Az ötödik Eurázsia Fórumot tartották Budapesten november 21-én, a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével. Az eseményen az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alelnöke a multilaterális fejlesztési bankok fontosságát emelte ki, a kazah és kínai küldöttek pedig a globális kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát hangsúlyozták.
A mandátumuk lejárta előtt egy évvel elég zavarodottan viselkednek a német koalíció képviselői. A kancellár, a gazdasági és a pénzügyminiszter viselkedése azt mutatja, mintha teljesen megszűnt volna közöttük a kommunikáció. Berlinben erősödnek a találgatások, hogy e szövetség hamarosan összeomolhat. Több német médium már március 9-ét tartja az előre hozott választások lehetséges időpontjának.
Bolívia évekig az a szocialista latin-amerikai állam volt, amely elmondhatta magáról, hogy gazdasági növekedést tud felmutatni, miközben az infláció alacsony és a szegénység is csökken. Mostanra azonban beütött a krach, és az ország minden lakosát érintő válság tombol.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza szerint Európa valamiféle válságba került, míg a Közel-Keleten és Afrikában az Izrael körüli konfliktus és az aszályok fenyegetik a gazdaságokat. Oroszországnak eközben – továbbra is úgy tűnik – meg sem kottyannak a szankciók.
1971-ben a Bretton Woods-i rendszert felváltotta a fedezetlen pénzen alapuló gazdaság. Azóta válságos utakon jár a világgazdaság és a helyzet egyre inkább reformokért kiált. Lássuk, milyen trendek vették kezdetüket az új pénzügyi rendszer bevezetése óta és mik voltak ezek hatásai hosszú távon.
Az építőipar globálisan az egyik legnagyobb iparág, de a termelékenysége már évtizedek óta stagnál. A fenntartható jövő megteremtése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy az ipar kilábaljon ebből a gödörből. A szektor előtt álló kihívások már nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból jelentősek, de kritikus fontosságúak a környezeti célok eléréséhez is.
Egy új tanulmány szerint ha nem teszünk többet az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott globális felmelegedés lassítására, az hatalmas tőzsdei korrekciót hozhat: akár 40-50 százalékot is lefaraghat a globális részvényértékekből.
Kuba a koronavírus-járvány után történelme legnagyobb válságát éli át. Egy friss kutatás szerint két év alatt a népesség 18 százaléka hagyta el az országot. Ez a szám elsőre túlzottnak tűnhet, viszont ha jobban utánanézünk az ottani folyamatok hátterének, a becslés reálissá válik. Cikkünk a kubai kivándorlási hullámot és az ahhoz vezető okokat tárgyalja.
A következő globális pénzügyi válság megfékezésére a nyugati szabályozók többsége legyint, mondván eleget tanultak a korábban elkövetett hibáikból. Ugyanakkor két fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni: az emlékezet szerepét a pénzügyekben és a hegemón hatalom pillanatnyi erejét.
A nemzetközi sajtó az elmúlt napokban arról számolt be, hogy Észak-Korea legfőbb vezetője, Kim Dzsongun ünnepélyesen az elődei mellé állítatta portréját a fontosabb épületekben és iskolákban. Ez azt jelenti, hogy a személyi kultusza elérte elődei, Kim Ir Szen és Kim Dzsongil státuszát a kommunista diktatúrában. De vajon mit jelent ez valójában? Beköszönt egy új éra az országban?
A Royal Mail, a Brit Királyi Posta anyavállalata elfogadta Daniel Kretinsky cseh milliárdos ajánlatát, aki folytatja az európai hanyatló ágazatok felvásárlását. A részvényesek jóváhagyásától és a brit kormánytól függ az, hogy a „cseh szfinx” új lapot nyithat a 2013-ban privatizált egykori közszolgáltató vállalat ötszáz éves történelmében.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
Európa beteg embere továbbra is nyomja az ágyat. A diagnózis megvan, a kérdés, hogy mikor kapja meg a megfelelő orvosságot.
Kritikusaink szerint a 2010-es évek konjunktúrahullámát könnyű volt meglovagolni. 2008-ban a baloldal által meggyengített országot leterítette egy globális pénzügyi válság, 2010 után megerősödve, mi mégis haza tudtuk küldeni az IMF-et – írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Dave Calhoun, az amerikai repülőgépgyártó, a Boeing vezérigazgatója a múlt héten jelentette be, hogy az év végével lemond posztjáról. Mások is távoznak a vállalat vezetéséből, ami jelentős átrendeződést jelent. A versenytárs, az európai Airbus számára lehet-e ennél szebb hír? Ám valójában a konkurenciának sem ér fülig a szája, mert jól tudják, hogy ez az új válság mit jelent a repülési ágazat egészének.
Egyiptom elkerülte a gazdasági összeomlást – állítja a Bloomberg. Szerintük az ország márciusban néhány hét alatt kilábalt az elmúlt évtizedek legsúlyosabb valutaválságából. A gyors fordulat az Egyesült Arab Emírségekkel kötött 35 milliárd dolláros turizmusfejlesztési megállapodással kezdődött, ami további dollárinfúziót hozott. Komoly kamatemelést jelentettek be, és megnyílt az út a Nemzetközi Valutaalap kibővített hitele és az EU támogatása előtt.
Az Európai Unió Magyarországhoz való hozzáállása az 50 milliárd eurónyi ukrán támogatással kapcsolatban bebizonyította, hogy nem beszélhetünk egyhangú döntésekről a 27 államból álló blokkban, véli az Analyst nevű görög kutatóközpont. Azonban várható, hogy az effajta magatartás miatt az európaiak szkepticizmusa az EU intézményeivel szemben még tovább fog erősödni, figyelmeztet a görög intézet.
A világ egyre inkább eladósodik, és ez alól az Egyesült Államok sem kivétel: a következő évtizedekben az amerikai tartozások példátlan növekedése várható. A válság kezelését jelentősen hátráltatja a politikai polarizáció, miközben a növekvő kamatterhek rontják az amerikai gazdasági kilátásokat. Nő a bizonytalanság az USA fizetőképességével kapcsolatban, és már látszanak a jelei egy szélesebb körű dedollarizációs folyamatnak is. Amennyiben Washington nem tudja megfelelően kezelni ezeket a válságokat, az eladósodás alááshatja az amerikai globális dominancia alapjait.
A kedvezőtlen világgazdasági és belföldi folyamatok miatt a német kormány idén alacsonyabb mértékű gazdasági növekedéssel számolhat, mint korábban. Az idei évre várt 1,3 százalék helyett jelenleg mindössze 0,2, jövőre pedig 1,5 helyett 1 százalékkal számolhatnak. Christian Lindner pénzügyminiszter jelezte, tavaszra olyan tervezetet szeretnének elkészíteni, amely biztosítja, hogy a német gazdaság ne veszítse el erős pozícióit a globális piacon. Az ottani trendek erősen hatnak a magyarországi növekedési kilátásokra is.
Az elhúzódó defláció, a csökkenő üzleti lehetőségek, a növekvő külföldi kamatlábak, valamint az erősödő protekcionizmus a kisebb kínai exportvállalatokat fenyegetik. A termelői árak 15 hónapja folyamatosan esnek, ami veszélyezteti az ipart és a munkahelyeket, súlyosbítva ezzel a meglévő gazdasági problémákat. Az elemzők szerint ráadásul a hibás kínai monetáris politika hozzájárul a túltermeléshez és növeli deflációs aggodalmakat. Mi lehet a megoldás?
Nevezhetjük véletlen egybeesésnek is, hogy a világ legjelentősebb terrorszervezete éppen akkor éled újjá, amikor az USA küzd a nyugat-ázsiai hegemóniája elleni többfrontos támadással? Még érdekesebb, hogy az ISIS és Washington célpontjai mintha pontosan egybeesnének.
Míg a 2008-as világgazdasági válságot követően a cégek árazási stratégiája az alacsonyabb árakon, ezáltal az úgynevezett költségérzékeny vásárlók megtartásán alapult, az utóbbi pár évben inkább az árrés növelése lépett a gazdaságpolitikájuk előterébe, még akkor is, ha ez kevesebb eladást jelent. A vezetők bevallják, hogy manapság többször emelik az árakat, és ezt addig tervezik tenni, ameddig csak lehet. Az eredmény? Még nagyobb infláció.
Az infláció hatása túlmutathat az amerikaiak pénztárcájára nehezedő nyomáson. Szélesebb körűvé válhat és elmélyülhet, ezzel az elmúlt években jelentkező gazdasági problémák olyan súlyosak lehetnek, amilyenre generációk óta nem volt példa. Az amerikaiak többsége úgy érzi, hogy a jövedelmük nem tartja a lépést a növekvő inflációval, és a Biden-adminisztráció intézkedéseit sem tartják kielégítőnek.
A válság, sőt a különféle krízisek (Covid, háború(k), energiaválság, infláció) hatása a mindennapjainkban hosszú hónapok óta egyre inkább a bőrünkön érezhető. Gyakran kénytelenek vagyunk drágábban vásárolni, de előfordul az is, hogy nehezen lehet beszerezni bizonyos termékeket. Ezt a helyzetet, illetve az erre adott fogyasztói válaszokat vizsgálta a Reacty Digital friss kutatása.
Már a Reuters is arról cikkezik, hogy Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága és hagyományos növekedési motorja idén a zsugorodás felé tart. A visszaesésnek közvetlen okai vannak, amelyek az EU többi részét is érintik, ugyanakkor rávilágítanak a több évtizedes hazai alulfinanszírozottságra is, mind az állami, mind a magánberuházások terén.
Sokan már a Nyugat alkonyát vizionálják, ám a válság a megújulás forrása is lehet.
Sokáig a skandináv ország és a jólét közé egyenlőségjelet lehetett tenni. Most meg arról jönnek a hírek, hogy az élet ott sem fenékig tejfel: az infláció, a valutaválság és a súlyos ingatlanpiaci gondok próbára teszik a svédeket. Ettől a mérgező keveréktől nehéz megszabadulni, mert már a megtakarításokat és a fizetéseket is kikezdte.
A szerb kormány az év elején meghosszabbította a hatósági árat a fűrészpor alapú pelletre, melynek ára magas maradt az európai kereslet és a regionális energiaválság miatt. A faipar és a bútoripar is válságban volt, a fa végtermékek iránti kereslet csökkenése miatt.
A nyugati portálok elkezdtek írni a döcögő kínai gazdaságról. A Covid után nem jött a várva várt felpattanás, pedig az egész világ profitálni szeretett volna az ottani fellendülésből. Ahogy az orosz–ukrán háborúban megtapasztalhattuk, most az amerikai–kínai gazdasági háború is rátelepszik a médiára. Kína sikereit a globális dél és kelet megszervezésében és a dedollarizációban ellensúlyozni kell.
Érdekes a jelenlegi válság, egyes iparágak zsugorodnak, miközben mások képesek növekedni.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
