Kína és Vietnám évszázados társadalmi kapcsolatokra visszanyúló viszonyt ápol egymással, amelynek fő jellemzője, hogy a történelmi traumák következtében egy sajátos partnerség jött létre, ám ennek megvannak a korlátai – jelzi elemzésében az Eurázsia Központ.

Az átalakuló világrendben Vietnám mindenáron ragaszkodik a stratégiai önállóságához, vagyis Kínával és az Egyesült Államokkal is együttműködésre törekszik, miközben a saját nemzeti érdekeit tartja szem előtt. A gyakorta ütköző geopolitikai érdekek ellenére a két ország között virágzó gazdasági együttműködésnek lehetünk tanúi, amelynek részeként a térség többi államához hasonlóan Vietnám is bekapcsolódott Kína Egy övezet egy út (Belt and Road Initiative — BRI) programjába.  

Vietnámi diplomácia a 21. században  

A vietnámi külpolitika legnagyobb kihívása a 21. században – a délkelet-ázsiai országok többségéhez hasonlóan – az, hogy Kína és az Egyesült Államok közötti egyensúlyozást miként tudja megvalósítani (kereskedelempolitika és bambuszdiplomácia). Ebben a vonatkozásban a siker kulcsa, hogy meggyőzze arról az említett nagyhatalmakat, hogy semlegességének megőrzésére törekszik, és nem akar szövetkezni egyikkel sem a másik ellenében. 

A hidegháború vége, a Szovjetunió és a kelet-európai kommunista rendszerek bukása után Hanoi elköteleződött a regionális integráció mellett. 1995-ben az ASEAN tagja lett, 2001-ben pedig már a szervezet elnökségét is betölthette.  

A Kína és Vietnám közötti kereskedelmi forgalom 2010-ig a hatszorosára nőtt. 

Vietnám 2010 után örömmel fogadta az amerikai kiegyensúlyozási koncepció meghirdetését és a Kínával szembeni politikai, gazdasági, katonai támogatását, különösen a Spratly-szigetekkel kapcsolatban kiéleződő területi konfliktusa miatt.  

Miután 2016-ban Washington feloldotta a Vietnámmal szembeni fegyverzeteladási embargót, a Trump-adminisztráció szintén a kapcsolatok erősítése mellett tette le a voksát, amit a Biden-kormányzat is folytatott. 

A kínai–vietnámi partnerség  

Ahogy Hszi Csin-ping elnök is hangsúlyozta hasonló kultúrák, a közös ideológiai gyökerek, a párhuzamos politikai struktúrák, továbbá a közel egyező gazdasági fejlődési modellek lehetővé tették egy „egyedülálló” partneri kapcsolat létrejöttét. 

Ez a viszony különösen a gazdaság területén meghatározó, köszönhetően többek között a 2003-as ASEAN–Kína szabadkereskedelmi megállapodásnak, valamint a 2022 januárjában hatályba lépett Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség egyezménynek,  

2022-ben Kína volt Vietnám legnagyobb kereskedelmi partnere 175,57 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalommal, amelyet az USA (123,86 milliárd dollár), a Koreai Köztársaság (86,38 milliárd) és Japán (47,61 milliárd) követett a vámügyi főosztály adatai szerint.  

A Kínával szembeni kereskedelmi deficit elérte a 60,2 milliárd dollárt, ami azt bizonyítja, hogy Vietnám elsősorban a termékek összeszerelésében és tesztelésében játszik szerepet, míg a fejlett gyártás az ázsiai nagyhatalomnál összpontosul.  

A két gazdaság összefonódása jótékonyan hatott Vietnámra, hiszen a feszült amerikai–kínai viszony miatt a délkelet-ázsiai állam vált az egyik fő célországgá a nemzetközi termelési láncok Kínából történő kiszervezése során. 

Nem mellékes, hogy 2022-ben Kína volt a közvetlen külföldi befektetések (FDI) második legnagyobb forrása Vietnámban, 3567 regisztrált projekttel, 23,5 milliárd dollár értékben.  

2023 decemberében Hszi Csin-ping elnök Hanoiba látogatott, ahol bejelentették a „közös jövő” kínai–vietnámi stratégiai közösség létrehozását. 

Az aláírt megállapodások a vasúti összeköttetésekbe és a biztonságba történő lehetséges beruházásokra, valamint három, a távközléssel és a digitális adatokkal kapcsolatos együttműkődésre terjedtek ki. Utóbbi várhatóan megnyitja az utat a kínai 5G-hálózat vietnámi kiépítése előtt. Az ázsiai nagyhatalomból egyre nagyobb számban érkező befektetők legfőbb célpontjai pedig olyan területek lehetnek, mint a távközlési infrastruktúra, a műholdas földi követőállomások, valamint az adatközpontok. 

Két folyosó, egy övezet és Egy övezet, egy út  

A Két folyosó, egy övezet kezdeményezést (TCOP) először 2004-ben javasolta Phan Van Khai vietnámi miniszterelnök kínai látogatása során, ahol felmerült egy közös gazdasági bizottság létrehozása, amely együttműködne Kunming–Laojie–Hanoi–Haiphong–Quang Ninh és a Nanning–Liangshan–Hanoi–Haiphong–Quang Ninh gazdasági folyosó, valamint a Beibu-öböl gazdasági peremének kiépítése ügyében. 

A TCOP-t a kínai fél a későbbiekben a BRI szerves részének tekintette. Egyértelmű, hogy a délkelet-ázsiai országban óriási az igény az infrastrukturális beruházásokra, ezért Hanoi profitálhat a BRI-ből.   

Hszi Csin-ping 2017-es vietnámi látogatása során aláírták az együttműködési megállapodást a BRI és a TCOP terveinek koordinálásával kapcsolatban, de azok megvalósítása ezután sem volt zökkenőmentes.   

Vietnám alapvetően a hivatalos fejlesztési segélyekből (ODA), valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetektől és Japántól felvett hitelekből kívánta finanszírozni az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek a kormány szerint pénzügyi értelemben is kedvezőbb feltételeket kínálnak, mint a kínaiak.  

Emellett privát befektetők bevonása is felmerült.  

Másrészről a délkelet-ázsiai ország költségvetési hiánya továbbra is magas, emiatt továbbra sem várható az állami finanszírozású infrastrukturális projektekbe való beruházások növelése. Vietnám ezért várhatóan továbbra is érdekelt marad a BRI-ben, miközben a rivális nemzetközi kezdeményezésekben való részvételért is lobbizás folyik. 

A BRI keretében megvalósuló első infrastrukturális projekt a Hanoiban található, 13 km hosszú Cat Linh–Ha Dong metróvonal volt, amelyet 2011 októberében kezdtek építeni, és mindkét fél utólagosan nyilvánította a BRI részévé. Az építkezés kivitelezője a China Railway Engineering Corporation volt, az 

eredetileg tervezett költsége pedig 552 milliárd dollárról 1,868 milliárdra nőtt, amelynek a nagyobb részét a kínai Export-Import Bank kölcsönéből finanszírozták,  

a maradék részt pedig a vietnámi kormány állta.  

A tengerparti régióban a konnektivitás erősítése végett Kína 2019-ben kezdte meg a TCOP részét képező Fangcsengkang–Donghszing vasút építését, amely a vietnámi határig kiépült első gyorsvasút.  

Ami a további BRI-projekteket illeti, Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök 2023 novemberében bejelentette a Kunmingot Haiphonggal összekötő vasútvonal korszerűsítését.  

Ez várhatóan tovább élénkíti a két ország kereskedelmét, mivel a régióban találhatók Vietnám legfontosabb ritkaföldfémbányái. 

A Vinh Tan hőerőmű építésének első szakaszáról a China Power Investment Corporation 2012-ben kötött megállapodást a vietnámi kormánnyal. A beruházáshoz szükséges 1,404 milliárd dollár összegű hitelt egyenlő részletekben biztosította a Bank of China, a China Construction Bank, a China Development Bank Corporation, az Industrial and Commercial Bank of China Limited, a Sinosure és a kínai Export-Import Bank. 

A vasúti fejlesztések és a hőerőmű építése mellett a Vietnámba tervezett BRI-projektek közé sorolhatók a határon átívelő gazdasági zónák létrehozása, a jüan használatát elősegítő bankfiókok alapítása, valamint hitelek nyújtása.  

Tavaly december 13-án Hszi Csin-ping elnök Hanoiba történő látogatása során a felek megegyeztek a BRI és a TCOP további projektjeinek előmozdításáról. Ennek értelmében egy 1,435 méter nyomtávú vasútvonal építését kezdik meg a vietnámi–kínai határon, valamint tanulmányozzák a Lao Cai–Hanoi–Haiphong szabványos nyomtávú vasútvonal fejlesztését. Kína arra is ígéretet tett, hogy hivatalos fejlesztési segélyt nyújtson Vietnámnak a Guanghszitól Dong Dangon át Hanoiig tartó vonalak korszerűsítéséhez. Ezenkívül a határ menti infrastruktúra összekapcsolása és kiépítése is prioritás, beleértve a Vörös-folyón átívelő közúti híd létesítését a Bat Xat–Ba Sa határvidéken. 

Az eredeti, teljes elemzés az Eurázsia Központ honlapján olvasható. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/Pool/Hoang Dinh Nam