Egyre több Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.  

Három német állampolgárt vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy érzékeny katonai technológiát próbáltak eladni Kínának. A rendőrség lecsapott a német AfD európai parlamenti képviselőjének munkatársára is, akit azzal vádolnak, hogy titokban Kínának dolgozik. Eközben brit ügyészek is vádolnak két férfit, hogy állítólag Pekingnek kémkedtek, az egyikük ráadásul parlamenti kutató volt.   

Morio de L’Isle francia admirális szerint Kína első számú stratégiája, hogy óvatosan „bogarat ültet” egy ország fontos embereinek a fülébe, és igyekszik formálni a véleményüket Kínával kapcsolatban. Ez igen fontos az ázsiai államnak, hiszen az Oroszországgal ápolt jó kapcsolata miatt az európai döntéshozók inkább fenyegetésként tekintenek Kínára, és nem gazdasági lehetőségként.  

Nigel Inkster, a brit külföldi hírszerző ügynökség egykori műveleti igazgatója szerint egyre több a kínai kémkedés, viszont az európaiak szeme is egyre élesebb. 

Kína erősen tagad 

A kínai külügyminisztérium a múlt héten túlkapásnak nevezte a kémkedéssel kapcsolatos vádakat. Mivel Hszi Csin-ping elnök a jövő hónapban Európába látogat, Peking a szokásosnál is érzékenyebben reagál ezekre a rágalmakra. 

Nyugati hírszerző ügynökségek és biztonsági elemzők szerint azonban e tevékenység, különösen az Állambiztonsági Minisztérium által irányított művelet valós. Ami még aggasztóbb, hogy vannak arra utaló jelek, hogy ezek kapcsolatban állnak az orosz hálózatokkal – állítja a Financial Times. 

„Kínának és Oroszországnak közös céljai vannak, amelyeket együtt támogatnak, ha ez az érdekeiket szolgálja. Mindketten arra törekszenek, hogy aláássák a nyugati országok pozícióját” – állította a finn biztonsági és hírszerző szolgálat tavaly év végén. 

A kínai titkos rendőrség 

Az 1983-ban alapított kínai MSS egy civil titkos rendőrség, a hatóköre kiterjed az egész társadalomra. Az ügynökség a kommunista rezsim kémelhárításáért és a politikai biztonságáért felel. A szervezetet széles körű kémkedéssel, külföldi befolyásolási műveletekkel, valamint külföldi hírszerzési adatok és technológia ellopásával is vádolják. 

Nyugati tisztviselők szerint a központosított nyugati társaitól eltérően az MSS kémkedési tevékenységeinek egy részét a konkurens tartományi központokból irányítja. A sanghaji iroda jellemzően az amerikai kémkedés terén vezet, míg Csöcsiang inkább Európára fókuszál. 

Az MSS egyik központi ügynöke, Daniel Vu az elmúlt években Európában, Frank Creyelman korábbi belga szenátor nyomására befolyásolta az európai vitákat olyan témákban, mint Kína fellépése a hongkongi demokrácia ellen vagy az ujgurok üldözése Hszincsiangban. 

Vu állítólag más jobboldali politikusok kínai kapcsolattartója is volt, akik szimpatizáltak Oroszországgal, többek között választási megfigyelőként működtek közre a Moszkva által megszállt ukrán területen tartott álnépszavazásokon. 

„Kína és Oroszország ugyanazt a tekintélyelvű forgatókönyvet követi: lassan és óvatosan igyekeznek kétségeket ébreszteni a demokráciával kapcsolatban” – mondta Dan Lomas, a Nottinghami Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének adjunktusa. 

Ekkora a baj 

A kínai kémek esetében nem csak néhány emberről beszélünk, sőt: az EU külügyi szolgálata 2019-ben állítólag kijelentette, hogy Brüsszelben mintegy 250 ismert, Pekingből küldött kém van, míg oroszból csak kétszáz.  

A brit parlament hírszerzési és biztonsági bizottsága tavaly év végén azt mondta, hogy a kínai állami hírszerző apparátus mérete „bizonyosan a legnagyobb a világon, több százezer civil hírszerzővel”. Ezzel szemben a brit MI6 és hazai megfelelője, az M15 a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint együttesen csupán mintegy 9000 főt foglalkoztat. 

Hozzátette, hogy igen nagy kihívás felfedezni őket, ami nem meglepő, hiszen Kína nem csak belföldi kémeket foglalkoztat. Elsősorban azért, mert Oroszország inváziója óta Európa még nagyobb figyelmet fordít az ázsiai nagyhatalomügynökeinek kiszűrésére. A fokozott ellenőrzések pedig nemhogy megingatták, inkább megerősítették a szervezetek mozgásterét, hiszen azok a hatékonyság érdekében egyre gyakrabban működnek együtt, megosztják az adataikat egymással, és ezzel még nagyobb hálózatot és tudástárat építenek ki.  

Nem Európa az elsődleges célpont 

Kínát elsősorban nem Európa, inkább az USA érdekli. Christopher Wray, az FBI igazgatója szerint Peking egyre többször próbálkozik rosszindulatú szoftverek telepítésével az amerikai kritikus infrastruktúra-hálózatokba. Szerinte a kínaiak ennél is tovább mentek: az általa támogatott csoportok olyan rosszindulatú szoftvereket helyeznek el, amelyek bármelyik pillanatban működésbe léphetnek, hogy megzavarják ezeket a rendszereket. Peking szerint ez csak paranoia.  

A nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdések azonban továbbra sem hagyják nyugodni az USA-t. Egy korábban bejelentett intézkedéscsomag bizonyos digitális biztonsági követelményeket ír elő a stratégiailag fontos tengeri kikötőkben jelenleg használatban lévő, külföldön gyártott darukra és számítógépes hálózatokra vonatkozóan – állítja a The Wall Street Journal (WSJ).  

Wray azt is elmondta, hogy tavaly lelepleztek egy Volt Typhoonnak nevezett kínai hackercsoportot, amely olyan alvó malware-eket igyekezett elhelyezni a kritikus infrastruktúrán belül, amelyek bármikor működésbe léphetnek. Az FBI februári jelentése szerint ennek a csoportnak állítólag több mint öt évig volt hozzáférése egyes amerikai hálózatokhoz.     

Az Egyesült Államok azzal is vádolja a kínai kormányzati kémügynökség által támogatott hackereket, hogy évek óta kibertámadásokat intéznek politikusok, újságírók és vállalkozások ellen.   

Kína a vádakra a szokásos módon reagált. A távol-keleti ország külügyminisztériuma közölte, hogy a vádaskodó államoknak bizonyítékokkal kell igazolniuk az állításaikat, ahelyett, hogy megalapozott tények nélkül „bemocskolnak” másokat.