Ahogy arról a Bloomberg cikke is beszámol, az EU legfrissebb előrejelzése szerint az euróövezet és a legnagyobb gazdaságok el fogják kerülni a recessziót, mivel a növekedés az év végén visszatér, amit a lassuló infláció és a robusztus munkaerőpiac is segít. Az Európai Bizottság november közepén közzétett jelentése szerint a 20 államot tömörítő országcsoport kibocsátása 0,2 százalékkal bővül a negyedik negyedévben, miután a szeptemberig tartó három hónapban 0,1 százalékponttal zsugorodott. Az előrejelzések szerint Németország is elkerüli a recessziót, amely az elhúzódó feldolgozóipari visszaesés közepette rosszabbul járt, mint a többi állam. 

 

Az Európai Unió végrehajtó szerve az egész évre vonatkozóan most 0,6 százalékos növekedést vár, szemben a szeptemberi 0,8 százalékos előrejelzéssel. Ez 2024-ben 1,2 százalékra, 2025-ben pedig 1,6 százalékra emelkedik, ami valamivel optimistább, mint az Európai Központi Bank véleménye. 

„Az erős árnyomás, az annak megfékezéséhez szükséges monetáris szigorítás, valamint a gyenge globális kereslet megviselte a háztartásokat és a vállalkozásokat – mondta Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa. – 2024-re előre tekintve a növekedés szerény fellendülésére számítunk, mivel az infláció tovább mérséklődik, a munkaerőpiac pedig rugalmas marad.” 

Az árnövekedés idén átlagosan 5,6 százalék lesz, ez 2024-ben 3,2, 2025-ben pedig 2,2 százalékra mérséklődik. Ez hasonló az EKB előrejelzéséhez. Az EU szeptemberi becsléséhez képest felfelé módosítja a jövő évre vonatkozó előrejelzést, amit a magasabb energia- és élelmiszerköltségek indokolnak. 

 

„Mégis, a nem energiafogyasztási kategóriákhoz kapcsolódó árnyomás várhatóan enyhülni fog, nagyjából összhangban a korábbi előrejelzéssel a kissé szigorúbb finanszírozási feltételek, a mérséklődő bérnövekedés és a normalizálódó profitrészesedések összefüggésében” – mondta a bizottság. 

Az infláció a múlt hónapban 2,9 százalékra mérséklődött a több mint 10 százalékos csúcsról, de az EKB döntéshozói óva intettek az önelégültségtől, mivel az elkövetkező hónapokban ismét felgyorsulhat az árnövekedés. Októberben tartották a kamatlábakat, mondván, a jelenlegi szint segítheti az infláció visszatérését a 2 százalékos célhoz, ha azt elég sokáig tartják fenn. 

A magas megélhetési költségek és az EKB példátlan szigorítási kampánya, amely 2022 közepén kezdődött, „a korábban vártnál súlyosabb áldozatot követelt” – mondta a bizottság.  

 

Mario Centeno, az EKB Kormányzótanácsának tagja elismerte az euróövezeti gazdaság lendületének hiánya miatti aggodalmakat. 

„A számok nem voltak nagyszerűek, 0, 0,1, –0,1, –0,1 negyedévről negyedévre öt egymást követő negyedévben, ami egy kis aggodalomra ad okot, hogy ez egy puha leszállás lesz-e – mondta. – Az euróövezetnek ez a stagnálása természetesen mindenkit aggaszt”. 

Az EU tisztviselői arra is figyelmeztettek, hogy a blokk néhány nagyobb gazdaságában megrekedtek az államadósság csökkentésére irányuló erőfeszítések. Olaszországban az előrejelzések szerint a következő két évben ismét 140 százalék fölé emelkedik az adósság, Franciaországban pedig 2025-ben szintén emelkedés várható az előző évi enyhe csökkenés után. A bizottság szerint az adósságcsökkentést kezdetben segítette az infláció, de az árnövekedés lassulásával, a hitelfelvételi költségek emelkedésével és a visszafogott bővüléssel egyre nehezebbé válik az adósságcsökkentés.  

 

Az euróövezet államadóssága mind nagyobb nyugtalanság forrása lett, miután a kormányok a világjárvány és az energiaválság idején nagy összegű kölcsönt vettek fel, miközben a hitelfelvételi költségek az infláció leküzdése érdekében megugrottak. A munkaerőpiac eddig fényesen teljesített, a munkanélküliség alig nőtt, még akkor is, amikor a gazdaság küzdött. Bár néhány tagállamban időközben visszaesést tapasztaltak, a munkanélküliek aránya „várhatóan nagyjából stabil marad” – mondta a bizottság. 

Az orosz–ukrán háború és a közel-keleti konfliktus folytatódása miatt a gazdasági kilátások körüli bizonytalanság megnőtt – tette hozzá a bizottság. Kína helyzete és az euróövezeten belüli monetáris szigorítás átvitele szintén kockázatot jelent. A jelentés először foglalkozott magával Ukrajnával, miután az ország elnyerte az EU-tagjelölti státuszt. A bizottság jövőre Ukrajnának 3,7, 2025-re pedig 6,1 százalékos növekedést jósol a 2022-es 29 százalékos visszaesés után. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: MTI/AP/Virginia Mayo