Azt már megszokhattuk, hogy egy adott ország illetékes minisztériuma valamiféle becslést készít a gazdasága fejlődéséről, az viszont már nem mindennapi látványosság, amikor nem egy, de rögtön háromféle jövendölés kerül elő a jövőjéről. Így cselekedett az orosz Gazdaságfejlesztési Minisztérium is, jelezve az idők kiszámíthatatlanságát.
Minap az említett minisztérium az orosz gazdaság fejlődéséről három többéves forgatókönyvvel állt elő. Készítettek, ahogy ők nevezik, egy stresszes, egy alap- és egy konzervatív, vagyis egy középszerű változatot. Az utóbbi kettőben derűs jövőt festettek, ahol az orosz birodalom gazdasága továbbra is szárnyalni fog, az exportbevételek dagadnak, a polgárok zsebe pedig a viszonylag erős rubellel egyre tömöttebbé válik. Ám a vészforgatókönyv pont az ellenkezőjét ígéri: nehezebb lesz megbirkózni az inflációval, csökken a reálbér, és nem lesz egyszerű megtartani a hazai fizetőeszköz erejét.
Az alapszcenárió szerint a GDP az idén 2,8, 2025-ben pedig 2,3 százalékkal nő. Az olaj ugyanazon a magas szinten marad, mint most – 2024-ben 79,5, 2025-ben pedig 75,1 dollár hordónként.
A lakosság reáljövedelme az idén 5,2 (majdnem ugyanannyi, mint 2023-ban), 2025-ben pedig 3 százalékkal nő. Még a legoptimistább esetben is rontottak az inflációs előrejelzésen, és a rubel enyhe, de folyamatos gyengülésére számítanak. Így az idei pénzromlás 5,1 százalékos lesz, és azt csak 2025-ben lesz lehetőség 4 százalékra csökkenteni. A dollár–rubel árfolyama az idén 94,7, 2025-ben 98,6, 2026-ban pedig 101,2 lesz.
Az export az alapforgatókönyv szerint növekedni fog – a 2023-as 424,2 milliárd dollárról 2024-re 428,7 milliárdra, 2025-re pedig 455,7 milliárdra.
Természetesen a stresszes szcenárió a legpesszimistább, amit nyugodtan nevezhetünk vészforgatókönyvnek is. Ezt arra az esetre alkották, ha az orosz olaj hordónkénti exportára az idén 58,5, 2025-ben pedig 51,8 dollárra csökken. Jelenleg az Ural olaj egységnyi ára 79 dollár körül mozog.
Ebben az esetben a rubel árfolyama az idén 93-ról 97-re esne dolláronként, jövőre pedig 107-re gyengülne, miközben az olajárak és a beruházások is zuhanópályára kerülnének. A rubel nem állna meg, 2027-re az árfolyama leesne dolláronként 120-ra.
Mindezt a gazdaság is megsínylené, és már az idén a GDP növekedése 1,5 százalékra lassulna, jövőre pedig gyakorlatilag leállna, ami számszakilag már csak „plusz” 0,2 százalékot tenne ki. Ugyanakkor az állóeszköz-beruházások is lassulnának, az idén mindössze fél százalékkal nőnének, 2025-ben pedig 1,5-tel csökkennének. Persze ez hatna a reáljövedelmekre is: a 2023-as 5,4 százalékos növekedés az idén 1,9, jövőre pedig 0,9-racsökkenne.
A stresszes szcenárió szerint nem tudnák leszorítani az inflációt sem, ami ebben az esetben az idén 7 százalék lenne, ami 3 százalékponttal marad el a jegybank 4 százalékos célszintjétől. A pénzromlás még 2025-ben is meghaladná a célt, és elérné az 5,3 százalékot.
A vészforgatókönyv lényegében leképezi az olaj- és gáztermelés, valamint az oroszországi export csökkenését. Így a kivitel a 2023-as 424,2 milliárd dollárról az idén 195,3 milliárdra, 2025-re pedig 365,7 milliárdra esik.
Mindez abban az esetben válhat valóra, ha globálisan elkezd esni az olaj világpiaci ára. Egyrészt azt azért tudják az oroszok, hogy ez kivédhető az OPEC+-megállapodásokkal a termeléskorlátozásokról. Másrészt tudatosítják azt is, hogy ilyen stresszes pályára lökheti az orosz gazdaságot az is, ha a Nyugat növeli az ottani gazdaságra nehezedő külső nyomást. Itt elsősorban az Oroszországgal kereskedő harmadik államokra nehezedő szankciók erősödésére gondolnak.
Kockázatot jelent a tankerflottára és az Oroszországból fizetést elfogadó külföldi bankokon lévő külső nyomás. Kína, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország egyes hitelintézetei már késleltették az orosz olaj kifizetését a másodlagos szankciók veszélye miatt.
A gazdasági tárca vezetője, Makszim Resetnyikov a világgazdaság lassulásának, a szankciók folyamatos nyomásának és az orosz munkaerőpiaci korlátozásoknak a kockázataira hívta fel a figyelmet. Szerinte az alap- és a konzervatív forgatókönyv akkor működhet, ha sikerül magasan tartani az olaj világpiaci árát, illetve ha Oroszország továbbra is tud olajat exportálni.
