Az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi versengés az elmúlt években meglehetősen átrendezte az ellátási láncokat. Eközben a geopolitikai színtéren egyre erősödő széttöredezettséget, polarizációt tapasztalhatunk. Ilyen helyzetben rendkívül fontossá válhat az olyan konnektorállamok szerepe, mint Vietnam, Lengyelország, Mexikó, Marokkó, Indonézia és Magyarország. A jelenlétük annyira fontos, akár egy épület vagy hídszerkezet megépítésénél a kapcsolódási pontok.
Szerző: Santo Martin, Bácsi Attila
Ezen országok stabilitásától és pragmatikus gazdaságpolitikai elkötelezettségük mértékétől függ, hogy az egyre inkább kibontakozó geopolitikai széttöredezettség mennyire fogja súlyosan érinteni a világot a következő évtizedben.
Kínát és a Nyugatot továbbra is a konnektorállamok kötik össze
A Bloomberg Economics a globális kereskedelemi és befektetési adatokat megvizsgálva öt olyan, úgynevezett „konnektorállamot” azonosított, amely átnyúl az egyre mélyülő geopolitikai törésvonalakon is: Vietnam, Lengyelország, Mexikó, Marokkó, Indonézia. Ezen országok együttesen Németország vagy Japán gazdaságával közel azonos gazdasági teljesítményt, mintegy 4 ezer milliárd dollárt produkálnak. Annak ellenére, hogy politikailag különböznek, közös bennük az, hogy
kapcsolódási pontként szolgálnak az USA, Kína, Európa és néhány ázsiai állam között.
Ugyan a Bloomberg elemzésében nem szerepel, nyugodtan kijelenthetjük, hogy Magyarország is a konnektorállamok közé sorolható, mivel szintén fontos kapcsolódási pontként működik a világgazdaságban.
A Makronóm Intézet által korábban vizsgált ingaállamokkal ellentétben a konnektorállamoknak nem szükséges teljesen semlegesnek lenniük – erre példa Magyarország és Lengyelország EU- és NATO-tagsága –, mégis képesek arra, hogy világgazdasági jelentőségük túlszárnyalja a saját gazdasági súlyukat is:
a konnektorországok az összes zöldmezős beruházás több mint 11 százalékát vonzották be 2017 óta (ez összesen 589 milliárd dollárt jelent), annak ellenére, hogy a világ GDP-jének csupán az 5 százalékáért felelősek.
Ezek az államok a most megfigyelhető geopolitikai fragmentáció ellenére mindkét irányban növelni tudták a kereskedelmi forgalmukat és valósítottak meg zöldmezős beruházásokat, ezáltal Kína, az USA vagy az EU felé hidat képeztek a Kelet és a Nyugat között (1. táblázat).
1. táblázat: Kiemelt gazdasági mutatók változása 2017 és 2022 között
| USA-baa / EU-bab tartó export | Kínából érkező import | Zöldmezős beruházások | |
| Vietnama | 174% | 104% | 21% |
| Lengyelországb | 56% | 112% | 11% |
| Mexikóa | 45% | 115% | 47% |
| Marokkóa | 38% | 80% | 290% |
| Indonéziaa | 71% | 105% | 48% |
| Magyarországb | 34% | 72% | 294% |
Forrás: IMF, UNCTAD; Megjegyzés: a: USA, b: EU
A Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS) több mint 25 ezer cég adatai alapján megállapította, hogy az ellátási láncok megnyúltak azáltal, hogy új állomások jöttek létre a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelemben. Ezek főleg olyan „Nyugat-barát” vagy a fogyasztókhoz közelebb fekvő országok, mint amilyen Vietnam vagy Mexikó.
A lényeg tehát abban ragadható meg, hogy az amerikai és a kínai gazdaság nem szétválik, hanem máshol kapcsolódik össze.
Még ha vannak is nyertesei a folyamatnak, a befektetési és a kereskedelmi anomáliák kedvezőtlenül hatnak a globális növekedésre. Ráadásul a szegény nemzeteket súlyosabban érintheti a folyamat, mint a gazdagabbakat, mivel a gazdaságuk erősen függ a beáramló külföldi tőkétől, valamint a nemzetközi innovációs és tudományos együttműködésektől.
Vitenam: a konnektor Washington és Peking között
Vietnam akkor kezdett felértékelődni, amikor Donald Trump amerikai elnök a kínai termékekre büntetővámot vetett ki, majd a világjárvány az ellátási láncok felülvizsgálatát kényszerítette ki. Példaként említhető, hogy az Apple számos beszállítóját vonzotta be az ország, köszönhetően az alacsony munkaerőköltségeknek, a fejlődő infrastruktúrának és a kereskedelmi megállapodások bővítésének. Kína a a vietnami cégek legfontosabb ellátója a gépektől kezdve a ruházati cikkek anyagáig, ugyanakkor az export harmada az USA-ba irányul.
Az ország „konnektor” szerepe itt nem állt meg: Hanoi szeptemberben kötött átfogó stratégiai partnerséget Washingtonnal – ilyet korábban Kínával és Indiával is létesített. Továbbá tagja a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségnek, amely egy három éve létrehozott szabadkereskedelmi megállapodás, az élén Kínával.
Vietnam keleti–nyugati kapcsolódásának a fő pillérét jelentő elektronikai ipar 2022-re a teljes export 32 százalékát adta, vagyis körülbelül kétszer annyit, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Az ágazat 2022 júniusában 1,3 millió munkavállalót foglalkoztatott, a számuk pedig várhatóan tovább nő.
Lengyelország: felkapaszkodóban a világ elektromos iparában
Lengyelország tavaly jelentette be, hogy piacra tervezi dobni saját elektromos autóját, az Izerát. A technológiát a kínai Geely cégtől kölcsönzik majd, a gyártás pedig 2025-ben kezdődik a tervek szerint.
Az ország jó kapcsolatokat épített ki nyugati autógyárakkal is, többek között a Volkswagennel vagy a Mercedes-Benzzel, amelyek 2025-ig elektromosautó-gyárakat szeretnének létrehozni Lengyelországban.
A külföldi működő tőke (FDI) is megugrott az elmúlt években: 2017 óta 125 milliárd dollárnyi zöldmezős beruházás érkezett az országba.
A zöldátállásra és az ehhez szükséges energiatároló rendszerek gyártására – nem egyedi módon – Lengyelország is potenciális kapcsolódási pontként tekint: a nyugati és a keleti vállalatok gyárai egyaránt otthonra lelhetnek a közép-európai országban. Az ottani lítiumion-alapú energiatárolási rendszerek kivitelének az értéke tavaly 8,9 milliárd dollár volt, ami a teljes export 2,4 százaléka. Az LG Energy Solution gyára Wrocławban Európa legnagyobb ilyen tipusú létesítménye, amely több mint 7000 embert foglalkoztat. Az üzem 480 millió eurós bővítése 2025-ben fejeződik be, a gyár pedig évi 1 millió EV ellátásához elegendő energiatároló rendszer legyártására lesz képes. A nyugati autó-előállítók közül a Volkswagen vegyesvállalata 1,7 milliárd eurót, a Mercedes pedig 1 milliárd eurót fektet be a lengyelországi gyártóegységeikbe.
Mexikó: az amerikai piac előszobája
Tavaly Mexikó, lekörözve Kínát, az USA legnagyobb importforrásává lépett elő. Ugyanakkor a Mexikóba érkező kínai import értéke 2017 óta nominálisan gyorsabban nő, mint az USA-ba irányuló exporté. Ennek az oka az, hogy egyre több kínai vállalat nyit üzemet a közép-amerikai országban azzal a céllal, hogy az Egyesült Államokba exportáljon. A várakozások szerint a következő két évben Mexikóban minden ötödik új vállalkozás kínai lesz. Mivel az amerikai munkaerő költsége jelentősen magasabb a déli szomszédjában jellemzőeknél, a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezményt és az olcsó munkaerőt kihasználva a kínai vállalatok a mexikói telephelyeiken keresztül kedvezőbb áron férhetnek hozzá az amerikai piachoz, mint ha az USA-ban létesítenének gyárat.
A kínai vállalatok 2022-ben 2,5 milliárd dollár értékben jelentettek be beruházásokat, ami másfélszerese az előző évinek – ez Mexikó konnektorállami szerepének köszönhető.
Az idén újabb ugrás várható a számokban, ugyanis tavaly októberben egy 5 milliárd dolláros kínai nehézipari beruházásról adtak hírt.
Marokkó: keleti és nyugati beruházások találkozási pontja
Marokkóban találhatók a világ legnagyobb foszfáttartalékai, amelyeket többek között a lítium-vas-foszfát (LFP) típusú energiatároló rendszerek gyártásához használnak fel. Az országban több autógyártó cég is létesített üzemet (például a Renault vagy a Stellantis), és számos, az elektromos gépkocsikhoz kapcsolódó energiatárolórendszer-beruházás is folyamatban van. Erős kereskedelmi kapcsolatokat ápol Európával és Amerikával, emellett Kína számára is egyre fontosabb a Marokkóval fenntartott partneri viszony, így az ország a keleti és nyugati befektetések észak-afrikai találkozási pontja. A mindkét irányban jónak mondható kapcsolatainak köszönhetően
2022-ben közel akkora összegben jelentettek be külföldi zöldmezős beruházásokat, mint az előző öt évben együttesen. Ez összesen 15,3 milliárd dollár értékű befektetést jelent Marokkó számára.
A nyersanyagkészletek mellett Washington iparpolitikája is hatással van az ottani gazdasági növekedésre. Az USA és Marokkó között ugyanis szabadkereskedelmi megállapodás van életben, így a tengerentúli zöldipari ösztönzők, mint például az amerikai Inflációcsökkentési Törvény adókedvezményei és egyéb ösztönzői az ottani alkatrészekre és nyersanyagokra is érvényesek. Így nem meglepő, hogy dél-koreai és kínai vállalatok is Marokkót választják globális bázisuknak az LFP energiatárolók piacán, a termelés pedig 2026-ban kezdődhet el.
Indonézia: egyensúlyban az USA és Kína között
A rengeteg természeti erőforrással és 270 millió fős lakossággal büszkélkedő
Indonézia arra fogad, hogy túlságosan fontos ahhoz, hogy rákényszerüljön a világ két legnagyobb gazdasága közötti választásra.
Az ország aktívan lobbizik, hogy megteremtse Joko Widodo elnök vízióját, és képes legyen kiépíteni az elektromos járművek teljes ellátási láncát. A Tesla és a Volkswagen is felkérést kapott, hogy kiegyensúlyozza a kínai vállalatok dominanciáját a nikkel finomításának és az energiatároló rendszerek gyártásának a terén. Ennek köszönhetően egészen kivételes együttműködések jöttek létre a geopolitikai blokkok különböző vállalatai között: márciusban a Ford 4,5 milliárd dolláros megállapodást írt alá kínai és brazil cégekkel az EV-k energiatároló rendszereinek gyártásában használt fém, a nikkel készleteinek biztosítására. Indonézia az intenzívebb nyugati szerepvállalás ellenére sem fordult el Kínától, és továbbra is konnektorállam kíván maradni: a kínai befektetések 2023 első felében már kétszer annyit tettek ki, mint az amerikaiak.
Magyarország: a keleti és nyugati technológiák ötvözője
Hazánk kiemelt érdeke a járműpiaci befolyásának a növelése, amellyel a stabilitását és a már meglévő ellátási láncait is megőrizheti. Mivel a kormány a zöldátállásban látja a magyar gazdaság jövőjét,
az elmúlt években egymást érték a zöldátálláshoz és a jövő autóiparához elengedhetetlen energiatároló rendszerekhez kapcsolódó beruházásokról szóló bejelentések, amelyek mindegyike a keleti és a nyugati technológiákat ötvözi.
A legkiemelkedőbb példa a kínai CATL óriásberuházása, amely Európa legnagyobb energiatárolórendszer-gyárát építi meg. A projektet egy sor korábbi óriásberuházás is megelőzte (például az SK, a Sunwoda, az Andara Group, az EVE Power), és utat tör további partnerek, mint például az elektromos járműveket gyártó BYD és a katódanyaggyártó Huayou Cobalt számára. A tervek szerint Magyarország 2030-ra várhatóan 251 gigawattóra energiatároló rendszert gyártó kapacitással büszkélkedhet, ami világszinten a negyedik legnagyobb lesz Kína, az Egyesült Államok és Németország után. Ezek a kapacitások – és vele a hazai gazdaság – a kulcselemeit jelentik Európa zöldátállásának: a Debrecenben megépülő BMW IFactorynak például fontos beszállítói lesznek az említett kínai és keleti vállalatok.
Hazánk találkozási pontként továbbra is meghatározó autóipari szereplő maradhat a jövőben. Keletre, különösen Kínára szükség lesz az elektromobilitási fordulathoz. A zöldmezős beruházások és a növekvő gyártási exportnak köszönhetően kijelenthető, hogy Magyarország is összekötő állam.
Ezt az a technológiai fúzió bizonyítja, amely a keleti és a nyugati high-tech, azaz a német járműipar és a kínai energiatárolórendszer-gyártás találkozása által valósul meg hazánkban.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
