Az Európai Bizottság vezetője ismét Kijevben bukkant fel, hogy személyesen tapsolja meg Zelenszkij elnököt az EU-s csatlakozási erőfeszítések miatt. Szerinte minden rendben lesz. Az ukránok szerint is, mert Magyarország úgyis rábólint majd mindenre.

Újra Kijevbe száguldott az Európai Bizottság elnöke, hogy biztosítsa Zelenszkij elnököt: az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, az izraeli háború nem vonja el a figyelmét, Brüsszel pedig határozottan arra fogja kérni a tagállamokat a decemberi EU-csúcson, hogy támogassák a csatlakozási tárgyalások megkezdését Kijevvel.

Az EB elnöke ismét szpojlerezett egyet, az Európai Bizottság ugyanis hivatalosan csak november 8-án hozza nyilvánosságra azt a jelentését, amelyben Ukrajna és a többi EU-tagjelölt csatlakozási előfeltételeinek eddigi eredményeit értékeli. „Biztos vagyok benne, hogy már ebben az évben megszületik a történelmi döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről” – mondta VDL az ukrán parlamentben tartott beszédében, miközben lelkesen tapsolt Kijevnek az előrehaladásért.

Dear President @ZelenskyyUA, we are impressed by the reforms Ukraine has made in the midst of a war.

I am confident that you can complete the outstanding reforms very soon.

If this happens, Ukraine can reach its ambitious goal. pic.twitter.com/ydD97QAZAf

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) November 4, 2023

7even

Ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődhessenek, Kijevnek hét alapfeltételt kell teljesítenie, az igazságügyi reformoktól kezdve a korrupció visszaszorításáig.

Ursula von der Leyen lelkendezése ellenére a nyugati politikai vezetők (és ez alól Joe Biden sem kivétel) nagyon is aggódnak az ukrán korrupció miatt. A segélyek felhasználásának átláthatatlansága, Zelenszkij elmúlt hónapokban végrehajtott sorozatos látványkirúgásai, az ukrán állam nyugati lélegeztetőgépen tartása, valamint az elhúzódó, végtelen háború rémképe sokakat tölt el jogos aggodalommal: meddig lehet finanszírozni egy olyan konfliktust és egy olyan átláthatatlan költségvetést, amelynek a zsebe a kezdetektől ki van szakadva, ráadásul egyre-másra derülnek ki a korrupciós esetek?

Ursula von der Leyen nyilván úgy véli, hogy decemberben az EU-csúcson nyert ügye lesz. Miután Zelenszkij a közösen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Ukrajna minden előfeltételnek megfelelt a tárgyalások megkezdéséhez, az EB elnöke pedig szintén ezt hozta ki a saját tanulmányából, immár semmi akadálya nem lehet, hogy az év utolsó nagy uniós találkozóján az összes tagállam mosolyogva tapsolja meg Ukrajna fantasztikus eredményeit, és azzal a lendülettel neki is kezdjenek a csatlakozási tárgyalásoknak.

A hangsúly azonban az „összes” szón van. A bővítési döntésekhez mind a 27 tagállam egyöntetű igenje szükséges, márpedig Magyarország több esetben jelezte, hogy aggályosnak találja Ukrajna csatlakozási „megoldásait”, különös tekintettel az egyre tapinthatóbb kisebbségi magyarellenes intézkedésekre. Orbán Viktor azt is világossá tette, hogy

Magyarország az EU új stratégiájának kidolgozását javasolja Ukrajnával kapcsolatban, miután az eddig láthatóan csődöt mondott.

A miniszterelnök azt is felvetette: különös lenne csatlakozási tárgyalásokat kezdeni egy háborúban álló országgal, amelynek sem a pontos határait, sem pedig a lélekszámát nem ismerjük a jelenlegi helyzetben.

Szlovákia frissen megválasztott kormányfője, Robert Fico szintén nem osztja az Európai Bizottság elnökének derűjét, ő a fegyverszállítások leállításának javaslatán túl a Kijevben tomboló rendszerszintű korrupcióval magyarázza kormánya távolodását Brüsszel hurráoptimizmusától.

Európa Ukrajna pénztárgépévé válhat

Más uniós országok politikailag támogatják a bővítést, de hangsúlyozzák, hogy ennek együtt kell járnia az Európán belüli reformokkal. A bővítés kérdése Ukrajna tekintetében különösen érzékeny terület. Csak a legnagyobb uniós alapok, a mezőgazdasági rendszer (közös agrárpolitika – KAP) és a kohéziós alap esetében Kijev szó szerint felzabálná az uniós támogatási struktúrát: olyannyira, hogy több ország, amely eddig a felzárkóztatási pénzekből és az agrártámogatásokból is előremutatóan részesült, most nettó befizetővé válna.

Lukas Macek, az Institut Jacques Delors francia agytröszt elemzője a Politicónak úgy fogalmazott:

Egyes közép-európai országok lelkes támogatói az ukrán csatlakozásnak, de kíváncsi vagyok, nem változtatják-e meg a véleményüket, amikor rájönnek, hogy az újonnan érkezők megfosztják őket az európai uniós alapok előnyeitől.

Vannak természetesen olyan tagállamok, amelyek annyira azonnal akarják az ukrán csatlakozást, hogy már az sem érdekli őket, ha annak a saját gazdaságuk látja a kárát. Észtország miniszterelnöke (aki érdekes módon kölcsönei révén maga is pénzelte férje Moszkvával folytatott kereskedelmi tevékenységét, amíg le nem bukott) például meghökkentő interjút adott a minap, amelyben azt ecsetelte, hogy országa tulajdonképpen készen áll arra, hogy nettó befizetővé váljon, ha ez az ára Ukrajna azonnali csatlakozásának. Mondott olyasmit is, hogy az uniós reformok ráérnek majd akkor, amikor Kijev már az EU-s határokon belül van, a lényeg, hogy minél gyorsabban létrejöjjön a fúzió.

Egyedül azt nem mondta el, hogy kivel egyeztetett pontosan ez ügyben, Zelenszkij és az ukrán miniszterelnök-helyettes, Olga Stefanisina azonban elhessegeti a negatív gondolatokat. Utóbbi a Politico arra a kérdésére, hogy tart-e az EU 27 tagállama közül bármelyik ellenállásától, úgy nyilatkozott: „Úgy vélem, hogy Magyarország felhasználhatja majd a témát bizonyos manipulációkra, de végül meglesz a konszenzus”.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij a kijevi megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón, 2023. november 4-én.
MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko