A keresetek növekedési üteme szeptemberben 14,1 százalékos volt, ennek köszönhetően a reálbérek éves alapú változása visszatért a pozitív tartományba. Ekkorra a keresetek reálértéke átlagosan 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – figyelembe véve a 12,2 százalékra mérséklődő inflációt.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A keresetek növekedési üteme szeptemberben az előző havi 15,2 százalékról tovább lassult, 14,1 százalékra. Ez részben annak az eredménye, hogy a múlt évben a növekvő infláció miatt a vállalkozások több esetben pótlólagos béremelést adtak munkavállalóiknak, idén azonban ilyen nem történt. A mérséklődő fizetésnövekedési ütem azonban nem csak a vállalkozásokat érintette, a közszférában is lassulás történt, 14,8-ról 12,2 százalékra – azaz ismét nyílt az olló a verseny- és a közszféra között.
Ugyanakkor a korábbi várakozásainknak megfelelően a reálbérek éves alapú változása szeptemberben visszatért a pozitív tartományba, a keresetek reálértéke átlagosan 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – figyelembe véve a 12,2 százalékra mérséklődő inflációt.
Tekintettel arra, hogy az infláció folyamatosan és erőteljesen lassul, a munkaerőpiac pedig feszes marad, a reálkeresetek változása várakozásunk szerint egy újabb sokk bekövetkezéséig a pozitív tartományban marad, így elősegítheti a fogyasztás növekedési pályára való visszatérését.
Hogyan alakult az egyes ágazatok béremelése?
A szeptemberi béremelkedés az egyes ágazatokban viszonylag kiegyenlítetten alakult, mindenhol két számjegyű volt a keresetek átlagos növekedése. A legnagyobb emelkedés a bányászatban (20,3 százalék) és az ingatlanügyleteknél történt (19,6 százalék), míg a legkevésbé az energiaiparban (10,4 százalék) és a közigazgatásban (10,7 százalék) nőttek a bérek.
Mi várható a következő hónapokban?
Bár általában azt szoktuk mondani, hogy az év vége felé nagy meglepetés a kereseti statisztikában már nem várható, idén két okból is más a helyzet. Egyrészt a keresetemelkedés fokozatos lassulása szokatlan jelenség, és nem feltétlenül jelent jót a jövőbeni kilátásokat illetően sem, hiszen arra utal, hogy a munkáltatók kevésbé vannak rászorítva a béremelésekre, másrészt pedig
idén már decembertől emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ez pedig az átlagkeresetet is szignifikánsan felfelé tolhatja
– várakozásunk szerint akár 2-3 százalékponttal is. Kérdés természetesen, hogy a vállalkozások mennyire hozzák előre a jövő évi fizetésnöveléseket decemberre azoknál, akiket a minimálbér emelése csak részben vagy egyáltalán nem érint, vagy mennyire várják meg ezzel a februárt.
Hogyan alakulhatnak a keresetek jövőre?
Jövőre az átlagkeresetek növekedése várakozásunk szerint meghaladhatja a 12 százalékot. Ebben a már említett minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés mellett szerepe lesz a feszes munkaerőpiacnak, illetve az idei magas inflációnak, amely még jövőre sem múlik el teljesen, várakozásunk szerint 6 százalék körül, tehát a jegybanki cél felett alakulhat. Ez azt is jelenti, hogy becslésünk szerint a reálkeresetek 6 százalékkal emelkedhetnek, kompenzálva az idénre várt 2,5 százalékos csökkenést. Ez azonban természetesen az átlag – van, aki ennél jobban, és van, aki ennél rosszabbul jár.
A KSH friss kereseti adatai részletesen
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900 forint volt, ez 14,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 537 000 forintra becsülhető, ami 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 540 400, a költségvetésben 518 800, a nonprofit szektorban 554 400 forintot tett ki, ez 15,4, 12,6, illetve 15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 000, a kedvezményeket figyelembe véve 384 900 forintot ért el, mindkettő 14,1 százalékkal volt magasabb, mint 2022 szeptemberében.
– A reálkereset 1,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 12,2 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, ami 14,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 100 forintot ért el, 13,9 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.