A kanadai kormány éppen egy megtorló vámokat tartalmazó listát állít össze, amellyel visszavághat Donald Trumpnak, ha az valóra váltja fenyegetését, és valóban 25 százalékos tarifát vet ki minden kanadai termékre.
Az amerikai elnök első pillantásra kegyetlennek tűnő, valójában nagyon is kiszámított lépést tett a békéhez vezető úton. A labda Zelenszkijnél pattog, ő viszont nem fogja tudni visszaütni.
Trump mestere az ingatlanüzleteknek, az Egyesült Államok pedig nem egy alkalommal csinált már területnövelő nagybevásárlást. De mekkora összeget ajánlhat fel Grönlandért az elnök? Hogyan lehet beárazni egy szigetet?
Január 20-án, hétfőn hivatalosan is beiktatják Donald Trumpot. A régi-új amerikai elnök visszatérését Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán üdvözölte, felsorolva, hogy hazánknak milyen előnyei származhatnak a Trumppal való jó viszonyból.
A jelek szerint folytatódik az amerikai elnök első ciklusa alatt megkezdett NATO-ostorozás. Donald Trump akkor a 2 százalékos védelmi kiadást el nem érők miatt akadt ki, most azonban már 5 százalékot javasol.
Egyik félnek sem tenne jót, ha Donald Trump Kína miatt felrúgná a Mexikóval kötött szabadkereskedelmi egyezményt. Márpedig az elnök úgy véli, hogy a kínai vállalatok Mexikót olyan kapunak használják, ahol besétálhatnak az Egyesült Államokba. Akkor is, ha kint lóg a „Ne zavarj!” tábla.
A Gallup friss felmérése szerint az amerikaiak döntő többsége hisz abban, hogy Trump megállítja az illegális migrációt, távol tartja az országot a háborúktól és csökkenteni tudja a bűnözési mutatókat.
A megválasztott elnök koalíciója két táborra oszlott a magasan képzett bevándorlók ügyében, mindez az amerikai vagyoni egyenlőtlenségek okozta egyre nagyobb problémákra vezethető vissza.
Lehet, hogy Grönland nem eladó, de Trump elnök általában nem foglalkozik ilyen apróságokkal. A sziget katonai és geopolitikai jelentősége felbecsülhetetlen, ráadásul tömve van olyan kritikus ásványokkal, amikre az Egyesült Államoknak fáj a foga.
Justin Trudeau az általa vezetett liberális párt elnöki tisztségéről mondott le először, miniszterelnöki feladatait pedig már csak addig látja el, amíg új vezetője nem lesz a pártnak. Trump, akinek oroszlánrésze volt a bukásban, örömét fejezte ki a döntés kapcsán.
Donald Trump második elnöksége kemény fellépést ígér Kína, Oroszország és Irán ellen. Az USA szankciókkal csapna le az orosz LNG-re, miközben az EU is zárná kapuit az orosz energiával szemben. Emellett a multipoláris világrendre törekvő “felforgató hatalmak” cinkostársai is keményebb elbánásra számíthatnak. Vajon sikerülhet visszaállítani az amerikai dominanciát?
Jól hangzik, hogy az EU sokkal több energiát vegyen az Egyesült Államoktól, mert az elnök csak ebben az esetben tekint el az európai termékekre kivetendő extravámoktól. Csakhogy Brüsszel nem írhatja elő a tagállamoknak, hogy honnan szerezzék be a szükséges mennyiséget.
Két éve Zelenszkij pózolt a Time címlapján, idén Donald Trump teszi ugyanezt az év embereként. Interjújában az elnök gyakorlatilag ráerősített arra, hogy az ukrán áldozatok száma sokkal magasabb, mint amennyit Zelenszkij állít. „Amikor a valós számok megjelennek a háborúról, nem fogsz hinni a szemednek” – mondta.
Donald Trump második elnöki ciklusa újabb kereskedelmi háborút hozhat, ám Kína már felkészültebben várja azt, mint 2016-ban. Stratégiai válaszlépésekkel, a technológiai önállóság és a globális kereskedelmi kapcsolatok erősítésével Peking készen áll megvédeni gazdasági érdekeit.
A Biden-kormányzat év elején megtiltotta az újabb LNG-exportengedélyek kiadását. Az energiaipari vállalatok az intézkedések megszüntetését követelik, nemcsak az amerikai gazdaság, de a zöldátállás előmozdítása érdekében is.
A leköszönő elnök 2029-ig szabályba iktatta a kormányzati dolgozók home office-hoz való jogát. Mindezt pár nappal az után, hogy Trump bejelentette, el fogja azt törölni, és mindenkit visszarendel az irodákba.
A megválasztott amerikai elnök szerint Erdoğan török elnök gyakorlatilag hatalomátvételt hajtott végre Szíriában, ráadásul mindezt nagyon okosan csinálta. Kérdés, hogy a történtek változtatnak-e azon a szándékán, hogy kivonja az amerikai katonákat a területről.
Miközben a Biden-kormányzat az utolsó pillanatokig megtesz mindent, hogy elnyújtsa az ukrajnai konfliktust, a hamarosan hivatalba lépő elnök szerint Zelenszkijnek készülnie kell a megegyezésre az oroszokkal, hogy véget érjen a háború. „Ez minden” – mondta.
Donald Trump az állami bürokratikus kiadások csökkentésének és a hatékonyság növelésének a feladatát bízta Elon Muskra. A milliárdos szerint a kormány alkalmazottai közül botrányosan kevesen járnak be munkahelyükre dolgozni, de ennek most vége. Ha valaki emiatt felmond, csak örülnek neki.
Az euróövezet gazdasági helyzete egyre komorabb képet fest, ami az Európai Központi Bank (EKB) politikai lépéseire is jelentős nyomást gyakorol. A közelmúltban tartott kamatdöntések és az azt követő kommunikáció azonban nem nyújtott egyértelmű iránymutatást, így a piacok és a gazdasági elemzők egymással versengő értelmezéseket alkottak.
A hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök azonnali tűzszünetre szólított fel az ukrajnai háborúban. Közben azt is elkottyantotta, hogy valójában hány ukrán katona halhatott meg eddig a konfliktusban. Zelenszkij kétségbeesetten próbált helyesbíteni.
Az elnök persze csak viccelt, amikor kegyetlen tréfát űzött az általa annyira sokra nem tartott Trudeau miniszterelnökkel. Bár sose lehet tudni. Trump az előző ciklusában meg akarta venni Grönlandot, szóval…
Az Intel egyetlen negyedév alatt 16,6 milliárd dollárt bukott. Kell-e erőltetni az amerikai chipgyártók megmentését, vagy a külföldiek becsalogatása lesz a jövő? Trump inkább az utóbbira fogadna.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint a Trump által beígért extravámokat azzal védheti ki az EU, ha elkezd több amerikai terméket importálni. Nesze neked szuverenitás.
Joe Biden elnöksége ambiciózus gazdaságpolitikai kísérletként indult, amely szakítani akart a neoliberális dogmákkal. Az „American Rescue Plan” és más intézkedések célja a társadalmi egyenlőség és a gazdasági fellendülés volt, ám mindez inflációs válságba torkollott, ami végül politikai bukáshoz vezetett. Hogyan vált a jóléti ígéret átokká, és milyen tanulságok vonhatók le ebből a történetből?
A januárban hivatalba lépő elnök már most jelezte, hogy mélységesen ellenzi a BRICS-országok dedollarizációs ötletelését. Hogy ennek nyomatékot adjon, máris megígérte a 100 százalékos vámokat.
A NASA és a SpaceX közötti rakétaverseny nemcsak az amerikai űrkutatás, hanem a globális holdprogramok jövőjét is meghatározhatja.
Ukrajna Donald Trump választási sikerére készülve különleges „győzelmi tervet” dolgozott ki, hogy megerősítse az amerikai támogatást. Miközben Kijev a gyors békétől – és így nagyobb területi veszteségektől – tart, a Biden által kiadott engedély az ATACMS orosz területek elleni bevetésére a konfliktus eszkalációjával fenyeget. Különösen, miután Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát.
Az orosz–ukrán háború eszkalációja új szintet ért el, miután az USA, Nagy-Britannia és Franciaország nagy hatótávolságú rakéták használatát engedélyezte Ukrajnának orosz területeken. Moszkva válaszul módosította a nukleáris doktrínáját, és interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be, növelve a NATO-val való közvetlen konfliktus kockázatát. A Nyugat egyelőre kivár, de a következő hetek döntők lehetnek a háború jövője szempontjából.
Az amerikai vállalatok óriási készleteket halmoznak fel a kínai termékekből, hogy ideig-óráig kihúzzák magukat a Trump-féle beígért büntetővámok negatív hatásai alól. Kínában közben cégre szabottan kezdték el megtámadni az amerikai üzleti érdekeltségeket. Pánikintézkedések és megelőző csapások.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
