A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a múlt héten arra figyelmeztetett, ha idén Európában kemény lesz a tél, és Oroszország leállítja a kontinensre irányuló fennmaradó földgázszállításait, akkor bizony a nyugatiak didereghetnek. 

Mi lesz, ha a tavalyinál zordabb lesz a tél?

Tél tábornok tavaly kegyes volt Nyugat-Európához: a 2022-es őszi hónapokban viszonylag magasabb volt a hőmérséklet, mint a szokásos, ráadásul a tél is enyhének bizonyult. A nyugati politikusok még a klímaváltozást is áldhatják – persze csak csendben, nehogy a zöldek meghallják –, ugyanis ez is hozzájárult az elviselhető télhez. De mi lesz akkor, ha az idén a földrészen novembertől márciusig tartó időjárás a zordabb arcát mutatja: jön a valódi zimankós időszak, a január és a február, amely általában a legkeményebb hidegeket, a legnagyobb energiafelhasználást hozza. 

Bizonyára sokan csodálkoznak azon, hogy az unió dörgedelmei ellenére Oroszországból továbbra is érkezik – igaz, jóval szerényebb mennyiségben, mint a korábbi években – gáz Nyugat-Európába. A gáznak gázszaga van, egyáltalán nem érződik rajta a területszerző támadó illata. Az idén Nyugat-Európába irányuló orosz gázkivitel, amely csővezetékeken jön, eddig havonta átlagosan mintegy 2 milliárd köbmétert tett ki.

Ez a mennyiség nagyjából hat-hétszer kevesebb, mint a 2017–2021 közötti orosz szállítás. Moszkva azonban körülbelül ugyanekkora mennyiségű gázt küldött tengeren, LNG formájában, azaz cseppfolyósítva. Európában az elmúlt hat hónapban folyamatosan csökkentek a gázárak, köszönhetően az enyhe időjárásnak, a bőséges LNG-kínálatnak, valamint a korábbinál jobban csökkenő keresletnek. 

Európa jelentős gázkészletet halmozott fel

A leghidegebb hónapokra szóló gázszerződéssel jelenleg 25–30 euró/MWh (300–360 dollár/1000 köbméter) körül kereskednek, amely még mindig jelentősen magasabb, mint a Covid–19-járvány előtt volt. A 2022. augusztus végi árnál mintegy 90 százalékkal volt alacsonyabb a jelenlegi, akkor 340 euró/MWh-ra szökött fel a gáz ára – idézte az IEA jelentését a berlini székhelyű bne intelliNews angol nyelvű internetes magazin, korábbi nevén Business News Europe.

Az Európai Uniónak sikerült jelentős mennyiségű gázt felhalmoznia a tárolókban, a föld alatti létesítmények jelenleg 83 százalékban vannak feltöltve, amely több mint 20 százalékponttal haladja meg az előző ötéves átlagot. A gázárak közelmúltbeli csökkenéséhez hozzájárultak azok a várakozások, hogy az EU hónapokkal korábban teljesíti az október végi célt, vagyis a tárolók 90 százalékos feltöltöttségét.

Az IEA azonban a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy még ha Európának sikerül is október előtt közel teljesen feltöltenie a tárolókapacitásait, amely mintegy 100 milliárd köbméteres kínálatot jelent, télen a piaci folyamatokban még ez esetben is zavar támadhat. „A szimulációink azt mutatják, hogy egy hideg tél, valamint az EU-ba irányuló orosz vezetékesgáz-szállítások teljes leállítása könnyen felújíthatja az áringadozást” – írta az IEA éves gázpiaci jelentésében. 

Az energiaügynökség szakértői arra figyelmeztetik az uniós hatóságokat, hogy az energiaválság elleni küzdelemben ne legyenek önelégültek. Hideg tél, az orosz vezetékes gázszállítások teljes leállása és az LNG szűkössége esetén – ha az európai vevőknek kemény versenyben kell helytállniuk az ázsiai vevőkkel – az unió tárolókapacitása jövő év áprilisára mindössze 20 százalék körüli lesz, ami ellátási zavarokat eredményezhet. 

Az IEA módosította a gázkeresleti előrejelzését 

Ha viszont Európában ismét enyhe tél lesz, és az LNG-áramlás a tavalyi rekordszintű marad, a tárolók a fűtési szezont a kapacitás 50 százalékát meghaladó szinteken fejeznék be, még orosz vezetékes gáz nélkül is – ez reménykeltő az IEA jelentésében. A gázkereslet folyamatos és általános csökkentésére további erőfeszítések szükségesek. Például az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiaforrások gyorsabb elterjedésére és a hőszivattyúk telepítésére szükség lesz ahhoz, hogy 2023–24 telére stabil gázegyensúlyt biztosítsunk – szögezte le az éves előrejelzés. Ám ezeknek a megvalósítása nem megy egyik napról a másikra, ez is növeli az ellátási kockázatot.

A párizsi székhelyű ügynökség új adatokkal állt elő a gázkeresletre vonatkozó közép- és hosszú távú prognózisában, figyelembe véve az esetleges orosz intézkedéseket is, amelyek célja az Európába irányuló gázcsapok lezárásával az, hogy ellátási válság robbanjon ki. Az IEA jelenlegi számítása szerint 2020–2024 között a korábbi 350 milliárd köbméterről 200 milliárdra csökken a világ gázkereslete, megjegyezve azt, hogy az számadatok több mint felét egyedül Európa fogyasztása teszi ki.

„Ez tükrözi a szigorúbb energiahatékonysági normákat, a megújuló energiaforrások gyorsabb elterjedését és a hőszolgáltatás mielőbbi villamosítását, valamint a földgáz szerepének csökkenését az iparban”

-állapította meg az IEA éves jelentése.

Címlapfotó: shutterstock