Pisorius elmondta a Tagesspiegel interjúban, hogy amióta elkezdte a munkát, tette a dolgát, de egy kis szerencséje is volt, mert néhány döntés, például a régóta vitatott ukrajnai tankszállítások közvetlenül a hivatalba lépése után születtek meg. 

Egy potenciális kancellárjelölt a belső nehézségekről 

Olaf Scholz jelenlegi német szociáldemokrata kancellár népszerűsége mélyponton van. A védelmi minisztert a németek kétharmada szívesen látná a kancellári székben, de Pistorius elmondta a neves lapnak, hogy igyekszik ezekkel a spekulációkkal nem foglalkozni. 

Ehelyett azon a véleményen van, hogy a jelenlegi jelzőlámpa-koalíciónak van elég ereje ahhoz, hogy felfegyverezze Németországot az új fenyegetésekkel szemben. Elismerte, hogy néhány dolog a partnerségük során nem működött megfelelően, de ezt belsőleg már megvitatták. 

Leszögezte, hogy a koalíciós partnerek együttműködésének a módja nem járulhat hozzá ahhoz, hogy az emberek elveszítsék az állam cselekvőképességébe és a demokráciába vetett bizalmukat. Hozzátette, hogy természetesen a demokráciához hozzátartozik a diskurzus, és néha vitatkozni kell arról, hogy mi a helyes út egy közös cél eléréséhez. De ezt tisztelettel kell lefolytatni. Ez a döntő tényező. Ráadásul most nagyon feszült világhelyzetben vannak, ezért még fontosabb az egység. 

A Németországot fenyegető veszélyek 

Pistorius elmondta, hogy folyamatosan elemzik a valószínű és a maximális kockázati forgatókönyveket, de csak egy dolgot látnak biztosan, mégpedig azt, hogy ismét olyan katonai fenyegetettségi helyzettel állnak szemben Európában, amilyenre 30 éve nem volt példa. Ezt az orosz–ukrán háborúval támasztja alá, és hozzátette, hogy naponta hallanak fenyegetéseket a Kremlből – példaként egy legutóbbi incidenst említett, amikor ismét a balti államokban élő barátaik ellen szólaltak fel. Ebből vezeti le, hogy számolniuk kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin egy napon akár egy NATO-országot is megtámadhat. Kijelentette, hogy természetesen kötelességük átgondolni a legrosszabb forgatókönyveket, már csak azért is, hogy tudják, hol lennének a hiányosságaik vészhelyzetben és hol kell jobban felkészülniük. Jelenleg nem tartja valószínűnek az orosz támadást, amit szakértőik becslésére alapoz: szerintük ugyanis egy 5–8 éves időszak kell ahhoz, hogy ez lehetséges legyen. Kommentálta a svéd belbiztonsági miniszter lakossághoz intézett felszólítását, miszerint az ott élőknek fel kell készülniük a háborúra. A német védelmi miniszter szerint ez a felszólítás skandináv szemszögből nézve érthető. Elmondta, hogy a svédek földrajzilag még súlyosabb helyzetben vannak, de a németeknek is meg kell tanulniuk újra együtt élni a veszéllyel, és fel kell készülniük katonailag, társadalmilag és a polgári védelem szempontjából egyaránt. 

Elmondta, hogy már akkor is nagyon aggódott a hibrid hadviselés miatt, amikor Alsó-Szászország belügyminisztere volt. Hozzátette: szükségük van egy programra az erősebb polgári védelem érdekében, különösen ezekben az időkben. A közelmúltbeli hackertámadásokkal kapcsolatban elmondta, hogy egy terrorista szabotázscselekményről van szó, vagy egy Oroszország által irányított akcióról. A hibrid hadviselést többek között az jellemzi, hogy az elkövetők gyakran nem ismertek azonnal. 

Ukrajna támogatása 

A védelmi miniszter szerint Németország az USA után Ukrajna második legnagyobb támogatója katonai segélyek tekintetében, Európában pedig a legnagyobb. Ebből kiindulva helyesnek tartja, hogy Olaf Scholz felszólítja a többi európai partnert, hogy tegyenek többet. Ennek mindenki számára világosnak kell lennie, ugyanis szerinte, ha Putyin megnyeri ezt a háborút és megszállja Ukrajnát, akkor megnő a veszély, hogy legközelebb a NATO területét éri támadás. 

Boris Pistorius, védelmi miniszter Forrás: MTI

Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának Taurus cirkálórakétákra van szüksége, hogy szembeszállhasson Oroszországgal, de Németország nem szállít ilyeneket, Pistorius úgy válaszolt, hogy eddig mindent küldtek, amit csak tudtak. Hozzátette, hogy minden egyes alkalommal mérlegelik, hogy a szállításnak milyen hatása lenne, vagy hogyan változtatná meg a szerepüket ebben a háborúban. Eddig a Taurus cirkálórakéták nem jelentettek számukra opciót, és egyetlen más partner sem szállít hasonlót. Hogy miért nem küldenek ilyen típusú rakétákat a védelmi miniszter azt mondta, hogy nem lehet mindent nyilvánosan megbeszélni, ha kényes kérdésekről van szó, és hozzátette, hogy nem teljesíthetnek minden egyes követelést, különben Németország is védtelen maradna. Maga a jelzőlámpa-koalíció is nemrég követelte, hogy adjanak át több harckocsit Ukrajnának, de Pistorius szerint mindig szemmel kell tartani a saját védelmi képességeiket, és ez személyesen az ő felelőssége.  

A harckocsik kapcsán úgy fogalmazott:  

Nem vehetünk tankokat a polcról, a gyártás két évig tart. A védelmi ipar kapacitása korlátozott. Nem is lehet őket gyorsan növelni.

Trump 2.0 

Az interjúban kitért arra az eshetőségre is, hogy mi következne, ha novemberben Donald Trump visszatérne az Egyesült Államok elnöki székébe. Elmondta, hogy természetesen vizsgálják ezt a forgatókönyvet. Mindenképp több európai cselekvőképességre van szükségük függetlenül az amerikai választások kimenetelétől. Szerinte különösen a védelmi ipart kell hatékonyabbá tenniük, erre kell törekedniük Németországban és egész kontinensen is. 

A saját nukleáris védelmi pajzs kialakításának lehetőségével kapcsolatban világossá tette, hogy országának az amerikaiakkal van nukleáris védelmi pajzsa, és semmi jele annak, hogy az eltűnne a semmibe vagy megszűnne. Ha ez megtörténne, akkor az európaiaknak közösen kellene megbirkózniuk ezzel a problémával. 

Felfegyverzés 

Pistorius korábban úgy fogalmazott, hogy „a Bundeswehr még nem elég nagy ahhoz, hogy Németországot újra hadra foghatóvá tegye”. Arról a javaslatról, hogy a fegyveres erőket megnyissák a külföldiek előtt, azt mondta, hogy nem ők lennének az elsők Európában, akik ezt tennék. Élnek olyan második vagy harmadik generációs emberek Németországban, akik még nem szerezték meg a német állampolgárságot. Hozzátette: szakértőik felvetették ezt a kérdést, és kellő alapossággal foglalkoznak vele, de még az elején járnak. 

Katonai szolgálat 

A németországi fordulathoz tartozik az általa kezdeményezett új kötelező katonai szolgálatról szóló vita is. Jelenleg ott tart a folyamat, hogy áprilisig vizsgálják a különböző modelleket a jogi, a politikai és a katonai megvalósíthatóság szempontjából. Meg kell vitatniuk, hogy be akarják-e vezetni a kötelező katonai szolgálatot vagy sem. Svédország és más államok már újraindították a sorkötelezettséget. A védelmi miniszter szerint két oka van annak, hogy miért folyik a felülvizsgálat: először is a Bundeswehrt hivatásos katonákkal nem tudják feltölteni a szükséges létszámmmal, hogy vészhelyzetben megvédje az országot. Másodszor, sürgősen szükségük van egy erősebb kapcsolatra a fegyveres erők és a társadalom között. A kötelező katonai szolgálat hozzájárulhatna ehhez. Szerinte el kell magyarázniuk, hogy mit csinálnak a katonák:  

a Bundeswehr vészhelyzetben megvédi a szabadságunkat.

Védelmi költségvetés 

Pistorius annak tudatában, hogy 3 éven belül a 100 milliárd eurós különalap valószínűleg kimerül, ezért a teljesen felszerelt védelmi erő hosszú távú finanszírozását legszívesebben megnövelt védelmi költségvetéssel biztosítaná. Szerinte a speciális alapok mindig végesek. A hosszabb távú tervezés, mint ahogyan az a fegyverzetbeszerzésnél szokásos, csak a védelmi költségvetésben működik. 

Úgy vélte, sajnálatos, ha több pénzt kell költeniük fegyverkezésre, csakhogy ezzel párhuzamosan máshol kell megtakarításokat elérniük. Ezért nem szabad ezeket a területeket egymás ellen kijátszani. Ugyanakkor fel kell ismerni a biztonság értékét. Pistorius szerint, ha a megvalósuló legrosszabb forgatókönyv szerint megtámadják őket, és nem tudják megvédeni magukat, akkor a más területekre szánt kiadások nem sokat érnek.  

Adósságfék 

A védelmi miniszter elmondta, hogy az adósságfék abból az időből származik, amikor még nem volt jele súlyos kríziseknek.  

Az adósságfék ebben a formában nem fog minket sértetlenül átvinni ezeken a válságokon. 

Elmondta, megvan győződve arról, hogy az adósságfékkel nem tudnak megbirkózni a világjárvány, az ukrajnai háború következményeivel, az oktatásba és a digitalizációba való beruházásokkal, az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel és Németország biztonságával.  

Honvédelem 

Leszögezte, hogy az alaptörvény kimondja: a Németországi Szövetségi Köztársaság fegyveres erőket hoz létre a saját védelmére, ami azt jelenti, hogy képesnek kell lenniük arra, hogy megállják a helyüket egy háborúban, valamint arra, hogy védelmi háborút folytassanak.  

A társadalmat is fel akarom rázni. 

Példaként hozta a szociáldemokrata kancellárok történetét: „Willy Brandt és Helmut Schmidt kancellárok voltak a hidegháború idején. Ők tudták, hogy az elrettentés is fontos, ha meg akarjuk előzni a háborúkat. Az elrettentés a tartós béke kulcsa.” 

Borítókép: MTI/EPA/Clemens Bilan