Délkelet-Ázsia országai aggódnak, hogy az USA és Kína közti rivalizálás veszélyezteti a régió békéjét és növekedését, mivel mindketten próbálnak befolyást gyakorolni a térségre. A kulcsfontosságú tengeri útvonalak miatt a verseny fragmentálhatja az ellátási láncokat, ami Magyarországot is érintheti.
A geopolitikai feszültségek növekedésével a kereskedelmi forgalom iránya várhatóan tovább változik. E gazdasági elmozdulás legnagyobb nyertesei ismét csak a globális dél országai lesznek, miközben az egymással rivalizáló tömbök a blokkosodás miatt egyre többet vesztenek a vám- és szankciós háborúkban.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. Vajon az USA képes lehet még feltartóztatni Kína felemelkedését? A válasz kiderül Geopolitika rovatunk idei legolvasottabb cikkéből.
A világkereskedelem fókusza egyre inkább Délkelet-Ázsiára irányul, ahol az ASEAN országai a gazdasági integráció és a külföldi befektetések révén a globalizáció következő szakaszának kulcsszereplőivé váltak. Kína és az USA között egyensúlyozva a régió geopolitikai és gazdasági közvetítőként erősíti pozícióját.
A drónok elterjedése új kihívások elé állítja a modern hadviselést. A sci-fikből jól ismert lézerfegyverek már a harckocsihangárok ajtaján kopogtatnak, miközben költséghatékony megoldást kínálnak a drónok elleni védekezésben, a technológia fejlődése révén pedig egyre közelebb kerülnek a széles körű alkalmazáshoz.
Bár az amerikai félvezetőexport-ellenőrzések rövid távon hatásosak voltak, hosszú távon a tengerentúli ipar is károkat szenvedhet a kínai leleményesség miatt, ami végeredményben kontraproduktívan hathat az USA technológiai fölényére is.
Bár a tárgyalások folytatódnak a kínai és az EU-s felek között, az Európai Unió megszavazta a Kínából érkező elektromos autókra kivetett büntetővámok öt évre szóló rögzítését. Ursula von der Leyen az európai versenyképesség javítását tűzte ki célul, elemzők szerint azonban a vámokkal csak kivérezteti azt.
Az Egyesült Államok egyre nagyobb aggodalommal figyeli, ahogy geopolitikai ellenfelei, mint Irán, Oroszország és Kína szorosabbra fűzik kapcsolataikat, kihívást intézve az amerikai globális dominancia ellen. Mindezt annak ellenére teszik, hogy Washington folyamatos figyelmeztetésekkel és szankciókkal próbálja megakadályozni ezen együttműködések elmélyítését.
Al-Szudani miniszterelnök szerint Irak képes kezelni a terroristacsoport megmaradt harcosait. Ugyanakkor egyes amerikai törvényhozók aggódnak, hogy a kivonulás az ISIS vagy akár Irán malmára hajtaná a vizet.
Az Nvidia mesterségesintelligencia-chipjei, mint az A100 és H100, Kínában továbbra is könnyen elérhetők, annak ellenére, hogy az USA korlátozta ezek exportját. A kisebb távol-keleti szolgáltatók alacsonyabb áron kínálják az Nvidia chipekkel működő felhőszolgáltatásokat, ami arra utal, hogy megkerülik az exporttilalmat.
Újabb fordulatot vett a háború az utóbbi hetekben az orosz és az ukrán harctéri sikerek nyomán. Ennek apropóján érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen nagyhatalmi érdekek mozgatják a konfliktusban meghatározó feleket, és mi várható a jövőben.
Nagy arcból könnyű veszíteni. Ez igaz az USA jelenlétére is Délkelet-Ázsiában, ahol egyre veszít a befolyásából, miközben Kína erősíti a gazdasági és diplomáciai jelenlétét a térségben. Az amerikai külpolitika túl nyersen érvényesíti a saját érdekeit, ami idegennek hat a helyi kultúrák számára. A régióban végzett felmérések szerint egyre több ország fordul el Washingtontól.
A kínai elnök 50 milliárd dolláros pénzügyi támogatást, valamint 280 milliós katonai és élelmiszersegélyt is ígért az afrikai országoknak, miközben hangsúlyozta a kontinenssel való együttműködés stratégiai fontosságát Kína globális hatalmi pozíciójának megerősítése érdekében.
A saját tempójához képest mérsékelt gazdasági növekedéssel szembesülve Hszi Csin-ping úgy döntött, hogy mindent a gyártásra fordít. Mindez azt jelenti, hogy a kínai termékek a világ minden szegletébe eljutnak – verhetetlen áron.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Kína tudományos és technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben példátlan ütemben zajlott, köszönhetően a célzott állami programoknak és a jelentős K+F-befektetéseknek. Mára az ázsiai nagyhatalom a világ élvonalába került a mesterséges intelligencia, a zöldenergia és a kvantumtechnológia terén, megelőzve vagy utolérve ezeken a területeken az USA-t is. Az ország vezetése azonban mostantól a minőségre is nagyobb hangsúlyt fektet, hogy biztosítsa a tudományos élet hosszú távú fenntarthatóságát.
A tudósok régi álma – amely az emberiség javát és a zöldátállás előrelendítését is szolgálná –, a szinte végtelen energia termelésére képes magfúziós atomreaktorok kutatásában zajló technológiai versenyben is átveheti a vezetést Kína. Habár még az Egyesült Államoknál van az előny, a kínaiak által befektetett erőforrások jócskán meghaladják az USA-ét.
Peking befolyása Latin-Amerikában is egyre kiterjedtebb. A sárkányt csak a Nyugat határozottabb politikájával lehetne megállítani a kontinensen, a latin-amerikai államok viszont arrafelé hajlanak, ahol a gazdasági és a politikai érdekeiket biztonságban tudhatják. Lehet még tere az USA-nak és az EU-nak a térségben?
Kína 2017 óta a világ legnagyobb hitelezőjévé vált. Afrikában már megkérdőjelezhetetlen Peking térnyerése, de világszinten egyre népszerűbbek a kínai hitelek, főként a feltörekvő gazdaságok körében. Ez nem csoda, hiszen ezek a kölcsönök sokkal kedvezőbb feltételekkel, sokkal hatékonyabb eredményt ígérnek, mint a nyugati versenytársak ajánlatai. A Nyugat, úgy tűnik, e tekintetben is elveszíti a versenyt…
Miközben a világ az egyre növekvő geopolitikai széttöredezettséggel küzd, fontos, hogy elgondolkodjunk a múlt tanulságain, különösképpen a hidegháború gazdasági hatásain. A vasfüggöny nagyjából megfelezte a keleti és a nyugati blokk közötti kereskedelmi forgalmat, és a keleti térség országaiban jelentős jóléti veszteségeket okozott, amely egészen a hidegháború végéig fennmaradt.
Kína rendszeresen semmisít meg amerikai F–35-ös és F–22-es vadászgépeket. Sőt, korábban néhány anyahajót is kilőttek.
A történelem megismétlődésében reménykedni nem a legbölcsebb külpolitikai stratégia a Washington–Moszkva rivalizálás 21. századi változata, vagyis a hidegháború 2.0 megnyerésére.
A Biden-kormányzat a kritikus technológiák kínai fejlesztésének megakadályozása érdekében korlátozni szeretné az amerikai magánszemélyek és vállalatok befektetéseit Kínában, különösen a félvezetők, a kvantumszámítás és a mesterséges intelligencia (MI) területén. Peking éles kritikával reagált a javaslatra, a kínai MI-cégek azonban úgy tűnik, képesek lesznek alkalmazkodni az új helyzethez.
Az Egyesült Államok különleges státuszba emelte Kenyát, így ez lett az első szubszaharai ország, amely jelentős nem NATO-szövetséges rangot kapott. Ez a lépés jelentős eredmény mindkettejüknek, különösen azért, mivel az USA egyre inkább szembesül a kontinenst uraló nagyhatalmak, Kína és Oroszország növekvő befolyásával.
Az Egyesült Államok számos problémával szembesül a zöldátállás során. Az egyik fő gond, hogy sok tekintetben a vetélytársától, Kínától függ, és a jelenlegi folyamatok alapján mindez egyhamar nem változik.
Peking létrehozta az ország eddigi legnagyobb félvezető-beruházási alapját a hazai chipipar fejlesztésének ösztönzésére, amelynek célja a technológiai önellátás elérése a félvezetőgyártásban.
Peking átvette a karmesteri szerepet Afrikában, az USA viszont egyre inkább kiszorul onnan. Ahogy Kína nagyobb befolyást szerez a tengereken is, Washington még profitálhat belőle, hogy az emiatt aggódó távol-keleti országok az ő karjaiban keresnek menedéket. A két nagyhatalom megítélése azonban együtt romlik, így egyre valószínűbbé válik egy multipoláris világ eljövetele.
Ha konfliktus törne ki Kína és az Egyesült Államok között Tajvan miatt, vajon az USA szövetségesei közül mennyien csatlakoznának a háborúhoz? – tette fel a kérdést Csou po, aki szerint amikor a legrosszabb bekövetkezik, akkor majd egy kézen meg lehet számolni azon szövetségesek számát, akik kiállnak az Egyesült Államok mellett.
A Debreceni Egyetem és a Makronóm Intézet szervezésében, a Makroszkóp rendezvénysorozat keretében tartottak konferenciát A blokkosodás gazdasági hatásai címmel az oDEon Színházban. A szakemberek a téma kapcsán megoldási lehetőségeket is felvázoltak előadásaikban.
A Fehér Házat immár nem a racionális gazdasági gondolkodás, csupán a hisztéria, a kínafóbia és a romboló rettegés irányítja. Elnökválasztási kampány van, de Biden gyűlölete és átgondolatlan vámpolitikája átlépett egy határt – ez pedig mindenkinek véres sebeket fog okozni.
