Az Európai Bizottság szerdán ismertette az unió gazdasági biztonságának megerősítését célzó terveit, amelyek a külföldi befektetések szigorúbb ellenőrzésére, valamint a riválisok, például Kína felé irányuló export- és technológiaáramlás összehangoltabb ellenőrzésére irányulnak. A kínaiak minderre stratégiai nyugalommal tekintenek. 

Az uniós végrehajtó testület csomagja válasz a Covid-járvány, az ukrajnai orosz invázió, a kiber- és infrastrukturális támadások, valamint a fokozódó geopolitikai feszültségek által jelentett többszörös kockázatra. A módosítások hatálybalépése három évet vehet igénybe. A testület javaslatot tett a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló törvény felülvizsgálatára, amely  

minden tagországot kötelez arra, hogy biztonsági kockázatot jelentő befektetések esetén átvilágítsa, és adott esetben blokkolja az unió területére irányuló befektetéseket.  

Az átvilágítás kiterjed az EU-n belüli befektetésekre is, ha a befektető külföldi vállalat ellenőrzése alatt áll. A tervek nem neveznek meg egyetlen államot sem, de az EU szembeállítja a „megbízható partnereket” az „aggodalomra okot adó országokkal”, és kiemeli a „kockázatcsökkentést”, vagyis a blokk azon politikáját, amelynek célja a Kínától való gazdasági függőség csökkentése, amelyet az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt gyanakvóbban szemlél az unió. 

 

A Bizottság a külföldi katonai vagy hírszerző szolgálatok által felhasználható termékekre vonatkozó különálló nemzeti exportellenőrzések nagyobb mértékű uniós koordinációját szorgalmazta. Itt elsősorban a kettős felhasználású áruk kivitelének hatékonyabb uniós ellenőrzésére gondolnak, mint például fejlett elektronikai termékek, toxinok, a nukleáris vagy rakétatechnológia. A kutatóintézeteknek a munkájuk során jobban tudatában kell lenniük a biztonság szükségességének a kulcsfontosságú technológiákkal kapcsolatos, különösen, ha harmadik országok is érintettek.  

A Bizottság emellett 12 hónapos megfigyelési időszakot javasolt annak felmérésére, hogy a kimenő beruházások nem jelentenek-e kockázatot az olyan érzékeny technológiák kiszivárgására, mint a mesterséges intelligencia, a félvezetők, a kvantum-számítástechnika és a biotechnológia. 

Az uniós intézkedések és a koordináció nehézségekbe ütközik, mivel az EU-tagok az export- és beruházás-ellenőrzésre vonatkozó döntéseket a saját hatáskörüknek tekintik.  

„Ez egy kényes téma, amelynek az előrehaladása eltarthat egy ideig. A végrehajtás nehéz lesz, de a mostani egy új geopolitikai valóság” – mondta egy uniós diplomata. Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi vezetője szerint a Bizottság tisztában van azzal, hogy nagyon óvatosan kell navigálnia. 

„De a kontextus világos. Egyre több (konfliktussal kapcsolatos) geopolitikai helyzetbe kerülünk, amelyekben növekednek a biztonsági kockázatok, … és minden bizonnyal erősebbek vagyunk, ha közösen vagy legalábbis összehangoltan cselekszünk” – mondta a Reutersnek. 

A javaslat 

A Bizottság öt kezdeményezést fogadott el az EU gazdasági biztonságának megerősítése érdekében a növekvő geopolitikai feszültségek és a mélyreható technológiai változások idején. A stratégia része az unió versenyképességének megerősítése, az ellátási és exportpiacok diverzifikálása, a kutatás és a kulcsfontosságú technológiákba történő beruházások fellendítése, valamint a szövetségesekkel való szorosabb partnerség. 

A ma elfogadott kezdeményezések célja: 

• az EU biztonsága és közrendje védelmének további erősítése az unióba irányuló külföldi befektetések jobb átvilágításának javaslata révén; 
• az exportellenőrzés területén a meglévő többoldalú rendszerek és a tagállamok előjogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett az európai koordináció fokozására irányuló megbeszélések és intézkedések ösztönzése; 
• konzultáció a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a technológiák egy szűk körébe történő kimenő beruházásokból eredő potenciális kockázatok azonosítása érdekében; 
• további megbeszélések előmozdítása arról, hogyan lehetne jobban támogatni a kettős felhasználású technológiákat érintő kutatást és fejlesztést; 
• javaslattétel arra vonatkozóan, hogy a Tanács ajánljon intézkedéseket a kutatás biztonságának nemzeti és ágazati szintű fokozására. 

Az EU jövőbeli fellépései továbbra is a folyamatban lévő kockázatértékeléseken és a tagállamokkal való stratégiai koordináción alapulnak majd, hogy közös álláspontot alakítsanak ki az Európát fenyegető kockázatokról és a megfelelő intézkedésekről. A stratégia négy kockázati kategóriát határozott meg, amelyeket kiemelten kezelni kell: ellátási láncok, a kritikus infrastruktúra fizikai és kiberbiztonsága, technológiai biztonság és technológiai szivárgás, a gazdasági függőségek fegyverként való használata vagy a gazdasági kényszer – állt a Bizottság honlapján. 

Kínai reakciók 

A Kínai Kereskedelmi Kamara az EU-ban aggodalmát fejezte ki a csomaggal kapcsolatban, hozzátéve, hogy az általa megkérdezett tagok mintegy fele aggódik annak kedvezőtlen hatása miatt – írta Reuters.  

A távol-keleti vélemények azért kicsit árnyaltabbak. Kellemetlen hírként kezelik, ugyanis továbbra is bíznak abban, hogy Európa rátér a stratégiai önállóság útjára. A Guancha portál idézi a Bloomberget, amely szerint az EU fontos globális pólussá akarja formálni magát, és a hatalmas egységes piacát arra használja fel, hogy ellenálljon a Kína, Oroszország, sőt az Egyesült Államok részéről érkező nagy nyomásnak. Idézik azokat a becsléseket is, amelyek szerint az eurózóna recesszióba kerülhetett a tavalyi év második felében, és 2023-ban már csak 0,6 százalékos volt a növekedés. Ehhez képest Kína és az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye sokkal jobb.  

Kiemelik, hogy

az USA agresszívebb álláspontot képviselt, szerette volna, ha Európa teljesen elszakad Kínától, ennek ellenére az EU csak egy úgynevezett kockázatmentesítési stratégiát fogadott el az ázsiai nagyhatalommal szemben.

Ám megemlítik azt is, hogy az unió versenyben van az Egyesült Államokkal is, amelynek nem sikerült megoldania az acél- és alumíniumvámokkal kapcsolatos évek óta tartó vitát, és olyan erőforrásokért, illetve cégekért verseng, amelyek segíthetik a tiszta és digitális technológiák fejlesztésének felgyorsítását. Sokaknak az a véleménye, hogy az EU-nak integrálnia kell a gazdasági erejét ahhoz, hogy versenyben lehessen Kínával és az Egyesült Államokkal. 

Rámutatnak, hogy az unión belül nehéz lesz több intézkedést végrehajtani, mivel a tagállamok a saját hatáskörüknek tekintik az export- és beruházás-ellenőrzést. A közelmúltban számos európai vállalat bírálta az uniót a Kína–EU kapcsolatok úgynevezett kockázatmentesítési politikájának végrehajtása miatt, ezek közé tartozik a holland litográfiai óriás, az ASML is. Kiemelik az egyik iparági lobbicsoport vezetőjének a kritikáját, miszerint az EU a biztonsági aggályokat a gazdasági növekedés elé helyezi, ezzel veszélyeztetve a saját versenyképességét. 

Az Asia Times idéz egyes kínai kommentátorokat, akik szerint Peking külön-külön párbeszédet fog nyitni és fenntartani az egyes EU-tagállamokkal, és ráveszi őket, hogy enyhítsenek a befektetési szabályaikon. Úgy vélik, cserébe az ázsiai ország több árut fog importálni tőlük. Bár azt elismerik, hogy ha az elkövetkező intézkedéseket végrehajtják, az összességében kedvezőtlen hatással lesz a Kína és az EU közötti kereskedelemre, befektetésekre és technológiai csereterületekre.  

Olyan javaslatok is felmerültek, hogy az ázsiai nagyhatalomnak fontolóra kell vennie az európai befektetéseinek a növelését, vagy az európai cégekkel való együttműködést különböző ágazatokban, beleértve az ipari berendezéseket, az űrhajókat és a kilövőeszközöket. Szerintük Kínának meg kell próbálnia a napelemgyárait Kelet- és Közép-Európából a régió többi részébe is kiterjeszteni. 

Vélhetően a távol-keleti ország ezért hívta meg Németország, Franciaország, Hollandia és Spanyolország vezetőit Pekingbe, míg Li Csiang miniszterelnök Írországba és Svájcba látogatott a hónap elején.  

Kína világosan érti, hogy időpocsékolás az EU-val foglalkozni. Sok esetben nem valósul meg, amit Von der Leyen mond, még Franciaországnak és Németországnak is más a véleménye. Az ázsiai nagyhatalom ezért inkább egyénileg folytat párbeszédet az európai országokkal, és mindegyikkel kétoldalú kapcsolatot alakít ki. 

(Forrás: Reuters, Európai Bizottság, Guancha, Asia Times)