A hazai kis- és közepes vállalkozások megkerülhetetlenek a hazai gazdaság számára. A kkv-szektor több millió magyar család számára biztosít megélhetést – ezt a gazdaságfejlesztési miniszter azzal támasztotta alá, hogy a hazai vállalkozások 99 százalékát teszik ki a kkv-k, valamint az idehaza foglalkoztatottak mintegy 72 százalékát alkalmazzák. A miniszter ezenfelül  megjegyezte, hogy a Magyarországon működő vállalatok tavalyi, éves árbevételének a 60 százalékát állították elő. Ez jelentős növekedés a korábbi évekkel szemben. . Nagy Márton azt is kijelentette, hogy van tér a hazai kkv-k fejlődésére.

Nehéz idők ellenálló kkv-szektort teremtettek

Mindez viszont nem azt jelenti, hogy hátradőlhetünk, épp ellenkezőleg: teendő akad bőven. Szükség van digitalizációs fordulatra, az energiahatékonyság, valamint a K+F-ráfordítások arányának érdemi növelésére.

A miniszter arra is kitért, hogy az kell legyen a cél, hogy a hazai vállalkozások minél mélyebben integrálódjanak az itthon működő multik beszállítói láncaiba. Azzal folytatta, hogy prioritás számukra a hazai kkv-szektor tudás- és kompetencianövelése, fejleszteni kell a vállalkozói kultúrát és a vállalkozási kedvet is. Ezek irányába mutat,  hogy az IFKA megállapodást kötött a VOSZ-szal és a KAVOSZ-szal a fentiek kapcsán.

Igaz, hogy az elmúlt évek a gazdasági nehézségekről szóltak, de ebből a kkv-szektor képes volt profitálni: a nehéz idők megedzették a hazai kkv-kat. A szektor fejlődését t bizonyítja – többek közt – az Európai Bizottság DESI-indexe, valamint 2022-es SME Performance Review előzetes adatai. Előbbi szerint a magyar pontszám 41,2-ről 43,8-ra emelkedett, utóbbi mutató pedig úgy mutatja meg  a javulást, hogy a kkv-k termelékenysége 0,7 százalékponttal közelített az EU-s átlaghoz.

A kormányzati programok tartják hazánkat növekedési pályán

Nagy Márton kifejtette, hogy gazdasági növekedést nem várhatunk kockázattűrő, kezdeményező és innovatív vállalkozások hiányában. Mindezeket szükséges programokkal, szervezeteken keresztül is megtámogatni. Ebbe az irányba hat a Széchenyi Kártya Program – amely nagymértékben járult és járul hozzá a gazdaság és a versenyképesség fejlesztéséhez. Ehhez kapcsolódott  a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram is. Ez a két projekt együttesen a tárcavezető szerint 1,2 százalékponttal emeli meg az idei GDP-növekedést.

Nagy Márton szerint az említett programok hiányában ma Magyarországon recesszió lenne, mert ezek képesek a gazdaságot, ha szerényen is, de növekedési pályán tartani.

A miniszter ezt számokkal is alátámasztotta: év elejétől június végéig a Széchenyi Kártya Max Plusz Program keretében nagyjából 26 ezer hitelkérelmet fogadtak be 1,033 milliárd forint értékben, amelyből 430 milliárd a már szerződött kölcsönök állománya. Azt  pedig külön hangsúlyozta a miniszter, hogy ennek a programnak a termékei 50 százalékban mikrovállalkozásokhoz kerültek mint a legsérülékenyebb csoporthoz, a fenti összeg 10 százaléka pedig közepes vállalkozásokhoz jutott el.

A programok és támogatások, valamint a kormányzati intézkedések lehetővé teszik, hogy a munkaalapú társadalom gazdaságfilozófiájánál megmaradva megtartsuk az elért eredményeket. Nevezetesen azt, hogy 4,7 millió feletti a foglalkoztatottak száma és rekordalacsony szinten van a regisztrált álláskeresőké. Nagy Márton megjegyezte, hogy nálunk lényegében teljes foglalkoztatottság van, és ezt szeretnék megtartani.

Kuvait fontossága

A gazdaságfejlesztési miniszter a minap tárgyalt Kuvait külügyminiszterével is. A találkozó keretében szó esett a világgazdasági folyamatokról, a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról, illetve azok állapotáról, valamint az együttműködés jövőbeli lehetséges területeiről. Kuvait magyar szempontból több ok miatt is fontos partner lehet a jövőben: a munkanélküliség ott is alacsony (2,5 százalékos), 2035-re pedig a régió pénzügyi, kulturális és kereskedelmi központjává szeretnének válni. Ebbe a folyamatba érdemes bekapcsolódnia a hazai vállalkozásoknak. Nagy Márton kitért arra, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom az előző évben elérte a 33 millió dollárt, de a jövőben a fejlődés lendületesen folytatható. Többek között az energetikai fejlesztéseken, a mezőgazdaságon, az élelmiszeriparon és a gyógyszeripari vállalatok együttműködésén keresztül.  

Hazai sikerek az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj kapcsán  

Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat még a Bizottság alapította, és Magyarország mindig indult valamilyen európai összevetésben is sikeres projekttel – 2014-ben fődíjat is nyertünk. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti versenyén a vállalkozói ismeretek növelése kategória nyertese lett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Foglalkoztatási Paktum helyi termék- és szolgáltatásfejlesztési tevékenysége című projekttel – ahogy arról az Index is beszámolt. 

Egy másik kategóriában – a fenntartható átállás ösztönzése terén – a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lett a győztes A kézművesség végtelen című projektjével.. Újdonság volt az idei megmérettetésen a vállalkozás a társadalmi esélyegyenlőségért elnevezésű kategória, amelyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Bridge to Benefits Mastercourse for sustainable SMEs nevű  projektje lett a győztes.

A VALI.hu-ról, illetve annak sikerességéről a Makronóm már több ízben beszámolt. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert 

az üzleti környezet fejlesztése és a vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése kategóriában a győztes az IFKA Nonprofit Közhasznú Kft. VALI.HU – The personalised business information website elnevezésű projektje lett.

A vállalkozói információs portál, azaz a VALI.hu sem véletlenül, ok nélkül jött létre: ezen a portálon keresztül hozzáférhetnek a cégek a pénzügyi, valamint a tudástőkéhez, ami elengedhetetlen a hatékonyság javításához: ez nem több mint három kattintással elérhető. Ezenfelül személyre szabottan, többségében persze a magyar állam által támogatott vállalkozásfejlesztési lehetőségeket találnak a portálon, az államilag támogatott hitelektől indítva a tanácsadókat is érintve a modern mintaüzemekig bezárólag.

Meghatároztak viszont bizonyos feltételeket a beruházásösztönző, valamint képzési támogatásokhoz, ezzel is növelve a hatékonyabb működést. Ezek közül a beruházásösztönzőket csak abban az esetben nem kell visszafizetni a nyerteseknek, amennyiben az adott cég digitálisan felkészültté válik, egyúttal a magyar gazdaság növekedését duplán-triplán meghaladóan növeli a hozzáadott értéket. Röviden: növeli a profit, valamint a bértömeg összegét.

A képzési támogatások vonatkozásában más szabályok vonatkoznak a nyertes cégekre: abban az esetben nem kell visszafizetni az elnyert összeget, amennyiben képes a munkavállalói megőrzésére, valamint a dolgozói fizetését a minimálbér-emelés üteménél nagyobb ütemben képes növelni. 

A VALI.hu sikeréhez hasonló portálra más országokban is van példa. Érdemes ideidézni a dél-koreai Findát, ami sok tekintetben hasonlít,. Finda lényegében egyablakos hitelpiacot kínál. Ez a cég óriásit növekedett, kevesebb mint 7 év alatt több millió felhasználót vonzott.

Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj  nemzeti fordulóját követi a spanyolországi döntő, ahol Magyarországot a KAVOSZ és az IFKA említett projektjei fogják képviselni.

Borítókép: György László hivatalos Facebook oldala