Kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység Magyarországon

Szerző: Makronóm | 2023. augusztus. 8. | Hazai, Innováció, Világgazdaság

Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi trendhez igazodóan Magyarországon is markánsan növekedett a K+F-re fordított összegek GDP-hez viszonyított aránya, huszonhat év alatt mintegy 2,3 szeresére.

Purczeld Eszter és Major Balázs, a Makronóm Intézet elemzőinek írása.

1. ábra. Magyarországi K+F-ráfordítások aránya (GDP százalékában, 1995–2021). Forrás: Eurostat

A növekedésnek köszönhetően a visegrádi országok között 2021-ben második helyezést ért el hazánk a GDP arányos ráfordítások tekintetében. A magyarországi érték mintegy 0,61 százalékponttal maradt el az európai uniós átlagtól, amelynek oka elsősorban az, hogy a fejlettebb gazdaságokban (Svédország, Belgium, Ausztria stb.) a piaci szereplők is jóval nagyobb arányban költenek kutatásra és fejlesztésre.

2. ábra. K+F-ráfordítások az EU-s országokban (GDP százalékában, 2021). Forrás: Eurostat

A piaci alapú források arányának emelkedése természetesen Magyarországon is meghatározó volt az utóbbi két évtizedben, hiszen míg 2000-ben csupán a felét tették ki a kutatás-fejlesztési ráfordításoknak, addig 2022-ben már több mint kétharmadát. Ez egyszerre jelenti azt, hogy a viszonylag magasabb K+F ráfordítási aránnyal rendelkező külföldi tulajdonú vállalatból egyre több működik hazánkban, másrészt azt, hogy a hazai cégek is egyre nagyobb arányban költenek ilyen jellegű célokra.

3. ábra. A kutatás-fejlesztési ráfordítások pénzügyi forrásai (Mrd Ft, 2000–2022). Forrás: KSH

A hazai K+F-ráfordítások jelentős része (62%) a műszaki tudományok kategóriájához köthető, azon belül is a villamos és elektronikai, illetve az informatikai tudományok rendelkeznek a legnagyobb részaránnyal. Ezek mellett jelentős hányadot (22%) képviselnek a természettudományok, amelyek közül a biológiai, fizikai és kémiai tudományok emelendők ki.

4. ábra. A kutatás-fejlesztési ráfordítások megoszlása tudományterületek szerint, 2021. Forrás: KSH

Amennyiben az egyes diszciplínák ráfordításait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a legnagyobb arányban a gyógyszertudományok kiadásait fordították K+F-re (mintegy 20,8%-ot), míg az összes többi tudományág esetén ennél jóval alacsonyabb értékekről beszélhetünk.

5. ábra. A kutatás-fejlesztési ráfordítások megoszlása tudományterületek szerint (millió forint és a teljes ráfordítás százalékában, 2021). Forrás: KSH

Budapest mellett több olyan vármegye is azonosítható, ahol a K+F-ráfordítások aránya meghaladja az országos átlagot: Veszprém (3,09%), Csongrád-Csanád (2,66%) és Hajdú-Bihar (1,68%). Ezekben a vármegyékben jellemzően több olyan vállalat működik, amely országos szinten is jelentősnek mondható K+F-tevékenységet végez működése során.

6. ábra. K+F-ráfordítás a GDP százalékában vármegyénként (2021, %). Forrás: KSH

Magyarországon közel kétszeresére nőtt a K+F területen dolgozók létszáma 2010 és 2021 között, ezzel Lengyelország és Belgium után a harmadik legjelentősebb arányú létszámbővülésről beszélhetünk az Európai Unió országai között. A viszonylag magas 2010-es bázis miatt a legkisebb létszámbővülés Finnországban, Dániában és Spanyolországban volt megfigyelhető.

7. ábra. K+F területen dolgozók számának növekedése (2010 és 2021 között, FTE, %). Forrás: Eurostat

A felgyorsult technikai fejlődés, a külföldi és magyar vállalatok K+F tevékenységének egyre meghatározóbbá válása, illetve az egyre jelentősebb állami ráfordítások miatt gyorsuló ütemben bővül a K+F területen dolgozók hazai aránya. Ennek következtében az utóbbi évtizedben soha nem látott létszámbővülés ment végbe a területen.

8. ábra. K+F-területen dolgozók száma (2002 és 2021 között, FTE). Forrás: Eurostat

Az Európai Bizottság minden évben publikálja a tagállamok innovációs tulajdonságaik alapján összeállított rangsorát és a hozzá kapcsolódó kiadványt (European Innovation Scoreboard). Magyarország vonatkozásában a növekvő K+F aktivitásnak köszönhetően jelentős javulás azonosítható több figyelembe vett részterületen is (pl. Szakmai és tudományos kapcsolatok, Innovátorok, Vonzó kutatási rendszerek stb.). Az összesített rangsor alapján hazánk a feltörekvő innovátorok között az 1. helyen, a teljes EU-s rangsorban a 21. helyen áll. Megjegyzendő továbbá, hogy az idei évre vonatkozó előzetes adatok szerint Magyarország egy kategóriával feljebb, a mérsékelt innovátorok közé tudott kerülni.