Az Nvidia mesterségesintelligencia-chipjei, mint az A100 és H100, Kínában továbbra is könnyen elérhetők, annak ellenére, hogy az USA korlátozta ezek exportját. A kisebb távol-keleti szolgáltatók alacsonyabb áron kínálják az Nvidia chipekkel működő felhőszolgáltatásokat, ami arra utal, hogy megkerülik az exporttilalmat.
Újabb fordulatot vett a háború az utóbbi hetekben az orosz és az ukrán harctéri sikerek nyomán. Ennek apropóján érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen nagyhatalmi érdekek mozgatják a konfliktusban meghatározó feleket, és mi várható a jövőben.
Nagy arcból könnyű veszíteni. Ez igaz az USA jelenlétére is Délkelet-Ázsiában, ahol egyre veszít a befolyásából, miközben Kína erősíti a gazdasági és diplomáciai jelenlétét a térségben. Az amerikai külpolitika túl nyersen érvényesíti a saját érdekeit, ami idegennek hat a helyi kultúrák számára. A régióban végzett felmérések szerint egyre több ország fordul el Washingtontól.
A kínai elnök 50 milliárd dolláros pénzügyi támogatást, valamint 280 milliós katonai és élelmiszersegélyt is ígért az afrikai országoknak, miközben hangsúlyozta a kontinenssel való együttműködés stratégiai fontosságát Kína globális hatalmi pozíciójának megerősítése érdekében.
A saját tempójához képest mérsékelt gazdasági növekedéssel szembesülve Hszi Csin-ping úgy döntött, hogy mindent a gyártásra fordít. Mindez azt jelenti, hogy a kínai termékek a világ minden szegletébe eljutnak – verhetetlen áron.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Kína tudományos és technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben példátlan ütemben zajlott, köszönhetően a célzott állami programoknak és a jelentős K+F-befektetéseknek. Mára az ázsiai nagyhatalom a világ élvonalába került a mesterséges intelligencia, a zöldenergia és a kvantumtechnológia terén, megelőzve vagy utolérve ezeken a területeken az USA-t is. Az ország vezetése azonban mostantól a minőségre is nagyobb hangsúlyt fektet, hogy biztosítsa a tudományos élet hosszú távú fenntarthatóságát.
A tudósok régi álma – amely az emberiség javát és a zöldátállás előrelendítését is szolgálná –, a szinte végtelen energia termelésére képes magfúziós atomreaktorok kutatásában zajló technológiai versenyben is átveheti a vezetést Kína. Habár még az Egyesült Államoknál van az előny, a kínaiak által befektetett erőforrások jócskán meghaladják az USA-ét.
Peking befolyása Latin-Amerikában is egyre kiterjedtebb. A sárkányt csak a Nyugat határozottabb politikájával lehetne megállítani a kontinensen, a latin-amerikai államok viszont arrafelé hajlanak, ahol a gazdasági és a politikai érdekeiket biztonságban tudhatják. Lehet még tere az USA-nak és az EU-nak a térségben?
Kína 2017 óta a világ legnagyobb hitelezőjévé vált. Afrikában már megkérdőjelezhetetlen Peking térnyerése, de világszinten egyre népszerűbbek a kínai hitelek, főként a feltörekvő gazdaságok körében. Ez nem csoda, hiszen ezek a kölcsönök sokkal kedvezőbb feltételekkel, sokkal hatékonyabb eredményt ígérnek, mint a nyugati versenytársak ajánlatai. A Nyugat, úgy tűnik, e tekintetben is elveszíti a versenyt…
Miközben a világ az egyre növekvő geopolitikai széttöredezettséggel küzd, fontos, hogy elgondolkodjunk a múlt tanulságain, különösképpen a hidegháború gazdasági hatásain. A vasfüggöny nagyjából megfelezte a keleti és a nyugati blokk közötti kereskedelmi forgalmat, és a keleti térség országaiban jelentős jóléti veszteségeket okozott, amely egészen a hidegháború végéig fennmaradt.
Kína rendszeresen semmisít meg amerikai F–35-ös és F–22-es vadászgépeket. Sőt, korábban néhány anyahajót is kilőttek.
A történelem megismétlődésében reménykedni nem a legbölcsebb külpolitikai stratégia a Washington–Moszkva rivalizálás 21. századi változata, vagyis a hidegháború 2.0 megnyerésére.
A Biden-kormányzat a kritikus technológiák kínai fejlesztésének megakadályozása érdekében korlátozni szeretné az amerikai magánszemélyek és vállalatok befektetéseit Kínában, különösen a félvezetők, a kvantumszámítás és a mesterséges intelligencia (MI) területén. Peking éles kritikával reagált a javaslatra, a kínai MI-cégek azonban úgy tűnik, képesek lesznek alkalmazkodni az új helyzethez.
Az Egyesült Államok különleges státuszba emelte Kenyát, így ez lett az első szubszaharai ország, amely jelentős nem NATO-szövetséges rangot kapott. Ez a lépés jelentős eredmény mindkettejüknek, különösen azért, mivel az USA egyre inkább szembesül a kontinenst uraló nagyhatalmak, Kína és Oroszország növekvő befolyásával.
Az Egyesült Államok számos problémával szembesül a zöldátállás során. Az egyik fő gond, hogy sok tekintetben a vetélytársától, Kínától függ, és a jelenlegi folyamatok alapján mindez egyhamar nem változik.
Peking létrehozta az ország eddigi legnagyobb félvezető-beruházási alapját a hazai chipipar fejlesztésének ösztönzésére, amelynek célja a technológiai önellátás elérése a félvezetőgyártásban.
Peking átvette a karmesteri szerepet Afrikában, az USA viszont egyre inkább kiszorul onnan. Ahogy Kína nagyobb befolyást szerez a tengereken is, Washington még profitálhat belőle, hogy az emiatt aggódó távol-keleti országok az ő karjaiban keresnek menedéket. A két nagyhatalom megítélése azonban együtt romlik, így egyre valószínűbbé válik egy multipoláris világ eljövetele.
Ha konfliktus törne ki Kína és az Egyesült Államok között Tajvan miatt, vajon az USA szövetségesei közül mennyien csatlakoznának a háborúhoz? – tette fel a kérdést Csou po, aki szerint amikor a legrosszabb bekövetkezik, akkor majd egy kézen meg lehet számolni azon szövetségesek számát, akik kiállnak az Egyesült Államok mellett.
A Debreceni Egyetem és a Makronóm Intézet szervezésében, a Makroszkóp rendezvénysorozat keretében tartottak konferenciát A blokkosodás gazdasági hatásai címmel az oDEon Színházban. A szakemberek a téma kapcsán megoldási lehetőségeket is felvázoltak előadásaikban.
A Fehér Házat immár nem a racionális gazdasági gondolkodás, csupán a hisztéria, a kínafóbia és a romboló rettegés irányítja. Elnökválasztási kampány van, de Biden gyűlölete és átgondolatlan vámpolitikája átlépett egy határt – ez pedig mindenkinek véres sebeket fog okozni.
A magyar kormány a legnyíltabb lapokkal játszott az elejétől kezdve. Nem maszatolt, nem ködösített, és végképp nem játszotta el azt a botrányosan gyenge darabot, amelyben egyes nyugati vezetők habzó szájjal uszítanak Kína ellen, majd a hátsó kapun beosonnak Pekingbe egy „Éhes vagyok, kérek még!” feliratú szakadt pólóban.
Kína a napokban újabb űrküldetést kezdett, amelynek a célja mintával hazatérni a Hold sötétebb oldaláról, ahol eddig csak kínai űrszonda járt. A Csang’e 6 fedélzetén számos európai műszer található, példázva azt a szándékot, hogy Peking nem tekinti csak a saját missziójának az expedíciót. Az viszont biztos, hogy a Holdon is egyre élesebbé válik az amerikai–kínai rivalizálás, az első kínai ember megjelenését a Holdon 2029–30 körülre tervezik.
Biden készen áll arra, hogy átfogó döntést hozzon a kínai termékekkel szembeni új vámokról, amelyek várhatóan 25-100 százalékosak lesznek és a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokat célozzák meg. Mindeközben a Donald Trump által szorgalmazott általános vámemeléseket viszont elutasítja.
A globalizált világban megszoktuk, hogy ha egy terméket valahol olcsóbb előállítani, akkor azt ott gyártják. Most azonban a kiterjesztett vámoktól kezdve a kritikus fontosságú szállítási útvonalak megtámadásának kockázatáig számos veszély leselkedik a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek a beszerzés és a gyártás összetett rendszerét példátlan bizonytalanság közepette kezelni. Mégis mihez fog mindez vezetni?
Bár az amerikai hegemóniát már most is nehéz fenntartani, szinte lehetetlen lesz, ha Washington a teljes elszigetelődést választja. Az intő példát a Brit Birodalom szolgálja.
A kínai vezető arra épít, hogy a francia, szerb és magyar látogatásai éket vernek a nyugati blokk országai közé – nagyjából így összegezhető a nemzetközi sajtó első értékelése Hszi Csin-ping európai körútjáról. Az ukrajnai háború és az európai kereskedelmi nyűgök álltak a tárgyalások első napjának középpontjában, azt pedig nem lehet tudni, hogy mi hangzott el a második napon Hszi és Macron között a kötetlenebbnek tervezett pireneusokbeli kiránduláson. Abban viszont egyetértenek az elemzők, hogy ilyen kényes kérdések nem fogják beárnyékolni a kínai vezető szerb és magyar útját.
Az amerikai szenátus megszavazta az orosz dúsított urán importtilalmát. Ha Joe Biden elnök aláírja a törvényjavaslatot, akkor az uránipar szereplőinek fel kell kötni a gatyájukat, igaz, néhány kiskapu enyhíthet az árak várhatóan gyors emelkedésén.
Mexikó nehéz döntés meghozatalára kényszerül. Hogyan tovább? Washingtonnal vagy Washington ellen? A latin-amerikai állam sokat profitálhat a hozzá érkező kínai beruházásokból, de északi szomszédja ezt nem nézi jó szemmel. Az Egyesült Államok ugyanis egyre jobban félti piacát a kínai áradattól, és Mexikóra nyomást helyezve is érvényesíti az akaratát.
Az Egyesült Államok és szövetségesei állandóan moralizáló, mégis lekezelő politikájára lassan senki sem lesz vevő Afrikában. Miközben a nyugatiak szép lassan kiszorulnak térségből, a kontinensen rohamosan növekvő népesség és energiaéhség soha nem látott mértékben tágítja a terepet a két keleti ország beruházásai előtt.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
