A Microsoft által támogatott startup megbízható forrásokból származó adatokat keres a legújabb mesterségesintelligencia-modelljei betanításához, ehhez pedig mélyen a zsebébe is nyúl. 

A Financial Times (FT) megállapodást kötött az OpenAI-jal, így a mesterségesintelligencia-modelljeit többek között az említett hírportál archivált cikkein taníthatja be. A megállapodás értelmében az FT licencelni fogja anyagait a ChatGPT-t feltaláló vállalatnak, hogy segítsen továbbfejleszteni a már eddig is nagy sikerű termékeit. 

A megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy a ChatGPT az FT cikkeiből készített rövid összefoglalókkal válaszoljon a kérdésekre, és az a hírportálra visszautaló linkekkel megtűzdeli. Vagyis a chatbot többmillió felhasználója a ChatGPT-n keresztül hozzáférhet majd az FT anyagaihoz, a hírportálnak pedig ez direkt marketing. 

A Financial Times vezérigazgatója, John Ridding szerint az OpenAI tisztában van az „átláthatóság és a kompenzáció fontosságával”, és helyesen teszi, hogy fizet a szellemi termékekért. Ugyanakkor hozzátette, hogy egyértelműen a felhasználók érdeke is, hogy ezek a ChatGPT-hez hasonló eszközök megbízható forrásokkal dolgozzanak – így gyakorlatilag mindenki nyer. 

Nem az FT az első 

Nem ez az OpenAI első megállapodása, sőt négyen, az amerikai Associated Press, a német Axel Springer, a francia Le Monde és a spanyol Prisa Media már megelőzték. 

A pénzügyi feltételeket ugyan nem hozták nyilvánosságra, de a Financial Times szerint az Axel Springer várhatóan évente több tízmillió eurót fog keresni azzal, hogy az OpenAI hozzáférhet a Bild, a Politico és a Business Insider kiadványaihoz. A megállapodás értelmében egyszeri kifizetéssel szerez hozzáférést a korábbi tartalmakhoz, valamint pluszban fizet a friss cikkekért is. 

Pereskedés szülte a megoldást 

Valóban nagyon nagyvonalú az OpenAI, hogy fizet a tartalmakért, azonban nem feltétlen jókedvéből teszi, hiszen nem volt ez mindig így. Korábban már pereskedett több alkotóval és vállalattal is emiatt, így valahol kénytelen volt elsimítani a dolgokat.  

A New York Times volt az első nagy amerikai médiacsoport, amely decemberben beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot, azzal érvelve, hogy a technológiai vállalatok ingyen és bérmentve használtak fel a több millió cikket a ChatGPT alapjául szolgáló modellek létrehozásához. 

Tavaly az OpenAI, a Google, a Microsoft és az Adobe találkozott többek között a News Corp, az Axel Springer, a The New York Times, a The Guardian és az FT vezetőivel, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia-termékeikkel kapcsolatos kérdéseket – állítja több bennfentes személy. 

A News Corp vezérigazgatója, Robert Thomson elmondta, hogy tárgyalásokat folytat különböző MI-cégekkel licencszerződésekről, és a Reuters vezetője, Steve Hasker is számos megállapodást kötött hasonló vállalatokkal. A Google viszont – amely a Gemini nevű chatbotját szintén a webes tartalmak felhasználásával építette fel – még nem jutott egyezségre a hírkiadókkal. 

Az EU a satu másik fele 

Amint a mesterséges intelligencia népszerűsége megindult meredeken felfelé, a törvényhozók csak kapkodták a fejüket. Kis idő elteltével különböző szabályok születtek világszerte, azonban valljuk be, nehéz is lett volna ilyen felkészületlenül azonnal bővíteni a törvények tárházát. Olyan megoldást kellett találni ugyanis, amely egyszerre védi a nyilvánosságot és a vállalatokat úgy, hogy közben nem fojtja meg az innovációt. Az EU eközben ezeket az MI-eszközöket kockázatuk alapján több osztályba sorolta.  

A képviselők végül abban állapodtak meg, hogy az általános célú mesterségesintelligencia-rendszereknek és az általuk használt GPAI-modelleknek (General Purpose Artificial Intelligence, azaz általános célú mesterséges intelligencia) az unió Parlamentje által eredetileg javasolt átláthatósági követelményeknek kell eleget tenniük. Ennek megfelelően technikai dokumentációt kell készíteniük, be kell tartaniuk az uniós szerzői jogi szabályozást, illetve fel kell fedniük a képzéshez használt tartalmakat – derül ki a közleményből. 

Így a megállapodás értelmében az OpenAI-nak valójában nem is maradt más választása, mint fizetni és megállapodásokat kötni, ugyanis az adatokat tekintve egy nyitott könyvvé vált, hiszen fel kell fednie, hogy mivel dolgozott. Így még könnyebb beperelni (és meg is nyerni azt), mint valaha.  

Borítókép:Shutterstock