Az MBH Makronóm Makroverzum Konferencián április 18-án a fenntarthatóság lesz a központi téma. Az eseményen mutatja be hivatalosan György László kormánybiztos a Harmonikus Növekedési Indexet, azt az adatalapú mutatót, amely esélyes arra, hogy világszerte felváltsa a nemzetgazdaságok fejlettségének kizárólag GDP-alapú mérését.

Többéves munkával dolgozta ki a Makronóm Intézet a Harmonikus Növekedési Indexet (HNI), amelyet az MBH Makronóm Makroverzum Konferencián mutat be hivatalosan is György László kormánybiztos április 18-án, a Bálna Honvédelmi Központban.

„A GDP és annak összetevői mérik ugyan, hogy mennyit termel és fogyaszt egy adott társadalom, azonban figyelmen kívül hagyja azokat a területeket, például a környezeti és demográfiai fenntarthatóság aspektusait, amelyek azonosításával sokkal pontosabb képet lehet alkotni a gazdaság valós állapotáról és annak alakulásáról” – mondta György László, rámutatva: a HNI hat fő dimenzió alapján vizsgálja a jóllét és annak növekedését egy adott országban, lehetőséget teremtve a GDP-alapú számításnál nagyságrendekkel kiegyensúlyozottabb méréshez.

A Harmonikus Növekedési Index pillérei

A napjainkban általánosan elfogadott mutatók vagy a nagyvállalati, vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatósági szempontok alapján készülnek. A HNI hat alappillére ezzel szemben az összes fontos fenntarthatósági dimenziót vizsgálja, szigorúan adatalapú és objektív módszerrel, 87 ország adatainak vizsgálatával – 2005-től kezdődően.

„A hat pillér értékválasztásunk szerint a jóllét és a fenntarthatóság összes fontos pillérét lefedi: a gazdasági fejlettség, a pénzügyi, a környezeti fenntarthatóság, a munka- és tudásalapú társadalom, a társadalmi és a demográfiai fenntarthatóság egy teljes értékű gazdaság- és társadalompolitikai értékrendet tükröz. Mivel úgy gondoljuk, hogy ezekkel a területekkel a gazdaság fenntartható fejlődésének minden fontos aspektusát lefedjük, ráadásul a teljesítménymutatókat a magyarázóerejük erősségével választottuk ki, így a mutató harmonikusnak is tekinthető. Mintegy 50 változót teszteltünk, és abból maradt végül az a 32, amely bekerült a Harmonikus Növekedési Index hat pillérjének valamelyikébe” – mutatott rá a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos, hozzátéve:

5-8 éven belül a HNI világszerte annyira el fog terjedni, hogy nemzetállami szinten mindenhol ezzel mérik majd a jóllét fenntartható növekedésének képességét.

Változó ranglista

A HNI segítségével a 2021-es év adatai alapján összeállított listán a tíz legjobban teljesítő ország közé Norvégia, Izland, Svédország, Svájc, Dánia, Írország, Finnország, Luxemburg, Hollandia és Új-Zéland került.

Ugyanakkor a HNI vizsgálatakor nemcsak a szint számít, hanem az országok önmagukhoz viszonyított fejlődése is.

Magyarország igen előkelő helyen áll: Lengyelországgal együtt az egyik legmagasabb átlagos éves növekedést mutatta fel 2005 és 2021 között, ezzel a globális rangsorban a 29. helyre lépett előre.

A konferencián debütál az az új weboldal is, amely már a Harmonikus Növekedési Index alapján részletesen ábrázolja az egyes országok gazdasági fejlettségi szintjét, illetve a mindenkori aktuális rangsort is.

Az MBH Makronóm Makroverzum Konferencia – Az ESG találkozási pont rendezvény részletes programja, részvételi feltételei és a jegyvásárlással kapcsolatos információk itt érhetők el. 

***

Kapcsolódó: