Japán az Egyesült Államok legnagyobb külföldi hitelezője, a jen mégis negyvenéves mélypontra gyengült. Tokió árfolyamvédelmi lépései ezért az amerikai állampapírpiacon is érezhetővé válhatnak, a hosszú távú megoldást jelentő kamatemelés pedig a japán költségvetést terhelné meg.
Kuba olyan gazdasági nyitás előtt áll, ami néhány éve elképzelhetetlennek tűnt. A Kubai Kommunista Párt ugyanis egy 176 intézkedésből álló gazdasági csomagot hagyott jóvá, amely szélesebb teret ad a magánvállalkozásoknak, megkönnyíti a külföldi tőke bevonását, valamint részben piaci logikára állítaná át az állami vállalatok működését.
A Hormuzi-szoros körüli zavar eddig nem repítette tartósan 150 dollárig az olajat, de ez kevés okot ad a megnyugvásra. A piac készletekkel, vészhelyzeti tartalékokkal, kerülő útvonalakkal és keresletfékezéssel próbál időt nyerni – a valódi költség csak később érkezhet meg.
A német autógyártók, amelyek évtizedekig a belső égésű korszak technológiai élvonalát jelentették, nehezen fordulnak rá az elektromos átállásra. A hagyományos modell eróziója gyors, az EV-piacon viszont egyelőre nem mindenhol állt össze a költségben és szoftverben is versenyképes termék.
Az orosz jegybank hősies küzdelmet vív az inflációval, azonban másra is oda kell figyelnie: ha nem tartja életben a nagyobb vállalatokat, az fokozhatja a gazdaságra nehezedő nyomást. A jelenlegi pénzpiaci tendenciák egy elhúzódó válság szeleit éreztetik.
Egy 70 ország adatait vizsgáló tanulmány szerint az ezredforduló óta megszűnt a fizikai távolság védelmező szerepe, így a helyi kereskedelmi kapcsolatok már nem nyújtanak védelmet a válságok ellen. A pénzügyi rendszerek teljes szinkronizációja miatt a gazdasági sokkok ma már azonnali dominóhatásként jelentkeznek.
A hét ábrája
Miközben az amerikai tőzsde rekordokat dönt, a technológiai részvények pedig újrahúzzák a világgazdaság hangulatát, egyre több közgazdász figyelmeztet arra, hogy a pénzügyi rendszer mélyén ismét gyülekeznek a „csótányok”.
Albin Kurti miniszterelnöknek elsőre nem jött össze a kormányalakítás, így tíz napon belül jöhet az újabb parlamenti szavazás, ám ha az is sikertelen lesz, következhetnek az előre hozott választások. Hogyan tovább, Koszovó?
Koszovóban február 9-én parlamenti választásokat tartottak, majd a képviselők két hónapra rá, április 15-én tették le az esküjüket. A parlament hivatalos alakuló ülését azonban eddig nem sikerült megejteni, így azóta Albin Kurti ügyvivő kormánya, és a parlamenti többségük körül szorul a hurok. Vajon szükség lesz-e előre hozott választások kiírására? Vagy a szerb alelnök friss megválasztásával rendeződhet a helyzet?
Mathew D. Rose német újságíró feltűnőnek tartja, hogy míg az amerikai médiában a jelenlegi európai gazdasági helyzetet borúsnak mutatják, a kérdést az európai mainstream médiában szinte figyelmen kívül hagyják, hasonlóan a NATO-nak ukrajnai proxyháborúban elszenvedett vereségéhez.
Trump stratégiájának része a dollár leértékelése, amihez kellene a Fed kamatcsökkentése is. Ám a jegybank egyelőre nem működik együtt. Sőt, megszellőztették, hogy mi lenne, ha az előző válságokkal ellentétben a Fed most nem biztosítana elegendő dollárlikviditást.
Az ötödik Eurázsia Fórumot tartották Budapesten november 21-én, a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével. Az eseményen az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alelnöke a multilaterális fejlesztési bankok fontosságát emelte ki, a kazah és kínai küldöttek pedig a globális kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát hangsúlyozták.
A mandátumuk lejárta előtt egy évvel elég zavarodottan viselkednek a német koalíció képviselői. A kancellár, a gazdasági és a pénzügyminiszter viselkedése azt mutatja, mintha teljesen megszűnt volna közöttük a kommunikáció. Berlinben erősödnek a találgatások, hogy e szövetség hamarosan összeomolhat. Több német médium már március 9-ét tartja az előre hozott választások lehetséges időpontjának.
Bolívia évekig az a szocialista latin-amerikai állam volt, amely elmondhatta magáról, hogy gazdasági növekedést tud felmutatni, miközben az infláció alacsony és a szegénység is csökken. Mostanra azonban beütött a krach, és az ország minden lakosát érintő válság tombol.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza szerint Európa valamiféle válságba került, míg a Közel-Keleten és Afrikában az Izrael körüli konfliktus és az aszályok fenyegetik a gazdaságokat. Oroszországnak eközben – továbbra is úgy tűnik – meg sem kottyannak a szankciók.
1971-ben a Bretton Woods-i rendszert felváltotta a fedezetlen pénzen alapuló gazdaság. Azóta válságos utakon jár a világgazdaság és a helyzet egyre inkább reformokért kiált. Lássuk, milyen trendek vették kezdetüket az új pénzügyi rendszer bevezetése óta és mik voltak ezek hatásai hosszú távon.
Az építőipar globálisan az egyik legnagyobb iparág, de a termelékenysége már évtizedek óta stagnál. A fenntartható jövő megteremtése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy az ipar kilábaljon ebből a gödörből. A szektor előtt álló kihívások már nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból jelentősek, de kritikus fontosságúak a környezeti célok eléréséhez is.
Egy új tanulmány szerint ha nem teszünk többet az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott globális felmelegedés lassítására, az hatalmas tőzsdei korrekciót hozhat: akár 40-50 százalékot is lefaraghat a globális részvényértékekből.
Kuba a koronavírus-járvány után történelme legnagyobb válságát éli át. Egy friss kutatás szerint két év alatt a népesség 18 százaléka hagyta el az országot. Ez a szám elsőre túlzottnak tűnhet, viszont ha jobban utánanézünk az ottani folyamatok hátterének, a becslés reálissá válik. Cikkünk a kubai kivándorlási hullámot és az ahhoz vezető okokat tárgyalja.
A következő globális pénzügyi válság megfékezésére a nyugati szabályozók többsége legyint, mondván eleget tanultak a korábban elkövetett hibáikból. Ugyanakkor két fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni: az emlékezet szerepét a pénzügyekben és a hegemón hatalom pillanatnyi erejét.
A nemzetközi sajtó az elmúlt napokban arról számolt be, hogy Észak-Korea legfőbb vezetője, Kim Dzsongun ünnepélyesen az elődei mellé állítatta portréját a fontosabb épületekben és iskolákban. Ez azt jelenti, hogy a személyi kultusza elérte elődei, Kim Ir Szen és Kim Dzsongil státuszát a kommunista diktatúrában. De vajon mit jelent ez valójában? Beköszönt egy új éra az országban?
A Royal Mail, a Brit Királyi Posta anyavállalata elfogadta Daniel Kretinsky cseh milliárdos ajánlatát, aki folytatja az európai hanyatló ágazatok felvásárlását. A részvényesek jóváhagyásától és a brit kormánytól függ az, hogy a „cseh szfinx” új lapot nyithat a 2013-ban privatizált egykori közszolgáltató vállalat ötszáz éves történelmében.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
Európa beteg embere továbbra is nyomja az ágyat. A diagnózis megvan, a kérdés, hogy mikor kapja meg a megfelelő orvosságot.
Kritikusaink szerint a 2010-es évek konjunktúrahullámát könnyű volt meglovagolni. 2008-ban a baloldal által meggyengített országot leterítette egy globális pénzügyi válság, 2010 után megerősödve, mi mégis haza tudtuk küldeni az IMF-et – írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Dave Calhoun, az amerikai repülőgépgyártó, a Boeing vezérigazgatója a múlt héten jelentette be, hogy az év végével lemond posztjáról. Mások is távoznak a vállalat vezetéséből, ami jelentős átrendeződést jelent. A versenytárs, az európai Airbus számára lehet-e ennél szebb hír? Ám valójában a konkurenciának sem ér fülig a szája, mert jól tudják, hogy ez az új válság mit jelent a repülési ágazat egészének.
Egyiptom elkerülte a gazdasági összeomlást – állítja a Bloomberg. Szerintük az ország márciusban néhány hét alatt kilábalt az elmúlt évtizedek legsúlyosabb valutaválságából. A gyors fordulat az Egyesült Arab Emírségekkel kötött 35 milliárd dolláros turizmusfejlesztési megállapodással kezdődött, ami további dollárinfúziót hozott. Komoly kamatemelést jelentettek be, és megnyílt az út a Nemzetközi Valutaalap kibővített hitele és az EU támogatása előtt.
Az Európai Unió Magyarországhoz való hozzáállása az 50 milliárd eurónyi ukrán támogatással kapcsolatban bebizonyította, hogy nem beszélhetünk egyhangú döntésekről a 27 államból álló blokkban, véli az Analyst nevű görög kutatóközpont. Azonban várható, hogy az effajta magatartás miatt az európaiak szkepticizmusa az EU intézményeivel szemben még tovább fog erősödni, figyelmeztet a görög intézet.
A világ egyre inkább eladósodik, és ez alól az Egyesült Államok sem kivétel: a következő évtizedekben az amerikai tartozások példátlan növekedése várható. A válság kezelését jelentősen hátráltatja a politikai polarizáció, miközben a növekvő kamatterhek rontják az amerikai gazdasági kilátásokat. Nő a bizonytalanság az USA fizetőképességével kapcsolatban, és már látszanak a jelei egy szélesebb körű dedollarizációs folyamatnak is. Amennyiben Washington nem tudja megfelelően kezelni ezeket a válságokat, az eladósodás alááshatja az amerikai globális dominancia alapjait.
