Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

A foglalkoztatottak száma az idei első negyedévben meghaladta a 4,725 millió főt. Ez éves szinten 29 ezres növekedés. A bővülés elsősorban a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, ahol 27 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma közel 8 ezerrel, 109 ezer főre emelkedett, a közfoglalkoztatás keretében tevékenykedőké pedig közel 6 ezerrel, 63 ezer fő alá mérséklődött. 

Nőtt az aktivitás is 

A foglalkoztatással párhuzamosan nőtt az aktivitás: az egy évvel korábbihoz képest közel 60 ezer fővel jelennek meg többen a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy álláskeresőként. Az adatok alapján elsősorban a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett az aktivitás az utóbbi időszakban. A foglalkoztatottak között azok száma, akik egy évvel korábban még inaktívak voltak, 200 ezret tett ki, ez duplája a 2023 első negyedévében mért szintnek, míg a munkanélküliek közül nagyságrendileg ugyanannyian tudtak elhelyezkedni, mint egy évvel korábban. 

Az aktivitás fokozódásával és az elhelyezkedések időtartamának növekedésével a munkanélküliek részaránya 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra emelkedett. Fontos viszont, hogy ez még mindig nem tekinthető kiemelkedőnek, az állástalanság továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban, ahol a legfrissebb, februári adatok alapján a munkanélküliek részaránya 6,0 százalékot tett ki, az eurózónában pedig 6,5-öt. Emellett több ágazatban és szakmában továbbra is munkaerőhiány tapasztalható. 

Mi várható a közeljövőben? 

Várakozásaink szerint a foglalkoztatás a gazdasági növekedésből fakadó munkaerő-kereslet nyomán az idén és jövőre is tovább növekedhet. A munkanélküliségi ráta ugyanakkor a fokozódó aktivitás miatt az idén éves átlagban várhatóan nem változik, így 4,1 százalékon alakulhat, viszont jövőre már 3,8-ra mérséklődhet.  

Fontos azonban kiemelni, hogy bár még jelentős munkaerő-tartalék található a magyar gazdaságban – a legmagasabb aktivitási rátát felmutató, elsősorban északi uniós országokkal összehasonlítva elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében –, az ő munkaerőpiaci integrációjuk csak lassabb ütemben valósulhat meg.  

Ennek oka egyrészről az alacsony képzettségi szintjük, másrészről az élethelyzetük. Több esetben az atipikus foglalkoztatás formák, mint például a részmunkaidős alkalmazás jobban illeszkedne életvitelükhöz, azonban ezek jelenleg még nem terjedtek el széles körben a magyar munkaerőpiacon. Számukra jelenthetnek segítséget a Nemzetgazdasági Minisztérium által az utóbbi időszakban bejelentett támogatási programok, mint például az Ifjúsági Garancia Plusz program. 

A KSH munkaerőpiaci adatai részletesen 

• A 2024. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4,725 millió fő volt, 29 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott, 2,480 milliót tett ki, míg a nők esetében 41 ezerrel, 2,245 millióra bővült. 
• A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,553 millióan dolgoztak, 27 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott, előbbi 109 ezer, utóbbi 63 ezer főt tett ki. 
• A 15–64 évesek körében a 74,7 százalékos foglalkoztatási arány lényegében megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta a férfiak esetében gyakorlatilag változatlan maradt, 78,2 százalék volt, míg a nőknél 1,1 százalékponttal, 71,1 százalékra nőtt. 
• A 2024. január–márciusi időszakban a 15–74 éves állástalanok száma az előző évhez képest 30 ezer fővel, 229 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt. 
• A férfiaknál a munkanélküliek száma 126 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,8 százalékra emelkedett. A nőknél az állástalanok száma 103 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,4 százalékra növekedett. 
• A munkakeresés átlagos időtartama 8,9 hónap volt, az összes állástalan 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százaléka legalább egy éve keresett állást. 
• A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. március végén az egy évvel korábbihoz képest 3,2 százalékkal, 236 ezer főre csökkent. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock