Sokáig a skandináv ország és a jólét közé egyenlőségjelet lehetett tenni. Most meg arról jönnek a hírek, hogy az élet ott sem fenékig tejfel: az infláció, a valutaválság és a súlyos ingatlanpiaci gondok próbára teszik a svédeket. Ettől a mérgező keveréktől nehéz megszabadulni, mert már a megtakarításokat és a fizetéseket is kikezdte.
Mint a svéd acél, olyan erős és tartós volt az északi ország hírneve, hogy gazdasága minden válságnak ellenáll. Aki csupán a svéd korona elmúlt évi árfolyamgrafikonjára ránéz, már sejthet valami. Aki azonban nem követi az országot, egyszer csak azt hallja, hogy bizony errefelé is szakadatlan a drágulás. Manapság azonban nem csak a jelentős infláció keseríti el a svédeket. Egy egész sor más problémával is szembesülnie kell a tízmilliós lakosságnak – az említett – zuhanó valutaárfolyamtól kezdve a teljes gazdaság mély recesszióján át az ingatlanpiaci válságig.
A svéd korona gyengesége
Ma a háztartások és a vállalkozások a szakadék szélén egyensúlyoznak az elmúlt években felhalmozott adósságokkal.
Nemrég Niklas Wyman pénzügyminiszternek meg kellett erősítenie, hogy ha elkerülhetetlen lesz, az állam közbelép. Svédország Európa igazi beteg emberévé vált.
Az ország inflációs rátája 2022 decemberére elérte a 12,3 százalékot, ami valamivel meghaladta a 11,5 százalékos európai átlagot. De míg az EU egészében ez a ráta mára 6,4 százalékra csökkent, Svédországban továbbra is jóval magasabb. Az infláció júniusban ismét valamicskét enyhült 9,7-ról 9,3 százalékra, de még így is Európa élmezőnyében van.
Az egyik fő oka a korona gyengeségének a tartósan magas inflációs ráta. Az inflációs szakasz 2021 őszi kezdete óta mintegy 15 százalékot veszített az euróval szemben, és hasonló a helyzet az amerikai dollár viszonyában is. Ennek következtében az importárak meredeken emelkedtek, ami magasan tartja az inflációt. A korona árfolyamának csökkenése nagyrészt a Svéd Központi Bank, a Riksbank politikájának köszönhető. Igaz, hogy a svéd jegybank jóval az Európai Központi Bank előtt kezdett el kamatot emelni, de időközben visszavett. Az irányadó kamatláb jelenleg 3,75 százalék, miközben az EKB már elérte a négy százalékot, az amerikai jegybank pedig már az öt százalékot is meghaladta.
Bár a Riksbank nemrég mindenki meglepetésére bejelentette, hogy további kamatemelés következik, ami rövid távon a korona ralijához vezetett. Egyetlen monetáris szakértő sem tartja ezt trendfordulónak, hanem épp ellenkezőleg. „Továbbra is szükség van arra, hogy az erősebb valuta felé haladjunk. Ezzel pedig kordában tudjuk tartani az inflációt és az inflációs várakozásokat” – jelentette ki Geoffrey Yu, a BNY Mellon devizaspecialistája. Véleménye szerint a Riksbanknak többet kell tennie, már csak azért is, hogy megőrizze hitelességét.
Lakáshitelek terhelik a svéd háztartásokat
A jegybanknak kettős feladata van: biztosítania kell az ár- és a pénzügyi stabilitást is. A pénzügyi stabilitást veszélyeztetné, ha még határozottabban emelné a kamatokat. A kamatemelések már eddig is pusztítást végeztek, különösen az ingatlanpiacon. Az alacsony kamatlábaknak, a csökkentett tőkekövetelményeknek és a hitelkamatok adóból való levonását lehetővé tevő politikának köszönhetően az ingatlanpiac hosszú ideig virágzott. Ennek eredményeként ma már egy átlagos svéd háztartás nettó éves jövedelmének több mint 200 százalékát teszi ki az adósságállománya, míg Németországban csak a háztartások fele van ilyen helyzetben – írta a Die Welt német napilap.
Mivel a svédek súlyosan eladósodottak, rendkívül érzékenyen reagálnak a kamatlábak változására. Nagy problémát jelent, hogy
Svédországban a legtöbb lakáshitelt változó kamatozással nyújtják, míg Németországban a kamatokat általában tíz vagy tizenöt évre rögzítik, ahogy Magyarországon is ez utóbbi jellemző.
Ennek következtében a svédországi kamatemelkedések azonnali hatást gyakorolnak a lakosság pénzügyeire, ahogyan ezt itthon is láttuk 2008 és 2010 között. Az emelkedő kamatlábak és a reálbérek erőteljes csökkenése miatt szenvedő svéd háztartások vásárlóereje 2022 negyedik negyedéve óta csökken.
Svédországban a háztartások által a koronavírus-járvány alatt felhalmozott megtakarítások már teljesen elapadtak. A félretett pénzek szintje alacsonyabb, mint a járvány kezdete előtt. Összehasonlításképpen: az euróövezetben a megtakarítások átlagosan öt százalékkal magasabbak. A jelek szerint a fizetések nem kompenzálják ezt a helyzetet. A legtöbb más európai állammal ellentétben a skandináv országban az utóbbi időben alig emelkedtek a bérek.
Recesszió, infláció, deviza-összeomlás, ingatlanpiaci válság
Ha a dolgok így maradnának, ahogy vannak, annak számosan örülnének, ám sok háztartás hamarosan még nagyobb problémákkal szembesülhet. Az ingatlanárak mostanra mintegy 15 százalékkal estek. Mivel a saját tőke aránya gyakran még ennél is alacsonyabb, sok refinanszírozás hamarosan nehézzé válhat, vagy akár meg is hiúsulhat.
Bár a gazdaság többi része nincs ilyen rossz helyzetben, de ott is a lejtmenet folytatódik. Az Egyesült Államokban bekövetkezett recesszió nyomán az gyanítható, hogy az amúgy is ingatag svéd gazdaság helyzete még a korábbinál is borúsabb. Így 2023-ban egy százalékos GDP-csökkenés várható.
Recesszió, infláció, deviza-összeomlás, válság az ingatlanpiacon – csoda-e, ha ilyen előzmények után az utóbbi időben felerősödtek a félelmek a pénzügyi válságtól? Június közepén Niklas Wyman pénzügyminiszter kénytelen volt kijelenteni: Stockholmnak megvan a pénzügyi ereje ahhoz, hogy megakadályozza azt, hogy az ingatlanpiaci válság hatalmas károkat okozzon az ország bankjainak és magának az államnak. „Ha a pénzügyi rendszer veszélybe kerülne, az állam teljes eszköztárával közbelép” – jelentette ki Wyman.
A svéd gazdaság szilárd alapokra épül?
A termelés és a lakosság számát tekintve is vezető skandináv hatalom, Svédország rendkívül nyitott a világ felé. Nemzeti jövedelmének a felét az export teszi ki. A nemzetközi kereskedelmet azonban a világjárvány, majd az ukrajnai háború óta sokkok sorozata sújtotta. „Svédország külkereskedelmét az energia- és élelmiszerárak emelkedése, valamint egyes kulcsfontosságú alkatrészek hiánya érintette, különösen az autóiparban” – elemezte a helyzetet Jonathan Steenberg, a Coface vezető közgazdásza a francia Le Figaro napilapnak nyilatkozva.
A svéd állam a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékát kitevő adósságával épphogy csak eladósodott, ezért számos lehetősége van a beavatkozásra. Az ország bankjai az elmúlt években kényelmes pénzügyi tartalékot halmoztak fel. A gazdaság emellett szilárd vállalatokra épül, és Svédország jelentős kereskedelmi többlettel rendelkezik. Az viszont kétségtelen, hogy
jelenleg vihar tombol az országban, és nehéz megmondani, hogy végül is mekkora lesz a kár.
Beyoncé és az infláció
Beyoncé is ludas volt abban, hogy a svéd infláció nem a kellő iramban csökkent! – ez volt a helyi közgazdászok, köztük komoly elemzők álláspontja azt követően, hogy az amerikai énekesnő még május elején Stockholmban kezdte meg világturnéját. A világhírű énekes hét éve állt utoljára koncertszínpadon, így show-ja iránt érthetően hatalmas volt az érdeklődés.
A közgazdászok azt állították, hogy az esemény már önmagában is felhajtotta az árakat, mégpedig olyannyira, hogy májusban Svédországban a vártnál 0,3 százalékponttal magasabb volt az inflációs ráta.
Svédország egyik vezető bankjának, a dán központú, de ott is igen erős Danske Bank vezető közgazdásza nem titkolta megdöbbenését, amikor az inflációról szóló elemzését ismertette. „Beyoncé az e havi meglepetés. Ez eléggé megdöbbentő egyetlen eseményhez képest. Ilyet még soha nem láttunk” – mondta a Financial Times brit gazdasági lapnak nyilatkozó elemző, aki a svéd statisztikai hivatal részletes adataira támaszkodott.
Májusban különösen két ágazat lendítette fel a svéd inflációt: a szállodák és éttermek, így nem volt nehéz kapcsolatot találni a ráadásul két koncerttel, amelyet Beyoncé adott, mégpedig százezer ember előtt. A rajongók a világ minden tájáról özönlöttek a svéd fővárosba, hogy részt vegyenek ezen a történelmi eseményen. Köztük amerikaiak is, akik jelen akartak lenni kedvencük hosszú kihagyás utáni első koncertjén. Ezért volt a várnál lassabb a svéd infláció csökkenése az adott hónapban – vélték a gazdaság szakértői.
Júniusban azonban kiderült, hogy ez a magyarázat önmagában nem elég. A svéd üzleti élet azóta helyesbített, az infláció májusi bátortalan csökkenése ciklikus hatásoknak köszönhető. De van itt egy másik bizonyíték is: Queen B világ körüli turnéja azóta más európai országokban folytatódott, anélkül, hogy ilyen makrogazdasági hatásokat váltott volna ki.
Címlapfotó: shutterstock
