Minden a tervek szerint indult – majd Donald Trump hazament. A kanadai G7-csúcstalálkozót a világkereskedelmi ellentétek, az Ukrajnával és Izraellel kapcsolatos megosztottság, valamint az amerikai elnök kiszámíthatatlan diplomáciája fémjelezték. A várt áttörések helyett nyílt törésvonalakat és elszalasztott lehetőségeket tárt fel az esemény, amelynek második napja politikai értelemben már nem is létezik.
Június 13-án a hajnali órákban Izrael több csapást mért iráni nukleáris létesítményekre. Az akció a közel-keleti konfliktus eszkalációjával fenyeget, ami tovább súlyosbíthatja a világkereskedelem bizonytalanságait. Teherán már válaszolt a lépésre, Netanjahu azonban jelezte, addig nincs megállás, amíg létezik iráni atomprogram.
Eredményesen zárult az amerikai–kínai találkozó, ahol 20 órás tárgyalás után Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter elmondta, hogy megegyeztek a májusi megállapodás végrehajtásának kereteiről. A megállapodás most a két ország vezetője, Donald Trump és Hszi Csin-ping jóváhagyására vár.
A Nobel-díjas közgazdász szerint az Egyesült Államok már nem viselkedik „komoly országhoz” méltón: a kamatok emelkednek, a dollár gyengül, a gazdaságpolitika kapkod, a befektetők pedig elbizonytalanodnak.
Donald Trump mától 50 százalékos vámokat vetett ki az acélra és az alumíniumra. A döntés tovább eszkalálhatja a kereskedelmi háborút, miközben Washington és Peking között folynak a tárgyalások a végső rendezésről. A két ország vezetője még a héten megbeszéléseket tartana.
A milliárdos néhány hónapig dolgozott Donald Trumpnak – nem éppen a legeredményesebben. Cserébe a vállalatai zuhanórepülésbe kezdtek, ő maga pedig közutálat tárgya lett.
A 90 napos „vámtűzszünet” örvényként szívja fel a fuvarkapacitást. A lecsökkent tarifák miatt az amerikai cégek versenyt futnak, hogy a megrendeléseik még augusztus előtt partot érjenek. A kereskedelmi infrastruktúrát váratlanul érte a helyzet, így a magasabb fuvardíjak és a késések tovább fokozzák a bizonytalanságot.
Az amerikai vámok hatására Kanada kikötői – Windsor, Sarnia, Port Colborne – új lehetőségekhez jutnak az európai konténerforgalomban. A Szent Lőrinc-csatorna révén alternatív útvonal nyílhat az európai vállalatok számára Kanada irányába, új exportpiacokat és logisztikai útvonalakat megnyitva.
Donald Trump bejelentette a Golden Dome űralapú rakétavédelmi rendszer elindítását, amely a hidegháború „csillagháborús tervének” modern újraértelmezése. A védelmi cégekkel a háta mögött felelevenedő projekt becsült értéke 175 milliárd dollár, de a végső ár akár 831 milliárdra is rúghat.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között továbbra is zajlanak a szakértői tárgyalások, hogy a felek a jövő hónapban politikai szinten is asztalhoz üljenek egy vámmegállapodás érdekében. Az EU engedhet a Kína-politikájában, ám vannak olyan pontok, amelyek az egyeztetések során tabu tárgyát képezik.
Trump közel-keleti körútján gigamegállapodásokat kötött Szaúd-Arábiával, Katarral és az Emírségekkel, erősítve az amerikai tech- és hadiipart. A lépések geopolitikai feszültségeket és EU-s versenykihívást is okozhatnak. Mutatjuk, mit jelentenek az új megállapodások.
Európa megtorló vámok bevezetésére készül az Egyesült Államok ellen. Több kormány arra kéri Brüsszelt, hogy a NATO-csúcs előtt eszébe se jusson aktiválni azokat. Trump hét évvel ezelőtt a csúcstalálkozón már megmutatta, milyen, amikor az EU felidegesíti.
Az egymással szembeni vámok kölcsönös enyhítését jelentette be Donald Trump és Keir Starmer. A még pontosításokra szoruló megállapodás értelmében a brit autó- és acélipar, illetve az amerikai marhahús- és etanoltermelők is engedményeket kapnak. Trump vámhadjárata óta ez az első sikeres vámegyezmény, ami további hasonlókat vetíthet előre.
Trump pár napja beígért filmipari védővámjai miatt a hazai kormánybiztos egyelőre nem aggódik. Ám az évi mintegy egymilliárd dolláros, 20 ezer főnek munkát adó, az amerikai költségek felével-harmadával működő hazai filmágazat mégis figyelmeztetést kapott.
Az USA növekvő katonai jelenléte az Ádeni-öbölben és Szomáliában a tengeri kereskedelmi útvonalak ellenőrzésére összpontosít, miközben Kína befolyását is próbálja ellensúlyozni. A Trump-kormányzat ezért fokozza a légicsapásokat, főként Szomáliában, miközben küszöbön áll Szomáliföld nemzetközi elismerése.
Kanadában ismét győzött a Liberális Párt, bár csupán kisebbségi kormányt alakíthatnak. A konzervatívok gyengülése és Donald Trump politikájának a választásra gyakorolt hatása fontos jele a nemzetközi politikai átrendeződésnek, ami többek közt az EU és Kanada kapcsolataira kisugározhat.
A Fehér Ház kereskedelmi főképviselője rendelettel ösztönzi az amerikai LNG-export szereplőit, hogy fokozatosan álljanak át az amerikai gyártású tartályhajók használatára. A gond csak az, hogy ezekből egyetlen sincs, és az intézkedés hamarosan büntetéssel sújtja azokat, akik nem felelnek meg az elvárásoknak. Mindez hosszú távon az energiaárak növekedéséhez vezethet.
Kanada hullámvasúton ment keresztül, miután Trudeau lemondott, és utódja, Mark Carney próbálja megőrizni a hatalmát. A Trump által gerjesztett feszültségek és a belső gazdasági válságok következményeként a választások kimenetele szoros versenyt ígér, miközben a társadalom polarizálódik.
Vámháborúk, adóssághegyek és geopolitikai átrendeződés: Trump ambiciózus gazdasági terve választ kíván adni Amerika strukturális válságára – de lehet, hogy csak ront a helyzeten?
A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást.
Más nagy amerikai egyetemek mellett a híres Harvard is jelentős szövetségi forrásokat veszíthet el, mivel nem tett eleget a sokszínűségre, az egyenlőségre és a befogadásra épülő „diszkriminatív” programok leépítésével kapcsolatos követeléseknek. Az ehhez hasonló döntések, habár a meritokratikus munkaerő-alkalmazást építik vissza, de veszélybe sodorhatják az amerikai dominanciát a kutatások terén.
Donald Trump első intézkedései között volt a USAID-segélyek felfüggesztése és felülvizsgálata. A fejlődő országokat természetesen nem lenne szabad magukra hagyni, azonban több kutatás és a több mint 60 éve fennálló rendszer hiányosságai abba az irányba mutatnak, hogy ideje lenne átkeretezni a nemzetközi segélyezés struktúráját. Az ugyanis még egyetlen gazdaságot sem lendített fel érdemlegesen…
Jánisz Varufákisz korábbi görög pénzügyminiszter párhuzamot von a Nixon- és a Trump-sokk között, elsősorban a gazdasági és a politikai következményekben. A világ mindkettőre úgy tekint, mint ami alapjaiban változtatta és változtatja meg a világot.
Egy friss Gallup-felmérés szerint az amerikaiak fő aggodalmai továbbra is a gazdasági kérdésekhez kapcsolódnak, különösen annak állapota, az infláció és a költségvetési hiány miatt. A pártszimpátiák mentén különbségek mutatkoznak ezen félelmek súlyozásában, ami tovább mélyíti a polarizációt.
Sokan próbálnak különféle magyarázatokat adni Donald Trump által indított vámháborúra. Sylvester Eijffinger, a Tilburgi Egyetem professzora az amerikai elnök lépéseit a játékelmélet segítségével próbálja megfejteni.
Mi történik, ha a korábban tévedhetetlen mentőövről kiderül, hogy mégsem tartja fent a felszínen a befektetőket? Úgy tűnik, hogy Trump vámháborújának viharában az amerikai államkötvények által nyújtott menedékre ezúttal nincs túl nagy igény. De mi vagy inkább ki állhat ennek a hátterében?
Donald Trump április elején bejelentett vámpolitikája példátlan kihívások elé állítja a technológiai szektort.
Miközben az Egyesült Államok a csendes-óceáni térségre koncentrálna, az Európai Unió – Trump akarata ellenére – folytatja az Oroszország elleni szankciós politikát. A háttérben egy mélyebb küzdelem zajlik: geopolitikai érdekek, gazdasági kényszerek és a rezsimek szembenállása feszítik szét a transzatlanti egységet.
Kiszivárgott Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter márciusban aláírt átmeneti stratégiai iránymutatása az Egyesült Államok katonai tevékenységét és prioritásait illetően. E szerint Kína és Tajvan védelme az elsőrendű kérdés, miközben az Oroszország jelentette fenyegetések elhárítását Európára bízzák.
Donald Trump a múlt héten alaposan felkavarta a világgazdaságot, amikor globálisan 10 százalékos alapvámot és országonként eltérő mértékű további illetékeket vezetett be. Egyes kereskedelmi partnerek nem késlekedtek a válaszcsapással, van azonban olyan is, amely tanácstalanul áll a helyzet előtt.
