Rendkívüli ülést tartott tegnap az Európai Unió Tanácsa, amelyen Magyarország kivételével 26 tagállami vezető írta alá az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatot. A háború rendezése mellett szó volt a tagországok fegyverkezésének támogatásáról.
“A politika lényege az ütemérzék, kis országként pedig nem mulaszthatunk el egyetlen fontos ütemet sem” – mondta Orbán Viktor az Eurázsia Fórum nyitóünnepségén. A miniszterelnök rávilágított, hogy Európa elbizonytalanodott és a változások vesztesévé vált. Az eurázsiai együttműködés azonban új lehetőségeket kínál, amelyek kiaknázása által újra meglovagolhatjuk az átrendeződés hullámait.
A magyar miniszterelnök az európai kutatás-fejlesztésre szánt összegek sürgős emelését és célzott irányítását indítványozta az Európai Tanács budapesti találkozóján. Ideje volt: ha van az EU-s versenyképességnek igazi Achilles-ina, akkor a K+F bizonyosan az.
Az Európai Politikai Közösség Budapesten tartotta ötödik ülését. A csúcstalálkozón az EU és NATO képviselői mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett. A fő témák között az európai versenyképességről, az ukrajnai háborúról és az illegális migrációról esett szó. Az ezt követő informális EU-csúcson elfogadták a Budapesti Deklarációt. Természetesen minden téma Donald Trump visszatérésének fényében került terítékre.
Jön a békeköltségvetés, emelni fogjuk a béreket és a családtámogatásokat – közölte Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap. A békeköltségvetés középpontjában a gazdaság 3-5 százalékos növekedése áll 2025-ben.
Michael Spence Nobel-díjas közgazdász friss írásában az európai versenyképesség hanyatlásáról értekezik. Gondolatai erősen alátámasztják a magyar miniszterelnök véleményét az EU-s gazdaság amortizációjáról és a lehetséges kiutakról.
Az EU versenyképességének csökkenése az elmúlt évtizedekben egyre drasztikusabbá vált. A visszaesés alapvetően a világgazdasági realitásokat figyelmen kívül hagyó elhibázott brüsszeli döntéseknek tudható be. Magyarország célja a soros EU-s elnökség alatt elsősorban az, hogy újra megteremtse a versenyképességet az európai gazdasági növekedés érdekében – írta a kormányfő a Financial Timesban megjelent cikkében.
A szövetség mind a harminckét országa áldását adta, így a bukott liberális holland miniszterelnök ülhet be a NATO főtitkári székébe. A Teflonember azonban zűrzavaros helyzetet örököl elődjétől.
Új szentháromsága van az Európai Uniónak. Ursula von der Leyen marad bizottsági elnök, António Costa az Európai Tanács elnöke lesz, az észt miniszterelnök, Kaja Kallas pedig a külügyi főképviselői széket foglalja el.
Minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet, ezt a mai tárgyaláson Jens Stoltenberg megerősítette, így Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyekre szükségünk van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-főtitkárral tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette, lojális és elkötelezett tagjai vagyunk a katonai szövetségnek.
A két állam 75 éves kapcsolatfelvételének méltó megünneplése volt Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az ázsiai vezető és Orbán Viktor miniszterelnök számos új partnerségi, együttműködési és kereskedelmi megállapodást írt alá, amely mind azt a célt szolgálja, hogy kölcsönös előnyök mellett előmozdítsa hazánk gazdasági fejlődését.
Visszafogott vitát és lezáratlan javaslatokat hozott magával a márciusi EU-csúcs. Az Európai Tanács ülésén a legérzékenyebb téma Ukrajna további fegyverzése, valamint az unió védelmi képességeinek erősítése volt, főszerepben az újabb közös hitelfelvétellel és az orosz zárolt vagyonok elkobzásának lehetőségével. Magyarország nem enged álláspontjából.
A miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozóján mondott beszédet, amelyben rámutatott: csak a nukleáris úton előállított elektromos áram tud megfelelni a fenntarthatósági és biztonsági követelményeknek.
Március 4-én Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének előadásával indult el a szervezet Gazdasági Évnyitó nevű eseménye, amit hagyományosan minden évben megrendeznek. A program Orbán Viktor miniszterelnök beszédével zárult, aki a béke lehetőségeiről és a hazai gazdaság mozgásteréről szólt. Varga Mihály az eseményen bejelentette: az idén 4,5 százalékos lesz a költségvetési hiánycél, és 2027-re folyamatosan, 2,4 százalékra csökkenhet a GDP-arányos hiány. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette: új versenyképességi program kidolgozása folyik, amit néhány héten belül nyilvánosságra hoznak.
Orbán Viktor február 17-én tartotta szokásos évértékelő beszédét. A kormányfő kiemelte a zöldenergia fontosságát, ugyanis a magyar gazdaság szerinte csak ezzel maradhat versenyképes. Ezért a kormány fontos szerepet szán a zöldjövőt jelentő energiatároló rendszerek gyártásának, a paksi bővítésnek és a naperőműveknek is.
Az EU vezetői egységet mutattak azzal, hogy jóváhagyták az 50 milliárd eurós segélyt Ukrajnának, sőt erről még a magyar miniszterelnököt is meggyőzték, tudósított a Politico győzelmi jelentésében, kihangsúlyozva, hogy ebben mekkora szerepe volt Európa nagyjainak. Az orosz Vzgljad is foglalkozott a tegnapi döntéssel, igaz, ők azt emelték ki, hogy mi mindent sikerült elérnie Orbán Viktornak.
Kompromisszumos megoldás született az ukrán segélyek ügyében a brüsszeli találkozón: a négy évre elosztott 50 milliárd euró felhasználását két év múlva felülvizsgálhatják – Orbán Viktor így nem vétózta meg a csomagot.
A Politico írását stílusosan egy magyar mondással kezdi, miszerint a dolgok „a béka feneke alatt vannak”, és ha Magyarország megpróbálja megakadályozni az európai vezetőket a jövő heti találkozójukon az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós mentőöv jóváhagyásában, akkor még rosszabb helyzetben lesz.
Az oroszok is figyelik az EU-n belüli civódásokat, például a nemrég újjáalakult magyar–szlovák tandem küzdelmét az európai föderalista törekvések ellen. Szerintük a „jó úton” Budapest kapna valamiféle formai engedményt, ami esetleg módosítja az ukrajnai segélyek mechanizmusát, de a döntés lényegét nem. A „rossz” opcióban viszont megfoszthatják Orbánt a vétójogától az Európai Tanácsban.
Orbán Viktor miniszterelnök meghívására Budapesten tartják hétfőn a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülését, amelyen részt vesz Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Az esemény margóján a tárcavezető megbeszéléseket folytatott Mehmet Fatih Kacirral, Törökország új ipari és technológiai miniszterével, valamint Ömer Bolat kereskedelmi miniszterrel.
Minden szem Orbán Viktorra szegeződött az EU-csúcson, mindenki arra várt, hogyan szavaz Magyarország Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével és az 50 milliárdos kijevi segéllyel kapcsolatban.
Az EU-s pénzügyminiszterek az előzetes egyeztetéseken sürgős javításra dobták vissza az Európai Bizottságnak a 2021–2027-es uniós költségvetés bővítésére írt javaslatot. Az összegek növelésekor túl vastagon fogott Ursula von der Leyen ceruzája, a tagállamok többsége pedig a radírt követeli. És ott van még pluszban a magyar kormány…
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is érzi, hogy nagyon komolyra fordult a játék. Hogy megmentse a decemberi EU-csúcsot, hétfőn Budapestre siet, ahol Orbán Viktorral tárgyal majd.
Magyarországot a legmodernebb keleti és nyugati technológia találkozóhelyévé tesszük. Ez a stratégia húzza felfelé a magyar gazdaságot a következő 15-20 évben – mondta a miniszterelnök a Fidesz tisztújító kongresszusán.
Sokan fogadtak ellene, mégis teljesült Orbán Viktor legmerészebb ígérete – állapította meg az Index annak kapcsán, hogy ha kicsivel is, de egy számjegyűre mérséklődött októberben az infláció. A meglepetés az, hogy pár nappal ezelőtt szinte egyetlen megszólított szakértő sem merte 10 százalék alá jósolni ezen mutató értékét.
Merjünk nagyot álmodni – mondta egykor a kormány, Build Your Dreams! – kontrázott a kínai autógyár. Két álom találkozott, a BYD és Magyarország pedig úgy döntött, jó lesz ez így.
Az Európai Bizottság vezetője ismét Kijevben bukkant fel, hogy személyesen tapsolja meg Zelenszkij elnököt az EU-s csatlakozási erőfeszítések miatt. Szerinte minden rendben lesz. Az ukránok szerint is, mert Magyarország úgyis rábólint majd mindenre.
Szijjártó Péter már-már rutinszerűen tette helyre a moralizáló, ám végletekig hipokrita észt miniszterelnököt.
A keleti nyitás politikájára alapozva Magyarország gazdasági szempontból kelet és nyugat kiemelt találkozási pontjává vált. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ma négy újabb együttműködési megállapodást írt alá Kínában.
Ukrajna két esztendő múlva csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. A granadai Európai Politikai Közösség találkozóján bebizonyosodott: nem sokan vélik úgy a tagállami vezetők közül, hogy akár az Unió, akár Kijev készen állna erre. A kérdés a többség szerint még 2030-ban sem lesz aktuális.
