Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azzal kezdte a beszédét, hogy Európa lemarad az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, így immár néhány éve új közegben kell gondolkodnia a vállalatvezetőknek is.

Az Európai Unió gazdasági növekedését bizonytalanság övezi. Az autógyártás fenntarthatóságra való áttérése az EU gazdasága számára is reményt kelt, és Parragh szerint mi is jó irányba haladunk. Magyarország számára a jövő útja a zöldenergia-termelés és -tárolás lehet, az elektromosjármű-gyártás, illetve a fenntartható energia korszaka egyre inkább beépül a mindennapjainkba, továbbá az okos összekapcsolhatóság új dimenziókat nyit.

Az MKIK elnöke szerint a nemzetközi kihívások egyre összetettebbek lesznek, ám a járványt, a háborút és az azt követő gazdasági hatásokat, például az energiasokkot legyűrve jelenleg alapvetően kedvező a helyzet, mert a gazdaságot támogató közeg uralkodik. Az ellátási láncok rövidülése és átrendeződése azonban jelentős változásokat hoz.

Személyes tapasztalatot idézve kifejtette:

Magyarországot az EU kapujaként tekintik Kínában, ahol gyakran nagyobbnak látnak minket, mint amekkorák valójában vagyunk.

A világgazdaság dimenzióváltása mellett a kifeszített hazai költségvetés kihívásokat jelent. A kamarai elnök szerint az ikerdeficit leküzdése jelentős eredmény, az EU-tagságunk pedig különösen nagy lehetőségeket kínál a zöldenergia további fejlesztése területén.

Jó jel az is, hogy a magyar munkaerőpiac továbbra is rendkívül feszes, a munkanélküliség aránya 4,2 százalékos, az ország exportja pedig 149 milliárd euróra nőtt, és bár némileg csökkent, azért még mindig a magas a beruházási ráta, illetve a tavalyi 113 milliárd euróval a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) összege is rekordot ért el. A német és a magyar gazdaság kapcsolata évtizedek óta szoros, de lényeges, hogy 2019 óta a hazai növekedése jelentősen meghaladja a németét: az ottani ütemének közel kétszerese a miénk, ez pedig felzárkózást jelent – említette Parragh László. Hozzátette, hogy a kamara támogatja a keleti nyitás politikáját, amely különösen fontos a német gazdasági visszaesés fényében.

Varga Mihály: a költségvetési hiány fokozatosan csökken

Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a költségvetési deficit a tavalyi 6,5-6,7 százalék után 2024-ben 4,5, jövőre pedig 3,7 százalékos lehet, 2026-ra éri el a 2,9 és 2027-re a 2,4 százalékos szintet.

Mivel az államadósságot a járvány és a háború alaposan befolyásolta, így ugyan időszakosan le kellett térnünk az adósságcsökkentési pályáról, ám az idén Magyarország gazdasági növekedése az egyik legmagasabb lesz az EU-ban, amit az Európai Bizottság is megerősített.

Gazdasági fejlődésben a lengyelek is erősek, ám ott valamelyest más a helyzet, hiszen az országot 2 millió ukrán munkaereje is segíti, továbbá választási év van ott is, ami befolyásolja a mindenkori költségvetést. Magyarország már elérte a 2019-es kibocsátási szintet, ami három negyedéves előnyt jelent a német gazdasággal szemben, és még többet egyes régiós versenytársakhoz képest. Itthon az államháztartási hiány és az államadósság alacsony szintje elengedhetetlen a növekedéshez, amint azt Írország, Dél-Korea és más fejlett gazdaságok példája, többek közt a korábbi németé is alátámaszt – húzta alá Varga Mihály.

A vállalkozói és lakossági óvatosság a fogyasztások, valamint a beruházások mérséklődésében látható, ám ennek a közelmúltban bekövetkezett enyhülése kedvező trend. Ennek még csak az első jelei látszanak az utóbbi hónapok statisztikai adataiban, így ezt a kormány részéről kell tovább ösztönözni többek közt a reálbérek növekedésével, a beruházási hitelek támogatásával, családpolitikai és egyéb eszközökkel.

Fontos megjegyezni, hogy a nettó külső adósság ma már jóval kisebb kockázatot jelent, a GDP-hez képest most körülbelül 15 százalékos, ellentétben a 2010 előtti évek 50 körüli szintjével.

Az adózás terén Magyarország – a OECD adóversenyképességi indexe szerint – a 11. legjobb adórendszert működteti a világon. Az idei fejlesztési tervek közt van az új elektronikus áfabevallási rendszer, ami 430 ezer vállalkozás életét könnyíti meg, hiszen a cégek évente 3,8 millió ilyen adatszolgáltatást tesznek. Január 1-jétől önkéntes az elektronikus benyújtás, június 1-je után a digitális önellenőrzés lehetőségét is bevezetik, továbbá 2025-től 300 ezer vállalkozásnak nem lesz kötelező a papíralapú nyugtaadás. Az eMap rendszerrel a munkavállalók bejelentését és annak adminisztrációját könnyíti meg a NAV: dolgozónként 23 helyett csak egyetlen elektronikus bevallás kell majd.

Kiemelendő Varga Mihály előadásából a külkereskedelmi nyitottság változása: 2004 óta 32-ről 26,5 százalékra csökkent a Németországba irányuló exportunk aránya, ami már jelzi a keleti nyitás politikájának első eredményeit, és különösen fontos a mai gazdasági helyzetben, amikor Európa nem teljesít olyan jól, mint a korábbi években, évtizedekben. (Lényeges az is, hogy e közel két évtizedben a kivitel volumene megduplázódott, tehát még így is jelentős volt a növekedés európai, illetve német irányba.)

A pénzügyminiszter lényegesnek nevezte azt is, hogy az állampapírok kamatkifizetéseinek a nagy része immár a hazai lakossághoz kerül, növelve ezzel mind a megtakarításokat, mind a belső fogyasztást, azaz a kamatjövedelmek immár kisebb része kerül külföldi szereplőkhöz.

Nagy Márton szerint 2026–2027-re épülünk fel teljesen, de 2024 érdemi fordulatot hoz

A 2019-es esztendőtől számítva hét-nyolc évbe telhet, mire teljesen felépülünk a Covid-járvány és az energiaválság okozta gazdasági hatásokból – vélte Nagy Márton, aki szerint 2024–2026 a gazdasági helyzet normalizálódásának az időszaka lehet. Nem szeretnék belegondolni, mi történt volna, ha az eredeti költségvetési hiánycélt tartjuk – fogalmazott a tárcavezető, aki elismeréssel szólt arról, hogy az ikerdeficit már nem jelent veszélyt az országra, az infláció csökkent, a munkahelyeket megőrizték és a foglalkoztatási adatok javultak.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a 2024-es év legfontosabb gazdasági kihívásai közé tartozik a fogyasztás helyreállítása, a hazai gazdaság újraindítása, a magas exportaktivitás megtartása (különösen a német ipar gyengébb teljesítményének fényében), a munkaerőpiaci aktivitás fokozása, a hitelpiac helyreállítása, ezáltal a beruházási ráta növelése.

Ezután ismertette a kormány által végrehajtott intézkedéseket, amelyek segítették az infláció csökkentését, valamint jó jelnek nevezte a lakossági fogyasztás kezdeti helyreállását is, amelyet a kiskereskedelmi adatok és a turizmus friss statisztikai számai is mutatnak.

Nagy Márton kifejtette azt is, hogy a következő hetekben a minisztérium átfogó gazdaságfejlesztési programot hirdet, ezzel is segítve a növekedési célok elérését.

Orbán Viktor: a józan ész megtartása fontos a gazdaságpolitikában is

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a gazdaságpolitika széles társadalmi bázison nyugszik, a tárcavezetők jól végzik a dolgukat, és a kamarákkal való együttműködés is eredményes. Az utóbbin alapuló gazdaságpolitika piac- és vállalkozóbarát, a teljesítményre épülő politika éveken át jól teljesített, még az olyan válságos időkben is, mint az elmúlt esztendők. A termelés, a gazdasági fejlődés és felzárkózás, valamint a munkaerőpiac területén a gazdasági tárcák jól kezelték és kezelik a helyzetet, az együttműködés révén létrejövő stratégiák sikeresek voltak – értékelt a kormányfő.

A miniszterelnököt „azért tartják” – fogalmazott Orbán Viktor –, hogy a gazdaságpolitika mögött az egyszerű, józan észre alapuló megfontolások mindvégig megmaradjanak. Ezzel kapcsolatban négy alapelvet emelt ki, amelynek a megőrzése hosszabb távon is mindig fontos, és amely mindig érvényes marad.

Először is: jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak; másodsorban: többet kell keresnünk, mint amennyit elköltünk; harmadrészt: jobb dolgozni, mint tétlenkedni; negyedrészt pedig jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnének rajtunk.

Miért lényeges a magyar vállalatok kifektetésének ösztönzése?

Az első három pont meglehetősen egyértelmű, jól tükröződik a gazdaságpolitikai döntésekben; a negyediket azonban alaposabban kifejtette a miniszterelnök. A profitegyenleg kérdésében Magyarországot érintő alapvető kihívás az, hogy

a külföldi vállalatok évente hozzávetőleg 4–6 milliárd euró profitot visznek ki az országból. Természetesen ez sem elvesztett összeg, hiszen ezt a magyar munkaerő termeli meg, a munkájukat pedig megfizetik a külhoni beruházók. Mégis jelenleg mintegy 1,3–1,5 milliárd eurós nyereség érkezik vissza a sikeres hazai vállalatok külföldről származó profitjaként. Ehhez jön az EU-s forrásokból származó többlet (az ide való befizetéseink, illetve a kifizetések különbözete), ami további 1–1,5 milliárdot jelent. Tehát a külföldről visszafolyó összeg jelenleg évente mintegy 2,5–3 milliárd euró, szemben a tőlünk külföldre kivitt 4–6 milliárddal.

Ez aránytalan, ám nyilvánvaló, hogy a profitkiviteli tilalom nem megoldás, mert ez a bizalom megingásához, a beruházások elmaradásához vezethetne. A miniszterelnök szerint a mai kor szellemének megfelelő megoldás a külföldön tevékenykedő magyar vállalatok által realizált nyereségszint növelése.

Ilyen helyzetben a megoldás az olyan nemzeti bajnokok, mint a Mol, az OTP és hasonló magyar nagyvállalatok, középcégek, szektorok támogatása, amelyek sikereket érhetnek el a külföldi piacokon. Például az ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztések terén, vagy az infokommunikációs szektorban.

Végső soron nemcsak a nyugati, de a keleti és a fejlődő térségekben is számos ilyen lehetőség áll a hazai cégek előtt, amit a gazdaságpolitika minden eszközzel támogat. Ezért jelentősek a vállalati kifektetési támogatások és a versenyképes termékek, szolgáltatások nemzetközi piacokra történő bevezetése.

Orbán Viktor szerint a cél az, hogy a magyar vállalatok több profitot termeljenek külföldön, ezzel ellensúlyozva a külföldiek által tőlünk kivitt profitokat. Egy ilyen sikeres politika csökkenheti az országból kivitt tőke által okozott gazdasági és társadalmi kizsákmányoltság érzését – fogalmazott.

A változó geopolitika, illetve a háború és a béke hatása

A nemzetközi trendek kapcsán a geopolitikai színtér változásáról és a háborúkról fejtette ki a véleményét a miniszterelnök. A nyugati világ az önellátás és a belső piacok védelmének irányába mozdul el, ami potenciálisan csökkenti a globalizált világgazdaság eddigi növekedését. Ez a nyugati stratégia abból a felismerésből fakad, hogy

a nyugat gazdasága nem tudja tartani a lépést a keletiek versenyképességével, különösen a termelékenység és hatékonyság területén.

Ezt a helyzetet látva a kérdés az, hogy a jövő a szétválás vagy a konnektivitás felé tart-e, azaz vajon a világpolitika a hidegháborús mentalitás felé húz-e a következő években, vagy megmarad a nyugat és kelet közötti erős gazdasági kapocs, az együttműködés és a kereskedelem.

Magyarország egyértelműen a nyugati blokk része, EU- és NATO-tagok vagyunk, de abban más a stratégiánk, hogy nem zárjuk el magunkat a keleti világtól.

Részünkről a gazdasági együttműködés nemcsak a régiós, akár nem uniós tagállamokkal, de a közép-ázsiai országokkal, más keleti államokkal, továbbá Kínával és Oroszországgal is folytatódik, kivéve, ha ezeket a szankciók kifejezetten kizárják. Eközben a háború és az újrafegyverkezés kérdése is előtérbe került, ám ezen a téren Magyarországnak 2-3 éves előnye van, mert már az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt 3-4 esztendővel elkezdtük fejleszteni a hazai hadiipart.

A jelenlegi geopolitikai helyzetben, ahol a Nyugat, pontosabban az Amerika és Oroszország közötti konfliktus lényegében egy proxyháború, nem orosz–ukrán, hanem nyugati–orosz szembenállás, ami Ukrajnán keresztül zajlik. Ezért sem látszik a gyors megoldás. A béketárgyalások lehetősége fennáll, de annak időzítése ma kérdéses. A Nyugatnak két év után be kellene látnia, hogy az orosz felet nem lehet végérvényesen legyőzni, így az EU-nak proaktívan szükséges részt vennie a békefolyamatban, mégpedig olyan harctéri helyzetben kellene (vagy kellett volna) elindítania a békefolyamatot, amíg elkerülhető az orosz befolyás túlzott érvényre jutása.

Ilyen értelemben a magyar érdekekkel egybevág az, hogy az amerikai választásokon az ukrán helyzet kapcsán a Donald Trump által képviselt nézet kerüljön fölénybe. Nyilván az amerikai nép döntéséről van szó, de nekünk azért lenne kedvező ez a forgatókönyv, hogy belátható időn belül véget érhessen az orosz–ukrán konfliktus, ami segítené az európai stabilitás erősítését is.

Nyitó fotó: MTI/Máthé Zoltán; Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara budapesti gazdasági évnyitóján 2024. március 4-én. Az asztalnál Varga Mihály pénzügyminiszter, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (b-j).