Csütörtökön fogadta hivatalában Virginijus Sinkevičiust, az Európai Bizottság környezetvédelmi, óceánügyi és halászati biztosát Nagy István agrárminiszter, aki kijelentette: „Hazánk kiáll azon alapvetés mellett, hogy az unióba érkező élelmiszereknek is ugyanazon szabályoknak és előírásoknak kelljen megfelelniük, mint amit az EU a saját termelőinek előír”.  

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország eredményes munkakapcsolatot szeretne kialakítani partnereivel az elnökség kapcsán, erre jó alapot teremtenek azok a nagy nemzetközi konferenciák is, amelyeket hazánknak kell majd megszerveznie. 

Nagy István rendkívüli módon bántónak tartja, hogy az éghajlatváltozásért többen a gazdákat tették felelőssé, amit a leghatározottabban vissza kell utasítanunk.  

Ha van valaki, akinek elemi érdeke, hogy az éghajlat megfelelő legyen, azok a gazdálkodók, akiknek a föld a megélhetésük és a jövőjük alapja. 

Kifejtette, a Közös Agrárpolitika már önmagában is tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzőleg hatnak a növényvédő szerek csökkentésére. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően – drónok felhasználásával – sokkal eredményesebbek vagyunk például a növényvédelem területén. 

A találkozón vízgazdálkodási kérdések is szóba kerültek. A miniszter arra emlékeztetett, hogy  

a magyar mezőgazdaságnak az áradásokkal, a belvízzel és a történelmi aszállyal is meg kell küzdenie, ebben a helyzetben pedig még inkább felértékelődik az öntözéses gazdálkodás szerepe.  

A hazai agrárium azt szeretné elérni, hogy erre a célra is rendelkezésre álljanak nagyobb EU-s források és támogatások, a precíziós technológiák használatával ugyanis eredményesen tudjuk visszavezetni a vizet a tájba. 

A megbeszélésen a tárcavezető kitért az akvakultúra területén, az édesvízi halgazdálkodásban rejlő nagy lehetőségekre. Látható ugyanis, hogy fogyóban vannak a tengeri kapacitások, a társadalmi igényeket viszont ki kell elégíteni. Ezen a területen kellene szemléletváltást elérni, éppen ezért a magyar agrártárca kiemelt figyelmet készül fordítani erre a területre is az uniós elnökség során. 

Nagy István a talajvédelmet mindennek az alapjának nevezte, hiszen szavai szerint termőföldből nem lesz több. Hazánk éppen ezért elindított egy talajmonitoring-rendszert, amelyet szeretnénk európai méretűre szélesíteni. Ezen a területen készek vagyunk a tapasztalatainkat megosztani partnereinkkel – fűzte hozzá a miniszter. 

Ütemterv szerint halad az agrártámogatások kifizetése a gazdáknak 

Az agrártárca tájékoztatása szerint az ágazat rekordkifizetéssel zárta a tavalyi évet, az agrártámogatások folyósítása az idén is ütemterv szerint halad. Juhász Anikó, a minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára ismertette, hogy a tavalyi egységes kérelmekhez kapcsolódóan 

 több mint 33 ezer gazdálkodónak, összesen közel 42 milliárd forintot fizetett  ki a Magyar Államkincstár ebben az évben is. 

Juhász Anikó az Agrárközösség – MATE roadshow keretében szervezett szakmai rendezvény gyöngyösi állomásán elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika új feltételrendszere jelentős alkalmazkodást igényel mind a végrehajtásban közreműködő intézményrendszer, mind a gazdálkodók oldaláról. Ugyanakkor a kifizetések időarányos teljesítése és azok összege is tartja a szintet az előző évhez képest. 

Kitért arra is, hogy a következő támogatási évben a gazdálkodási naplóban lévő, a kifizetéshez szükséges adatok elektronikus benyújtása új alapokra kerül az agrártámogatási rendszer idei tanulóévének tapasztalatai alapján. Az Agrárminisztérium honlapján szerdán este közzétettek szerint március 14-ig adategyeztetéssel biztosított minden termelő számára, hogy eleget tegyen a kötelezettségének, amely támogatási jogosultsági feltétel a 2023. évi egységes kérelmek főbb jogcímeinél. Az adatok egyeztetetése a Nébihen keresztül teljesíthető.