai Bizottság elnöki székében, hogy egyrészt hajlandó még a saját ötleteit is megcáfolni (Green Deal), másrészt jó érzékkel ült rá a védelmi kérdésre mint kampánytémára.

Az önmagát válságmenedzseri pozícióba helyező bizottsági elnök az elkövetkezendő időszak háborúpárti vezetője kívánna lenni, amelynek támogatásához meg kellene győzni az egyre sokasodó ellenzőket. És itt már nemcsak Orbán Viktorról van szó, aki az egész uniós Ukrajna-politikának új irányt szeretne szabni, hanem azokról is, akik úgy vélik, egy kicsit oda kellene figyelniük a saját országukra is, mielőtt a feneketlen ukrán zsákba dobálják a százmilliókat, pláne úgy, hogy a legeredetibb ötlet eddig a közös eladósodás volt.

Von der Leyen kampánya tehát (amely rányomta a bélyegét az EU-csúcsra is) egy erősebb közös védelmi finanszírozásra, a védelmi ipar erősítésére, az orosz zárolt vagyon Ukrajnába küldésére, és egy új pozíció, a védelmi biztosi létrehozására épül. VDL alapvetően háborús imázst akar kialakítani a saját személye körül, ám az már most, a csütörtöki csúcson kiderült, hogy szándékai több ponton nem egyeznek a tagállamok közös érdekeivel.

Határozott magyar álláspont

Míg az Európai Tanács elnöke, Charles Michel arról beszélt, hogy a befagyasztott orosz állami vagyon nyereségét az európai vezetők konszenzusos megegyezése alapján Ukrajna megsegítésére fordítják (beleértve katonai eszközök vásárlását is), Alexander De Croo, az EU soros elnöki tisztét betöltő belga miniszterelnök úgy fogalmazott: korai lenne felhasználni az összegeket.

Szavai valószínűleg Magyarország ellenállására is utaltak: Orbán Viktor határozottan elutasította ugyanis, hogy a zárolt összeg nyereségéből (mintegy 3 milliárd euró értékben) fegyvereket vásároljanak Ukrajnának. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a csúcstalálkozón is megerősítette: a magyar álláspont az Ukrajnának szánt fegyverszállítások tekintetében változatlan. „Semmilyen összefüggésben nem támogatjuk. Magyarországot nem vagyunk hajlandók háborús féllé változtatni. Amennyiben alapvető magyar nemzeti érdekbe ütköznek a szankciós javaslatok, azokat is megállítjuk” – mondta.

Ha már nemzeti érdek: Orbán Viktor előzetes tájékoztatása szerint a csúcs talán legfontosabb kérdése az ukrán gabona helyzete. Mint írta, az ukrán dömping tönkreteszi az európai és magyar gazdákat, így azonnali megoldásokat kell találni. Vele ellentétben a litván miniszterelnök szerint az orosz gabona importját kellene betiltani (élelmiszerekre nem vonatkoznak a szankciók), miután éppen Moszkva ontja az EU-s piacra alacsony áron az „ukránoktól elrabolt gabonát”.

A megoldás felemás lett: miközben egyes ukrán terményekre az unió behozatali limitet rendel el, a gabona és egyéb agrártermékek esetében pedig további importszigorítások várhatók, az Európai Bizottság pluszvámokat vet ki az orosz és fehérorosz importra, hogy így lassítsa a növekvő felvásárlást.

Úgy tűnik, nem történt előrelépés az európai békealapból Ukrajnának ígért támogatás nyolcadik, 500 millió eurós részletének ügyében sem. Az utalást Magyarország hosszú hónapok óta blokkolja, az Európai Tanács ülésén több tagállam szerette volna ezt a kérdést a lehető leghamarabb tisztázni – a jelek szerint sikertelenül. Erre utal legalábbis, hogy a záródokumentum szövegéből kikerült a „haladéktalanul elfogadni” kifejezés, és a helyét átvette a „tovább kell dolgozni rajta” mondatrész.

Magyarország ugyanakkor teljesen egyetért a szuverenitás szempontjából kulcsfontosságú európai védelmi képességek és a hadiipar mielőbbi és határozott erősítésével. Ez a magyar kormány értelmezésében azonban nem Ukrajna felfegyverzése, hanem a tagállamok hadseregeinek fejlesztése érdekében kell hogy történjen.

Ami a háború folytatását illeti: a magyar kormány szerint aggasztó és rendkívül veszélyes az a retorika, amely az utóbbi időben Macron elnök harmadik világháborút előrevetítő nyilatkozatait jellemezte. Orbán Balázs szerint „egy megoldás lehetséges, az, hogy az európai parlamenti választásokon az európai emberek más irányba szavaznak, és békepárti politikusokat küldenek az Európai Parlamentbe”.

Visszaszámlálás

A csúcstalálkozó inkább tűnt érdekütköztető fórumnak, mint konszenzuskereső találkozónak. A nyilatkozatok zömében politikai programismertetők és kampánybeszédek voltak, köztük VDL sajtótájékoztatójával, amelyen az EB elnöke már következő ciklusának háborús vonalát vázolta fel. A közös hitelfelvétel ötletét több ország is élesen visszautasítja, a zárolt vagyon felhasználásának ügyében egyáltalán nincs kompromisszumos megoldás,az egyetlen, fegyverkezéssel kapcsolatos közös fejbólintás a védelmi ipar és technológiák fejlesztésére érkezett – igaz, ez is még csak egy elvi elhatározás, a pontos részletek kapcsán nagy viták várhatók.

De nem most. Az Európai Tanács júniusig adott időt a Bizottságnak, hogy konkrét javaslatokat tegyen le az asztalára a finanszírozási kérdésekben. Az pedig már a választás hónapja, amelynek az eredményei akár gyökeresen megváltoztathatják majd az egész uniós támogatási politikát Ukrajna viszonylatában. Is.

***

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán