Makroverzum: ezek a magyar gazdaság technológiai kitörési pontjai  

Szerző: | 2023. november. 21. | Hazai, Kiemelt, Makroverzum, Technológia

Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferenciája hétfőn, november 20-án elsősorban a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljaira összpontosított, amelyek mellett a gazdaság sikerének technológiai kitörési pontjait is megismerhették a résztvevők. A program egyik kerekasztal-beszélgetése a magyarországi innovációs ökoszisztéma eredményeire és kihívásaira összpontosított. 

A kerekasztalhoz az alaphangot Livják Csaba, a BuildEXT Kft. tervezőiroda alapítója, digitális transzformációs tanácsadó előadása adta meg. Látványos és impulzív beszédében sikerült bemutatnia, hogy az építészeti tervezésbe miképp lépett be az elmúlt években a digitalizáció, és milyen további folyamatok várhatók a digitális tervezés és a digitálisan segített kivitelezés (BIM, azaz Building Information Modeling – épületinformációs modellezés), valamint a mesterséges intelligencia megjelenésével.  

 

Livják Csaba építészként tervezőirodát alapított, amelyet ma már nemzetközi vállalatként jegyeznek. Időrendben sorolta fel az elmúlt évtizedekben tapasztalt fejlődést, megjegyezve, hogy a magyar tervezőknél az újdonságok átlagosan mintegy tízéves késéssel válnak általános gyakorlattá. A technológiai váltás a tervezésben 30 évvel ezelőtt kezdődött, amikor megjelent a digitális tervezés, amely során fokozatosan eltűnhetett a papír és a rajzceruza, legalábbis a tervezés első fázisaiban. Az után, mintegy 20 évvel ezelőtt érkezett a három dimenzióban való tervezés, ami a megrendelőnek nyújtott megfoghatóbb képet, a harmadik fázis pedig hozzávetőleg egy évtizede jelent meg, amikor a már említett BIM világa, a strukturált adatmodellek vették át a tervezést.   

Az új technológia pillanatokon belül meg tudja határozni a szükséges anyagok méretét, mennyiségét, teljes költségét, beépítésének pontos helyét.  

Azaz a program folyamatosan képes újraszámolni az anyagszükségletet: például a beton, a téglák, az ablakok, az ajtók, a megannyi épületgépészeti elem, csövek, kábelek, rendszerek és hasonlók számát. A tervezők között sokkal gyorsabb lett az adatáramlás, és mindez együtt gyorsabbá, hatékonyabbá tette a tervezés folyamatát. A szakember szerint ragaszkodhatunk a régi módszerekhez, de ezekkel lassan nem lehet megmaradni a piacon.  

A BIM cégén belüli széles körű használatának eredményként megemlítette, hogy a tervezés jóval pontosabbá vált és egyre kevesebb utólagos javításra van szükség. 

Egy épület így nagyobb eséllyel lesz kész határidőn belül, és ami fontos, előre lehet kalkulálni a költségeket. 

Az építkezési folyamatokat úgynevezett pontfelhőkön keresztül tudják ellenőrizni, gyakorlatilag virtuálisan feltérképezik a tereket. Ehhez használhatnak robotkutyát, amely pár percen belül bejárja és beméri a teret, felveszi az adatokat, legyen az egy zöldmezős gyár helye vagy egy átépítésre váró iroda.

  

A Boston Dynamics multifunkciós robotkutyája (forrás: Shutterstock) 

Már ez is eléggé futurisztikus, ám eközben az épülettervezésbe is megérkezett az MI, amely másodperceken belül változtatni tud akár a külső megjelenésen, akár a belső terek kialakításán. Így egy-egy hiba gyorsan javítható, hiszen virtuálisan be lehet járni az el nem készült lakást, irodát, üzemcsarnokot, raktárt. Így pillanatokon belül át lehet rakni egy-egy falat a tervben, vagy megváltoztatni az épület stílusjegyeit, burkolatát és hasonlókat.  

Egyes gyárak esetén már a terv fázisában rákötődhetnek az Ipar 4.0-ra, szimulálható a gyártási folyamat, azaz az épület megépülése előtt végezhető virtuális próbaüzem.  

Ennek az ismertebb neve a digitális iker (digital twin), ami gyakorlatilag egy épület és annak teljes gépészete, sőt akár az ipari berendezése virtuálisan leképezve. Ennek lényege, hogy már építés előtt milliószámra azonosíthatók a lehetséges hibapontok, hibaforrások, ezáltal a karbantartási költségek akár 30 százalékkal is csökkenhetnek. 

Livják Csaba szerint a digitalizálás szakadékát sikerült áthidalniuk a tervezőknek, most a következő szakadék áll előttük, át kellene lépniük az MI világába. A nagy kérdés, hogy ki lesz képes mindezek átvételére. 

Hasonló csodák minden ágazatban kopogtatnak  

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen fő kérdésként az vetődött fel, hogy az egyes szereplőknek milyen stratégiát kellene követni a fejlődési modellek jobb adaptálása érdekében. Elsőként Ascsillán Endre, a GE kelet-közép-európai alelnöke, stratégiai és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója válaszolt, aki három fő fogalmat emelt ki a fejlődés eléréséhez: a megfelelő stratégiát, ami feltétlenül szükséges a másik kettőhöz, a transzparenciához és a kiszámíthatósághoz. Úgy jellemezte a hazai gazdaságpolitikai helyzetet, hogy  

2010 óta van egy világos stratégia azért, hogy Magyarország befektetési környezete versenyképes legyen.  

Fontosak a kedvező adók, de a világos iparstratégia teremti meg a kiszámíthatóságot a befektetési környezethez. Mindehhez pedig szükségszerű a meglévő humán erőforrás további képzése.  

Sverla Viktor, a Mol stratégia- és fenntarthatósági igazgatója a fentieknek némileg ellentmondott azzal, hogy szerinte a kiszámíthatóságnak egyre inkább híján vagyunk, de elsősorban a világban zajló folyamatok miatt. A cég igazgatója a közeljövőben olyan időszakra számít, amikor egyre nehezebb lesz megjósolni, hogy mi is fog történni. Példaként említette, hogy jelenleg az egész EU számára a legnagyobb kihívás az energia ára. Ellentétben a közvélekedéssel: a gázár nem csak tavaly volt magas, az idén is kétszerese volt a két évvel ezelőttinek. Az egyik alapvető stratégiai kihívás tehát, hogy hosszabb távon is biztosítani kellene hazánkban a megfelelő árú energiát, ami az energiaigényes gazdasági ágazatok versenyképességét hosszabb távon is garantálja. Sverla Viktor figyelmeztetett arra is, hogy manapság több területen is igen gyors átmenet zajlik.

Akár a legmodernebb technológiák vagy a zöldátállás területén sokszor olyan technológiákról beszélünk, amelyek még meg sem születtek, nincs történelmük, és sok esetben még piacuk sem.

Az ilyen helyzetben segíthet a kiszámítható szabályozás. 

Balogh Péter, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója a finanszírozási oldalról tekintve a helyzetet úgy jellemezte, hogy

a piac nagyon heterogén abban, hogy ki és hol tart a technológiai fejlődésben.

A magas energiaárak a vállalatok pénzügyeiben is leképződtek, mind a termelőknél, mind a fogyasztóknál. Bár ez a probléma konszolidálódott a 2022 őszét jellemző helyzethez képest, az alapprobléma máig fennáll és gondot okoz a vállalati stratégiaalkotásban. 

Meritokrácia, patriotizmus és pragmatizmus 

2019 óta a kormányzati stratégiai tervezés polikrízises időszakban zajlik. Ennek kapcsán György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos szerencsésnek tartja, hogy ez a politikai közösség 13 éve kormányoz, azaz stabil a politikai közeg. Bár a kezdetekben a különadók bevezetésénél sok támadást kaptak a kiszámíthatatlanság miatt, mára ez megváltozott. A hazai gazdaságstratégia formálása egyik fontos elemének nevezte többek között a Makronóm Intézet e konferenciáját, ahol a gazdasági szereplők és a döntéshozók is el tudják mondani, milyen stratégiát képzelnek el az országnak.  

A kormánybiztos három fontos fogalommal jellemezte a magyar gazdaságstratégiát: meritokrácia, patriotizmus és a pragmatizmus.  

A hazai gazdaságpolitika a középosztály megerősítéséről szól, ezt nevezte meritokratikus szemléletnek. Ebbe a folyamatba beleillenek a különadók, az államadósság kamatterheinek csökkentése, az államadósság átcsoportosítása a magyar családok felé. A GDP 4-5 százalékát sikerült a középosztály felé terelni. Idetartoznak a vállalkozók is, akiknek az adóterhei a Világbank szerint az elmúlt években 54-ről 30 százalékra csökkentek, de ebbe a körbe számítanak a munkavállalók, akiknek szintén csökkent az adóterhe, és persze azok is, akik gyermeket vállalnak. Mindez közel sem mondható kiszámíthatatlanságnak.   

Patrióták vagyunk akkor, amikor megnézzük a sikeres országokat, hogy mit is csinálnak. Például az USA-ban meghatároztak 16 kritikus ágazatot, ahová nem fektethet bárki, mert védik a hazait. Például a bankszektort, a kereskedelmet, az energiatermelést vagy a kritikus infrastruktúrát. Ez pragmatikus is, figyelni a világot, kémlelni a kitörési pontokat és az észszerűség keretein belül honosítani a jó gyakorlatokat.  

A patriotizmushoz sorolta György László a Svájcban tapasztalható viselkedést, ahol az ottani fogyasztó elsősorban a hazai terméket részesíti előnyben. Ám idetartozik az az igyekezet is, hogy a magyar tulajdon minél magasabb legyen a kritikus ágazatokban, ami csak akkor tartható fenn, ha az élvonalbeli technológiák megjelennek ezeknél a vállalatoknál. Ezért is követelik meg néhány pályázatnál e technológiák beépítését.  

Kadocsa András, a McKinsey & Company munkatársa nemzetközi kitekintésben elmondta, hogy

az elmúlt tíz évben a magyar iparban megduplázódott az FDI, azaz a külföldi befektetett tőke, és a frissen bejelentett beruházások, bővítések szerint ez a tendencia folytatódni is fog.

Az ipar átlagosan 4 százalékos növekedést tudott felmutatni az 5,8 százalékos össz-GDP-növekedés mellett, ami kicsit elmarad az összes bővüléstől, de normális tendencia abban az időszakban, amikor a gazdaság a szolgáltatások felé tolódik. A McKinsey & Company munkatársa úgy vélte, hogy a magyar közepes vállalatokat lenne érdeme erősíteni.

Adatai szerint hazánkban a legnagyobb 500 cégnek közel egyharmada, 138 ipari vállalat, amelyekből mindössze 28 magyar tulajdonú. Ezen cégek közül 19 van magánkézben, és ráadásul mindössze négy a klasszikus gyártóvállalat.    

Kadocsa András úgy vélte, hogy a produktivitás nem nőtt kellő mértékben, a német vagy az osztrák még mindig 1,8-szorosa a magyarénak. Ez nem azt jelenti, hogy nem dolgoznánk keményen, csupán azt, hogy ez a mutató együtt méri a munkások és a mellé rendelt gépek termelékenységét. Nem mindig volt racionális az olcsó munkaerőhöz fejlett, de túl drága gépet telepíteni. Ez az ördögi kör Kadocsa szerint lassan oldódik, ugyanis a munkabérek emelkedése kikényszeríti a produktivitás növelését, például az automatizálás bővülésével. 

Automatizáció és a globális trendek térnyerése 

Balogh Péter (MBH Bank) tapasztalatai szerint a munkafolyamatok 40-50 százalékban kiválthatók, ami szociális oldalról kétségeket teremthet, de nem kell félni a mesterséges intelligencia indukálta munkanélküliségtől, mert a munkahelyekből nem lesz kevesebb, csak sokkal színesebbek lesznek. Elmondása szerint a vállalati ügyfeleik egyre inkább az automatizálással büszkélkednek, és ezen a területen rövid megtérülési idővel számolhatnak. Ez nem jár együtt a munkanélküliség növekedésével, hiszen állandó munkaerőhiányról beszélhetünk.  

Amikor a forráshiányt kreativitással pótoljuk 

Ascsillán Endre (GE) szerint Magyarországon a nemzetközi vállalatok produktivitása magas, míg a kkv-ké alacsony, de ez kulturális kérdés is. Magyarországon megvan a kultúrája a produktív termelésnek. A GE világszerte meglévő vállalatai közül a hazainak vannak a legjobb termelési mutatói. Úgy látja: 

azért tudnak a magyar gyárak igazán produktívak lenni, mert mi, magyarok az erőforrások szűkösségét gyakran ki tudjuk pótolni a kreativitásunkkal.  

Erre a hagyományra, jelenségre lehetne építeni, amiben jelentős szerepe volna a kutatóintézeteknek, egyetemeknek – főleg a digitalizáció terén. Az építészettel ellentétben Ascsillán Endre úgy véli, hogy jelenleg az iparban nincs annyi képzett munkaerő, amellyel ilyen rohamtempójú átállási folyamatot véghez lehetne vinni.  

Az oktatás kapcsán hangsúlyozta, a képzettség nem jeleneti azt, hogy mindenkinek felsőoktatásban kellene végeznie. Optimalizálni kell, hogy ki legyen az, aki eljuthat oda, erre jók a technikumok, amelyek gyakorlati tudást adnak. Ám maguknak a vállalatoknak is el kell menniük az iskolákba, és segíteniük kell a diákok képzésében. Ascsillán kiemelte a beszállítók fejlesztésére irányuló, az NGM megszólalói által is említett programot, amire most minden eszköz adott, úgy a kormányzat, mint a vállalatok részéről. A nagyvállalatoknak, az integrátoroknak ebben komoly szerepük lesz. A beszállításban érdekelt kkv-knak ez óriási lehetőség lehet, de figyelmeztetett, mindenkinek át kell gondolnia, hogy mire is van ereje. A GE vezetője erről a területről is hiányolta a közepes vállalatokat, amelyek képesek túlélni a megrendelések esetleges visszaesését.  

A technológiai ugrás lehetőség a fejlődésre 

György László a fentieket azzal egészítette ki, hogy nemcsak a középvállalatok, de a hazai tulajdonú, magyarként gondolkodó nagyok is hiányoznak. A fejlett gazdaságokban a nagyvállalatok inspirálják a közepesek és a kicsik fejlődését. A megrendeléseiken keresztül tudnak felfejlődni a kisebb cégek is.  

A kormánybiztos a Samsung példáját hozta fel, amely szárított hal- és fűszerkereskedőként indult, és mára többek között a világ egyik legnagyobb okostelefon-gyártója lett. Az óriásvállalat köré olyan ökoszisztéma épült Dél-Koreában, amely magában foglal több technológiát, például a félvezetőipart, de fel tudták karolni az egyetemekről kijövő spin-off innovációkat, a kreatív koreaiak fejéből kipattant ötleteket, mert az innovációnak volt piaca.  

Magyarországon ilyen nagyvállalatokból van hiány. Szerinte ezek hiányában támaszkodunk most a hazánkban működő külföldi vállalkozásokra is.  

Ezt a folyamatot szolgálja, hogy az egyetemeink költségvetését megdupláztuk, és igyekszünk összekapcsolni őket a vállalkozásokkal.  

Korea fejlődése kapcsán a kormánybiztos még elmondta, hogy az ottani erősödés akkor indult meg, amikor a ‘90-es években folyt az átállás az analóg technológiákról a digitálisra. Japán már technológiai óriás volt az analóg területén, és az átállás pillanatnyi veszteséget okozott volna számukra. Ezzel szemben a koreaiaknak nem volt vesztenivalójuk, így a fejlesztéseiket rögtön a digitális innovációkkal indították, amivel előnyre tettek szert. Magyarország számára ez jó példa lehet, ha minél gyorsabban meg tudjuk fogni a mesterséges intelligenciában, a Big Datában és az egyéb modern technológiákban rejlő lehetőségeket. A konferencián a Makronóm Intézet éppen ezekből a lehetséges kitörési pontként kecsegtető technológiákból mutatta be a legfontosabb 14-et.  

Kapcsolódó:

Ezek is érdekelhetnek

trend

[monsterinsights_popular_posts_widget]

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn