Az amerikai haditengerészettől kiszivárgott hírszerzési adatokból kiderült, hogy Kína hajóépítési kapacitása meghaladja a 23,2 millió tonnát, ami 232-szer több, mint az Egyesült Államoké. A kínai hajógyárak rekordidő (3 év, 1 hónap, 17 nap) alatt fejezték be az első saját építésű repülőgép-hordozót, ez a leggyorsabb idő, ami alatt bármely nemzet ilyet épített a II. világháború után.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
A haditengerészet minden tengerparti ország védelmének a gerincét képezi, mivel az óceánokon való mozgékonyság kulcskérdés. Ha megnézzük az amerikai haditengerészet flottáját, láthatjuk, hogy a világ élvonalába tartozik az atommeghajtású repülőgép-hordozóknak köszönhetően, amelyek kvázi mozgó repülőterekként funkcionálnak.
Kína ezt próbálja lemásolni, és bár Mao vezetése alatt erre nem volt képes, végül elérte a célját, köszönhetően a Teng Hsziao-ping által megálmodott „kínai típusú szocializmusnak” és a „szocialista piacgazdaságnak”.
A gazdaság megnyitását követően Kína dollármilliárdokat vonzott befektetések képében, lehetővé téve, hogy az ország a globális ellátási lánc egyik pillérévé váljon. Ez segítette abban, hogy közel monopolhelyzetbe kerüljön a globális piac bizonyos szegmenseiben. Az egész nyugati világ nem vette figyelembe az ázsiai nagyhatalom katonai potenciálját, mivel az olcsó áruk beáramlása miatt túlzottan függővé váltak Kínától.
Kína, illetve a Nyugat kapcsolata a pandémia és az Oroszországnak nyújtott titkos támogatása miatt megromlott. Eközben Kína Tajvannal kapcsolatos szándékai is egyértelművé váltak.
Néhány kiszivárgott hírszerzési értékelés a kínaiak pontos erejét is feltárta.
Nemrég a The War Zone online blog szerint egy amerikai haditengerészeti tájékoztató prezentációjának egy része bukkant fel az interneten. A prezentáció a „PLAN vs. USN Naval Force Laydown” címet viselte, és úgy tűnt, hogy „nem titkosított” jelzéssel látták el.
A US Navy Intelligence prezentációs dia szerint a kínai hajóépítési képesség 232-szer nagyobb, mint az Egyesült Államoké.
Amerika erőssége: a nukleáris meghajtású repülőgép-hordozók Forrás: Shutterstock
A Pentagon által a kongresszusnak benyújtott, a kínai katonai és biztonsági fejlesztésekről szóló éves jelentés szerint a távol-keleti haditengerészetnek 350 hadihajója van, szemben az amerikai haditengerészettel, ahol ez a szám 293.
A becslések szerint 2035-ig Kínának 475 hadihajója lesz, az USA pedig 305–317.
A távol-keleti hajógyárak kapacitása körülbelül 23,2 millió tonna, míg az Egyesült Államoké kevesebb mint 100 ezer, így a kínai hajóépítési kapacitás több mint 232-szer nagyobb.
A dia egy másik része kiszámítja, hogy az egyes országok hajógyárainak hány százaléka a haditengerészeti termelés. Ez Kínában a hajóépítési bevétel 70 százaléka, míg Amerikában körülbelül 95.
Kínának jelentős a haditengerészeti állománya, de az amerikaihoz képest a távoli-keleti nagyhatalom a repülőgép-hordozók számát tekintve lemaradásban van; nem véletlen, hogy ezek építésével próbálnak felzárkózni: már két ilyet építettek, a harmadik pedig folyamatban van.
Megpróbálják megdönteni az amerikai haditengerészet hegemóniáját, hogy növeljék a befolyásukat a világban.
Kína 2021-ben legalább 28 hadihajó hadrendbe állítását tervezte, míg az amerikai haditengerészet abban az évben csupán hetet. Ha a távol-keletiek ezt a jelenlegi ütemben folytatják, 2030-ra 425 hadihajójuk lehet.
Kína a tengeren is próbálja megtörni az amerikai hegemóniát Forrás: Shutterstock
A kínai hajóépítéssel többnyire a China Shipbuilding Industry Co., Ltd. (CSIC) foglalkozik, amely egy államilag támogatott hajóépítő vállalat. Ez a cég az ázsiai nagyhatalom tíz legnagyobb katonai vállalkozásának az egyike, amely a kínai haditengerészet kulcsfontosságú felszereléseinek több mint 80 százalékának kutatásához és fejlesztéséhez járul hozzá.
A CSIC több mint 150 ezer embert foglalkoztat, köztük az ország tudományos és technológiai elitjét, emellett körülbelül 40 ezer mérnököt. Hat nemzeti kutatási és fejlesztési központja és kilenc nemzeti szintű laboratóriuma van, nem mellesleg évi 15 millió tonnás a hajóépítési kapacitása. Ezenfelül több mint 60 nemzetnek ad el cseppfolyósított földgázt és földgázhordozókat.
Mindezek ellenére jelenleg továbbra is az amerikai haditengerészet a legerősebb, hiszen mellettük szól a technológiai és a tapasztalati fölény.
Összességében a hidegháború 2.0 kontextusában érdemes lesz figyelni, hogy a technológiai versengés hogyan terjed át a haditengerészet területére. Vajon Kína képes lesz letaszítani a trónról az amerikai haditengerészetet?
Eredetileg megjelent a mandiner.hu/makronom oldalán.
Borítókép: MTI/EPA/Hszinhua/Pin Liu
