Az idén az olajárakat továbbra is a geopolitikai feszültségek és az OPEC-en kívüli országok kitermelése alakítja, a brent hordónkénti ára várhatóan 70–85 dollár között mozog majd. Az iráni olajexport visszaesése drágulást, míg a vámok kiterjesztése az olajárak csökkenését eredményezheti.
Az amerikai elnök szimultán játszik a világ legnagyobb geopolitikai sakkversenyén. Célja azonban nem a gyors matt, hanem az, hogy az ellenfél rájöjjön: Trump valóban vele játszik, de nem ellene. Ha ez nyilvánvalóvá válik, a remi esélye is megnő.
Lehet, hogy Grönland nem eladó, de Trump elnök általában nem foglalkozik ilyen apróságokkal. A sziget katonai és geopolitikai jelentősége felbecsülhetetlen, ráadásul tömve van olyan kritikus ásványokkal, amikre az Egyesült Államoknak fáj a foga.
Az év végén összegyűjtöttük 2024 legfontosabb nemzetközi gazdaságpolitikai és geopolitikai történéseit. Főkent azokra a fókuszáltunk, amelyek jelentősen formálták a globális és a magyar gazdaságot. Írásunkban felvillantjuk a 2025-ös esztendőben várható mérföldköveket is.
Aszad bukásával Oroszország szíriai befolyása meggyengült, míg Törökország jelentős regionális hatalommá lépett elő. Moszkva katonai bázisainak a sorsa kérdéses, miközben Ankara a HTS-sel tárgyal, és megerősíti pozícióját a Fekete-tenger térségében is. A geopolitikai sakkjátszma folytatódik, ahol Oroszország gazdasági és diplomáciai eszközökkel próbálja mérsékelni veszteségeit, Törökország pedig vezető szerepre tör a régióban.
A kínai kormány új, sokkal merészebb gazdaságélénkítő politikát ígér 2025-re, miközben a nemzetközi piacok feszülten várják, hogy a szavak valódi tettekké válnak-e. Bár a tőzsde bizakodóan reagált a bejelentésekre, elemzők arra figyelmeztetnek: az ígéretek valós tartalma és a későbbi konkrét lépések mértéke továbbra is kérdéses.
A világot ma két meghatározó trend formálja: az új technológiák gyors fejlődése és a geopolitikai instabilitás fokozódása. Ezek egyre inkább összekapcsolódnak, a vállalatok pedig kénytelenek alkalmazkodni az egyre kiszámíthatatlanabb környezethez.
Moldova után most Georgia felé fordul az európaiak figyelme, ugyanis szombaton parlamenti választásokat tartanak, ami merőben meghatározza az ország jövőjét, amely tavaly év végén kapta meg az EU-tagjelölti státuszát. Jelenleg a regnáló Grúz Álom (GD) pártot tartják a legesélyesebbnek, azonban a hatalma fenntartásához meg kellene szereznie a szavazatok abszolút többségét egy új választási rendszerben.
Bárki is lesz az Egyesült Államok következő elnöke, Joseph Stiglitz közgazdasági Nobel-díjas professzor máris írt neki egy levelet, tele intelmekkel – valamint Washington jelenlegi kül- és gazdaságpolitikai törekvéseinek időnként kifejezetten éles bírálatával.
Van-e még bármennyi esélye az Egyesült Államoknak visszaszerezni azt a globális hegemóniát, amely látványosan csúszik ki a kezéből? Vissza lehet-e kerülni a trónra, amelyet többtucatnyian fűrészeltek alatta? Létezik-e diplomáciai konfliktuskezelés az izompolitikán túl?
A felhőmagvasítás története az 1940-es évekre nyúlik vissza. Először katonai célokra használták, de később az ENSZ ezt betiltotta. A technológia békés felhasználása fejlődik, a jövőt illetően azonban kérdéseket vet fel: milyen hatással lesz hosszú távon a környezetre, és elmélyítheti-e a gazdasági egyenlőtlenségeket, vagy kirobbanthat-e akár háborúkat?
A világgazdaság játékszabályai átalakulóban vannak a növekvő geopolitikai feszültségek és hatalmi versengés közepette. Az USA dominanciája meginog, miközben Kína, Oroszország és más, főként a globális déli országok kihívást jelentenek a régi rend számára, ami újfajta gazdasági és politikai struktúrák kialakulásával jár. A globalizáció aranykora véget ér, és egy bizonytalanabb, versengőbb korszak kezdődik.
Majdnem húsz éve vár Törökország az EU-csatlakozásra. Most megunta, és látva a geopolitikai átrendeződést, hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a BRICS-hez. A bővítésről októberben Oroszországban döntenek a tagok.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Kína népessége is csökken és elöregedik, ami hosszú távon gazdasági és geopolitikai kihívások elé állítja az országot. Bár rövid távon nem várható jelentős hatalomvesztés, Kínának fel kell készülnie a 2050 utáni időszakra, amikor ezek a problémák súlyosbodhatnak. A Nyugat aggodalmai túlzónak tűnnek, de Peking nem hagyhatja figyelmen kívül a demográfiai változások hosszú távú hatásait.
A globális gazdaság növekedése mögött gyakran rejtett, de alapvető tényezők húzódnak meg. Egy új tanulmány szerint a gazdag északi országok jelentős mennyiségű munkaórát és erőforrást vonnak el a globális déltől egyenlőtlen munkaerőcsere révén. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit, példákkal és adatokkal alátámasztva.
Miközben Izrael az Egyesült Államokkal együtt titkos tárgyalásokat folytatott az Egyesült Arab Emírségekben a Gázai övezet háború utáni rendezéséről, addig Pekingben a régóta rivalizáló, sőt háborúzó palesztin frakciók között született történelmi megállapodás. Véletlen egybeesés?
Némi meglepetésre egy reformista jelölt, Maszúd Pezeskian nyerte az elnökválasztást Iránban, amely pragmatikus fordulatot jelent a helikopter-balesetben elhunyt Ebrahim Raiszi keményvonalas politikájához képest. Habár a legfelsőbb vezető, Ali Hamenei dönt az érdemi kérdésekben, Pezeskian nemrégiben publikált esszéje számos olyan kérdést boncolgat, ami szembemegy a központi narratívával.
A Bloomberg bennfentes embereket idézve megállapítja, hogy több európai ország fontolgatja az afganisztáni nagykövetségének újranyitását, csaknem három évvel a csúfondáros nyugati kivonulás után. Igaz, ez a tálibok diplomáciai elismerését vonná maga után. Persze nagy a kísértés, az országnak ugyanis érdekes a geopolitikai fekvése, és nem megvetendő az ott lévő ásványi kincs, amiért Kína és Oroszország már be is jelentkezett.
Branko Milanović világhírű közgazdász egy nagyon érdekes eszmefuttatást vett górcső alá, amely négy különböző ideológiai koalíciót határoz meg a jelenleg folyó és a világpolitikát befolyásoló ukrajnai és gázai konfliktus mentén.
A történelem megismétlődésében reménykedni nem a legbölcsebb külpolitikai stratégia a Washington–Moszkva rivalizálás 21. századi változata, vagyis a hidegháború 2.0 megnyerésére.
A Biden-kormányzat a kritikus technológiák kínai fejlesztésének megakadályozása érdekében korlátozni szeretné az amerikai magánszemélyek és vállalatok befektetéseit Kínában, különösen a félvezetők, a kvantumszámítás és a mesterséges intelligencia (MI) területén. Peking éles kritikával reagált a javaslatra, a kínai MI-cégek azonban úgy tűnik, képesek lesznek alkalmazkodni az új helyzethez.
India és Irán 10 éves stratégiai jelentőségű megállapodást kötött az iráni Sabahar kikötő fejlesztésére és üzemeltetésére. Az USA-nak el kell fogadnia, hogy partnere, India a számára barátságtalan államnak tekintett Iránhoz közeledjen, mert így tarthatja sakkban Kínát a térségben. Ugyanis ha India lemond a Sabahar kikötőről, akkor azt Kína kaparinthatja meg.
Úgy tűnik a Covid-járvány kitörése óta a befektetők többsége félretette a dollármentesítési narratívákat.
Kína újabb iraki földgáz- és kőolajmezőket szerzett meg, ezzel megerősítve pozícióit a közel-keleti országban. Az iraki gáz feletti fennhatóság kiterjesztése stratégiai fontosságú, sőt megalapozhatja egy esetleges Tajvan elleni háború bebiztosítását. Peking Moszkvával és Teheránnal karöltve terjeszkedik a térségben, ezzel jelentős erőforrásokat és stratégiailag rendkívül értékes területeket nyerve.
Az Egyesült Államok különleges státuszba emelte Kenyát, így ez lett az első szubszaharai ország, amely jelentős nem NATO-szövetséges rangot kapott. Ez a lépés jelentős eredmény mindkettejüknek, különösen azért, mivel az USA egyre inkább szembesül a kontinenst uraló nagyhatalmak, Kína és Oroszország növekvő befolyásával.
Véget ért a többhetes logisztikai hadművelet, az indiai választás. A várakozásoknak megfelelően a 10 éve kormányzó Narendra Modi pártja és szövetsége kapta a legtöbb mandátumot, de koalíciós kormányzásra kényszerül. Ez nem jelenti azt, hogy India külpolitikai magatartása változna, , épp ellenkezőleg: Újdelhi továbbra is marad a pragmatikus és patrióta úton, tartva magát a stratégiai autonómia elvéhez.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
A csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetein kiéleződtek a feszültségek a francia hatóságok és az őshonos kanak közösség között, amely már öt ember halálát követelte. Egy nem várt szereplő is belépett a konfliktusba, ugyanis Franciaország Azerbajdzsánt okolja a kialakult helyzetért. Mégis hogyan lehetséges ez, mi köze van az azerieknek ehhez a konfliktushoz?
A globalizált világban megszoktuk, hogy ha egy terméket valahol olcsóbb előállítani, akkor azt ott gyártják. Most azonban a kiterjesztett vámoktól kezdve a kritikus fontosságú szállítási útvonalak megtámadásának kockázatáig számos veszély leselkedik a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek a beszerzés és a gyártás összetett rendszerét példátlan bizonytalanság közepette kezelni. Mégis mihez fog mindez vezetni?
