Nem újdonság az EU-s fenyegetés 

A görögök számára az Európai Unió részéről érkező fenyegetések nem jelentenek újdonságot, hiszen a dél-európai állam korábban többször is tapasztalhatott ilyen helyzeteket, főleg a 2008-as világgazdasági válság kezelése során, amikor az úgynevezett Trojka (Nemzetközi Valutaalap, Európai Bizottság, Világbank) megszorítások bevezetését követelte a görög kormányoktól – ráadásul az Európai Központi Bank (EKB) azzal is fenyegetőzött, hogy bezárja a bankokat, jelenti az Analyst nevű görög kutatóközpont. 

Szinte már közismert, hogy a nemzetközi intézetek által erőltetett adóemelésekre, bércsökkentésekre és fiskális konszolidációra támaszkodó kríziskezelés katasztrofális gazdasági, illetve társadalmi hatásokkal járt Görögország számára – még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is beismerte e módszer kudarcát.  

Ezzel szemben az Analyst korábban azért dicsérte a magyar válságkezelési modellt, mivel annak a sikere azon alapult, hogy szinte senki sem segített, ezáltal a magyar kormány nem dőlt be a nemzetközi intézmények fenyegetéseinek.

Ezúttal Magyarország az EU áldozata    

Az EU zsarolásai címet viselő friss elemzésében az Analyst rámutat, hogy a kormányok fenyegetése az Európai Unió egyik legerősebb fegyverévé vált – sőt,

úgy tűnik, hogy manapság Brüsszel tovább fokozza a zsarolásokat, főleg azok ellen, akik nem támogatják az általa leírt agendát:

ennek a legújabb áldozata pedig Magyarország lett, emeli ki a görög kutatóközpont.  

Pontosabban az elemzés az EU legutóbbi, Ukrajna támogatását középpontba állító csúcstalálkozóján megnyilvánuló, hazánkkal szembeni hozzáállását kívánja kommentálni. Az intézet kiemeli, hogy még akkor is, ha hazánk vétója érvényben marad, a maradék 26 európai állam beleegyezett volna abba, hogy Ukrajnának küldje az 50 milliárd eurót további 20 milliárdnyi „befagyasztott” forrással együtt, amelyre tulajdonképpen Magyarország jogosult.  

Természetesen Brüsszel azt állítja, hogy soha nem volt tervben a befagyasztott magyar segély Ukrajnának történő átutalása, viszont hazánkat sem biztosította senki arról, hogy a jogosult 20 milliárd eurót a vétó ellenére is megkapja, ráadásul olyankor, amikor az EU részéről továbbra is fennmaradnak az aggályok a jogállamisággal kapcsolatban, emeli ki az Analyst.  

A görög kutatóközpont szerint az unió fenyegetései ismét beváltak, és Magyarország diplomáciai vereséget szenvedett az óriási politikai nyomás alatt, hiszen a következő választási lehetőséget adták a kormánynak: vagy elfogadja az 50 milliárd eurós támogatási csomagot Ukrajna részére, vagy hagyja, hogy hazánk viselje a következményeket. 

A következmény pedig a Financial Times szerint

a 20 milliárd eurós forrás végleges megvonása volt, aminek következtében a forint komoly csapást szenvedne el, a gazdaság pedig az összeomlás szélére kerülne. Ráadásul felmerült a magyar szavazati jog megvonása az uniós döntésekben, ami az ország teljes politikai elszigetelődését jelentené.  

Vége az egyhangú döntéseknek 

Mindezt figyelembe véve az Analyst arra következtet, hogy

az egyhangúság elve az Európai Unióban már rég a múlté,

hiszen a komoly ügyekben – mint ez az eset is bizonyítja – ha valaki nem hajlandó követni a Brüsszel által kiszabott irányvonalat, erős nyomás alá kerül, ezáltal pedig kénytelen lesz elfogadni azt.  

Továbbá, a görög intézet arra figyelmeztet, hogy az effajta magatartás miatt az európaiak szkepticizmusa az EU intézményeivel szemben valószínűleg még tovább fog erősödni. Ez nem meglepő, mivel az unió tekintélyelvű magatartása semmiképp sem egyeztethető össze a demokrácia eszméjével, amelynek semmibevételével tulajdonképpen a magyar kormányfőt vádolják.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock