Az államtitkár szerint alapvetően három csapdahelyzetet kellett, illetve kell kezelnie ma a gazdaságpolitikának. Ezek az energia-, a kamat- és a fogyasztási csapda. Mintegy félórás előadásában Lóga Máté ezeket a területeket járta körül, elemezve a helyzetet és azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormányzat tett azért, hogy ezeket a súlyos kihívásokat kezelje. 

Az energiacsapda és annak kezelése 

Az energiacsapda legsúlyosabb fenyegetését 2022 őszén és telén kellett kezelni. Azóta igen jelentősen mérséklődtek az energiaárak, és némileg mérséklődtek a nemzetközi energiapiaci kockázatok. A rezsivédelmi intézkedések, a korábbi üzemanyagár-szabályozás jelentősen enyhítette (és az előbbi enyhíti ma is) az elhibázott brüsszeli szankciós politikából eredő energiaválság lakosságra gyakorolt negatív hatását. Ugyanakkor hosszabb távon nem dőlhetünk hátra, hiszen az aktuális energiaárak még mindig kétszeresen haladják meg a válság előtti időszak árszínvonalát.   

A Deloitte tanácsadócég és a Német Iparszövetség (BDI) közös tanulmánya szerint a német iparvállalatok közel fele fontolgatja, hogy Európán kívülre, elsősorban Észak-Amerikába költöztesse az energiaigényes gyártása egy részét, mivel ott olcsóbb az energia, és a helyi szabályozások jelentősen ösztönzik az ipar odatelepülését.  

Az energiaválság következményeinek enyhítése terén azonban nemcsak a lakosságot, de a hazai vállalatokat is érdemben megvédte a kormányzat – derült ki Lóga Máté előadásából. Többek közt számos energetikai beruházás ösztönzése valósult meg különféle programok révén.  

A fogyasztási csapda elkerülése  

Az államtitkár emlékeztetett arra a helyzetre, amikor a 2010 előtti időszakban elhibázott devizahitelezés, a devizaárfolyamok elszállása lakossági hitelválságot hozott, így a belső fogyasztás jelentős visszaesését okozta, és ezt kellett 2010 és 2013 között helyreállítani. A mai helyzetet segíti, hogy a munkanélküliség rendkívül alacsony és a foglalkoztatás pedig csúcsot jelentő szinten van. A magas infláció letörése ugyanakkor kiemelt jelentőségű volt a lakosság jólétének megvédése, annak reálbérekre gyakorolt káros hatása miatt.  

Ennek letörésében és visszaszorításában mérföldkő, hogy a kormányzat év végi vállalásához képest már hamarabb, októberben egy számjegyűre csökkent a szankciós infláció.  

Ráadásul várhatóan rövidesen újra emelkedésnek indulhatnak a reálbérek, ami a fogyasztás növekedését hozhatja. Az infláció csökkentésében természetesen továbbra is segít a rezsivédelem fennmaradása, továbbá az olyan lakossági intézkedések, mint a kötelező akciókés az online árfigyelő rendszer. Ezek jelentős mértékben hozzájárultak az inflációs célok eléréséhez, az infláció visszaszorításához. 

A kamatcsapda és a lehetséges kitörési lehetőségek 

Jól ismert, hogy az orosz–ukrán háború és a szankciók okozta nemzetközi infláció Magyarországon sem csak az árak növekedésében, de a kamatok jelentős emelkedésében is megjelent. A magas kamatszint, illetve az egyre növekvő reálkamat viszont nehezítő tényezőként értékelhetők a fogyasztás és növekedés helyreállításának kapcsán. Közel sem csak arról van szó, hogy a lakossági árucikkek, a tartós fogyasztási cikkek vagy éppen az építkezések-lakásvásárlások terén jelent ez óvatosságot. A magas kamatszint csapdája a vállalatok beruházásait, a kapacitások bővítését is jelentősen visszafogja. A jelenlegi pozitív reálkamat nem tartható fenn hosszú időn keresztül mert az a beruházásokat jelentősen visszafogja.  

Ezt ellentételezik az olyan programok, mint a Széchenyi Kártya Max, amelynek keretében közel 1000 milliárd forintnyi igen kedvező, támogatott hitelforrás áramlott a gazdaságba. A Baross Gábor Hitelprogram és a Baross Gábor Tőkeprogram is igen sikeresnek tekinthető,  

hiszen ennek keretében is további ezer milliárd forintnyi kedvezményes kölcsön és tőke áramlott a gazdaságba. De ezen túl is érkeztek források, többek között az energetikai beruházásokra, amelyek a vállalatok és az ország meglehetően nagy energiafüggőségét is csökkentették az elmúlt időszakban. 

A jövő fontos kérdései 

Lóga Máté a konferencián a jövő legfontosabb kérdései között említette a magyar gazdaság növekvő munkaerő-, illetve energiaigényének megfelelő kielégítését. Ez utóbbiban kiemelt szerepet jelentett a zöldfenntarthatósági fordulat, illetve – ehhez kapcsolódóan is – a beruházások növekedése, a tőkebeáramlás további ösztönzése, illetve a hazai beszállítói láncok további fejlesztése, támogatása. E stratégiai célok mentén jelenleg is készül a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban az új hazai iparstratégia, amely megfelelő válaszokat ad a mai, illetve a jövőben várható kihívásokra. 

Nyitókép: Makronóm