Egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 55 százaléka arra számít, hogy a politikai erőszak fokozódik a következő években, míg 24 százalékuk szerint bizonyos esetekben indokolt lehet az agresszió. A kutatás szerint a politikai erőszak már nemcsak szélsőséges jelenség, hanem egyre inkább elfogadottá válik a közvéleményben, különösen a fiatalabb generációk körében.
Az Egyesült Államok hadserege kidolgozta a Nigériában lévő szélsőséges iszlám militáns csoportok elleni fellépés terveit. Bár az amerikai vezetés légitámadásokkal és dróncsapásokkal próbálhatja csökkenteni a fenyegetést, a helyzet bonyolultsága és a politikai érzékenységek miatt egy teljes körű beavatkozás nem tűnik reálisnak.
Zohran Mamdani megnyerte a New York-i polgármester-választást, történelmet írva, hiszen ezzel ő lett az első muszlim és szocialista városvezető. Sikere a politikai polarizálódást és a populizmus erősödését jelzi, miközben a hagyományos pártstruktúrák háttérbe szorulnak.
Az Egyesült Államok szövetségi kormányzati leállása immár rekordhosszúra nyúlt, túllépve a 2018–2019-es 35 napos csúcson, miközben a patthelyzet heti költségei a fehér házi források szerint túllépi a 15 milliárd dollárt.
Miközben egyes középhatalmak – például Ausztrália – a multilaterális együttműködést hirdetik, a valóság csúnyán az arcukba köp. Trump éppen most dugja zsebre az ENSZ-t, hogy azt majd revolverként ránthassa elő a Kína elleni párbajok során.
Donald Trump jóváhagyta Dél-Korea kérését, hogy amerikai hajógyárban építhessen atommeghajtású tengeralattjárót – ezzel Szöul történelmi technológiai ugrást tehet, miközben Washington új frontot nyit az indo-csendes-óceáni hatalmi versenyben.
Robin J. Brooks szerint a mérsékelt, hosszú távú nyomás Kínára sokkal hatékonyabb lett volna, mint a dobálózás a vámszázalékokkal. Washington épp a pekingi exportválság idején fújt visszavonulót – ez pedig a sztárközgazdász szerint nem stratégia, hanem gyengeség volt.
Trump győzelemként ünnepelte, hogy a „méregzöld harcos”, Bill Gates árnyalta korábbi klímanarratíváját, amit a „klímaváltozás-hoax” elleni harc megnyerésének nevezett. Bár úgy tűnik, Gates visszalépett, nem tagadta a felmelegedés tényét vagy a klímaváltozás elleni lépések szükségességét, csupán azt hangsúlyozta, hogy a helyzet nem apokaliptikus, illetve hogy most az alkalmazkodásra kell fókuszálni.
Trump és Hszi dél-koreai találkozója átmeneti enyhülést hozott a kereskedelmi háborúban: Kína feloldja a ritkaföldfém-korlátozásokat, az USA csökkenti a vámokat és együtt lépnek fel a fentanilcsempészet ellen – de a stratégiai rivalizálás tovább él.
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetséges (ASEAN) Kuala Lumpurban tartotta meg az éves csúcstalálkozóját. A gyűlésen az Egyesült Államok és Kína is igyekezett megerősíteni a gazdasági befolyását, a térség államai pedig tovább egyensúlyoznak a két nagyhatalom között.
Washington és Moszkva is Budapestet választotta a háború lehetséges lezárásának egyik kiemelt helyszínéül. Magyarország számára ez történelmi diplomáciai elégtétel – és a geopolitikai erősödés egyedülálló pillanata.
Hiába ígérte meg Trump, hogy a vámpolitikájának következményeit nem az amerikai szereplők fogják megfizetni, a gazdaság és a kereskedelem törvényei nagyobb úrnak bizonyulnak. Az importárak arról tanúskodnak, hogy végül az amerikaiak is vesztesei lesznek Trump játszmájának.
Az Egyesült Államok 6,1 milliárd dollárért 11 finn tervezésű jégtörőt rendelt, hogy megerősítse sarkvidéki jelenlétét. A hajókat részben Finnországban, részben amerikai hajógyárakban építik, finn technológiával. Az első 2028-ban készül el.
Két év háború után újra béke van a Közel-Keleten, miután életbe lépett a Trump-adminisztráció közvetítésével létrejött gázai tűzszünet. Az első izraeli túszokat már szabadon engedték, a megállapodást pedig Sarm es-Sejkben több mint húsz ország részvételével aláírták. A béke részeként Izrael fokozatosan kivonul Gázából.
Az amerikaiak úgy vélik, hogy elegendő katonai erőt telepítettek a térségbe a venezuelai kikötők és repülőterek elfoglalásához.
Izrael és a Hamász megállapodtak a gázai tűzszünet első szakaszáról, amely a harcok leállítását, a túszok szabadon bocsátását és a csapatok visszavonását tartalmazza. A Donald Trump közvetítésével létrejött egyezség az elmúlt két év legnagyobb esélyét jelenti a háború lezárására és Gáza újjáépítésére, miközben a térség jövőjét továbbra is a politikai és biztonsági bizonytalanság határozza meg.
Donald Trump és hívei abban reménykednek, hogy az amerikai elnök az idén hazaviheti a Nobel-békedíjat, ám a szakértők szerint erre aligha van esély. A norvég Nobel-bizottság ódzkodik a politikai nyomásgyakorlástól és a hangos kampányoktól, Trump külpolitikája ráadásul több helyen inkább kiélezte, semmint csillapította a konfliktusokat.
Washington egyszerre akarja megreformálni és saját érdekei szolgálatába állítani az ENSZ-t, ami tovább mélyítheti a nagyhatalmak közti bizalmi válságot. Az amerikai stratégia kettős: miközben forráselvonással és intézményi kilépésekkel gyengíti a szervezetet, igyekszik azt saját feltételei szerint újrapozicionálni, elsősorban Kína befolyásának ellensúlyozására.
Trump Londonba látogatott, hogy az acélvámokról, valamint technológiai, energiaipari és pénzügyi beruházásokról tárgyaljon Starmerrel. A megbeszélések felemás eredménnyel zárultak – annak ellenére, hogy az amerikai elnök pompás fogadtatásban részesült a Windsor-kastélyban.
Latin-Amerika történelmi politikai átalakulás küszöbén áll: a következő évek választásai sorra gyengítik a baloldali São Paulo Fórumhoz tartozó erőket, miközben a jobboldal egyre nagyobb lendületet vesz. A gazdasági kudarcok, a progresszív ideológiával szembeni társadalmi ellenállás és a szervezett bűnözéshez kötődő vádak mellett a Washingtonnal szorosabb szövetséget kereső jobboldali jelöltek térnyerése geopolitikai irányváltást vetít előre.
Madridban folytatta a vámtárgyalásokat az USA és Kína. A felek úgy tűnik, egy régóta húzódó vita végére tettek pontot, amikor megállapodtak a TikTokot működtető vállalat amerikai részlegének felvásárlási körülményeiről. A vámtűzszünetet meghosszabbították, Trump pedig pénteken további részletekről is beszélhet a kínai elnökkel.
Egy új elnöki rendelet minden jogi és szabályozási akadályt megszüntetne, hogy az olyan magánűripari vállalatok, mint például a SpaceX, gyakrabban és hatékonyabban tudják tesztelni a fejlesztéseiket. Az intézkedés célja az USA űrhatalmi pozíciójának megerősítése, de a környezetvédőknek ehhez lesz egy-két szavuk.
Miközben Ukrajna látványos sikerekkel megtörte az orosz flottát és helyreállította a gabonaexportot, Moszkva új bázisokkal és haditengerészeti fejlesztésekkel próbálja visszaszerezni a tengeri dominanciáját. A tét nemcsak Ukrajna partvidékének jövője, hanem Európa biztonsága is.
Az USA és partnerei közötti vámmegállapodások végrehajtása akadozik: Európában a digitális szabályozások és a bürokrácia, Londonban a brit acél körüli viták, míg Ázsiában az autóvámok okoznak feszültséget. A késlekedés milliárdos veszteségekkel jár és növeli a bizalmatlanságot
A mesterséges intelligencia felforgatta az informatikusok munkaerőpiacát: a korábban biztos karrier mára állásvadászattá vált, ahol a belépő szintű pozíciókat egyre inkább algoritmusok veszik át.
Az amerikai politikában újra fellángolt a gerrymandering-vita: Kalifornia demokratái és Texas republikánusai egymást megelőzve rajzolják át a választókerületeket, hogy saját pártjuknak kedvezzenek a 2026-os félidős választások előtt. A tét leginkább a képviselőházi többség, így a legnépesebb államokban zajló határhúzás országos erőviszonyokat dönthet el, bár a gyorsan változó szavazói preferenciák miatt a manőverek könnyen visszaüthetnek.
Oroszország békefeltételeinek központi eleme Donbász megszerzése, amely Ukrajna gazdasági szíve, és egyben leginkább háború sújtotta régiója. Bár Moszkvának nincs égető szüksége a térség nyersanyagaira, megszerzésével egyszerre gyengíthetné Kijevet és belpolitikai sikerként tüntethetné fel a „történelmi orosz földek visszatérését”.
Donald Trump alaszkai csúcstalálkozója után népszerűsége a korábbi 50-ről 54 százalékra emelkedett, miközben elutasítottsága 48-ról 44 százalékra csökkent. A diplomáciai offenzíva erős vezetőként mutatja be az elnököt, ami komoly politikai előnyt jelenthet a 2026-os félidős választások előtt, még akkor is, ha az amerikai társadalom továbbra is megosztott Ukrajna támogatásának mértékéről.
Mi várható az orosz-ukrán háború alakulása tekintetében a washingtoni egyeztetések után? Milyen üzenete volt az Ovális Irodában elhelyezett Ukrajna-térképnek? Befolyásolni tudja-e Európa a fejleményeket? Lehet-e Budapest egy Putyin-Zelenszkij vagy egy hármas csúcstalálkozó helyszíne? Elemzőnk válaszolt.
Kanadában történelmi mélypontra zuhant az Egyesült Államok megítélése, miközben a Gallup szerint már többen utasítják el Washingtont, mint Pekinget. Trump visszatérése és a vámháborús retorika rontott a kétoldalú kapcsolatokon, ugyanakkor Mark Carney miniszterelnöksége alatt meredeken nőtt a kormány támogatottsága. A belpolitikai stabilitás ellenére a gazdasági kilátások borúsak.
