Új klímavédelmi javaslat jött: a nemzeti célokat (NDCs) kiegészítené egy új rendszer, amelybe cégek és önkormányzatok is beléphetnének. A kezdeményezés különösen időszerű, miután az USA újra kilépett a párizsi egyezményből.
Az EU új metánszabályozása növeli a bizonytalanságot az LNG-exportőrök körében, amelyek már a hosszú távú szerződések hiánya miatt is aggódnak. Az energiaellátás biztonsága kulcsfontosságú, még akkor is, ha az unió elkötelezett a zöldcélok mellett, ezért érdemes odafigyelni, hogy az uniós energiapolitika ne riassza el a beszállítókat.
A karbonsemlegesség eléréséhez szükséges átmenet lassulása jelentős fordulatot hozott a globális befektetési stratégiákban. A Goldman Sachs Research friss elemzése rávilágít, hogy a korábban meghatározott 1,5 Celsius-fokos klímacél szinte elérhetetlen. A realitás mostantól a 2 fokos hőmérséklet-emelkedés korlátozása, a nettó zéró karbonkibocsátás globális elérését pedig 2070-re teszik.
A bakui COP29 klímacsúcs – rekordhosszúságú tárgyalások után – végre új klímafinanszírozási célt tűzött ki, amely évi 300 milliárd dollárt ígér a fejlődő országoknak. Bár ez a korábbi vállalások háromszorosa, a delegáltak többsége elégtelennek tartja, és a globális dél képviselői szerint ennyiből nem lehet hatékonyan szembenézni az éghajlatváltozás kihívásaival. Az eredmény felemás: fontos lépés, de nem a várt áttörés.
A holland fellebbviteli bíróság szerint egyáltalán nem tisztázott, hogy egy ekkora vállalatnál mit jelent pontosan a környezetszennyezés elleni intézkedések mértéke, így megsemmisítette az előző bíróság ítéletét.
A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem friss kutatása szerint a globális hőmérséklet emelkedése – a közhiedelemmel ellentétben – nem gyorsult az elmúlt évtizedekben. Bár a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak, ezek nem feltétlenül jelzik bolygónk fokozódó felmelegedését.
Prága jóváhagyta a felülvizsgált zöldátállási tervét, amely szerint 2033-ra teljesen felhagynának a szénalapú energiatermeléssel, 2050-re pedig a kőolajtól és a földgáztól is megszabadulnának. Ezek pótlására jórészt az atomerőművekre támaszkodnának, amelyeknek a kapacitásbővítése szintén folyamatban van.
Ötven vállalat szólította fel Ursula von der Leyent, hogy eszébe ne jusson a belső égésű motoros járművek betiltásának 2035-ös határidejét kitolni. Georgia Meloni mérgesen összehúzza a szemöldökét…
A globális járműipar átállása a fosszilis energiáról az elektromosra az utóbbi egy évben lassulni kezdett. Ennek az egyik fő oka a hamis mítoszok mellett az autó- és olajipari lobbi minden eddiginél erősebb támadása. A két technológia békés helycseréje egyre esélytelenebbnek látszik, ugyanakkor erősödnek azok a hangok, amelyek drasztikus megoldásokat követelnek a belső égésű motorokkal szemben.
Kanada és Mexikó átvenné az USA helyét a legnagyobb LNG-exportőrök versenyében. Január óta Washington nem ad ki új exportengedélyeket, ezért északi és déli szomszédja gőzerővel bővíti LNG-szállítási kapacitásait, hogy minél gyorsabban és olcsóbban férhessen hozzá a rendkívül éhes ázsiai piacokhoz. De nem ők az egyedüliek.
A zöldátállás átalakítja a globális munkaerőpiacot: egy felmérés szerint 2022-ben 13,7 millió megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó munkahely volt, de ez a szám azóta gyorsan növekszik. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2030-ig további 8 millió új zöldmunkahely várható, miközben 2,5 millió fosszilis energiához kötődő állás szűnik meg. Az OECD szerint a magasabb képzettséget igénylő zöldmunkahelyek jobban fizetettek, míg az alacsonyabb képzettségű dolgozók számára az átállás nagyobb kihívást jelent.
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szeptember 9-én Brüsszelben vett részt egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosának meghívására, amelynek témája a zéró kibocsátású járművekre való átállás nyomon követése és annak előrehaladása volt.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a globális energetikai tárolókapacitásnak a jelenlegi 200 GW-ról 2030-ra 1, 2050-re pedig 5 TW-ra kell növekednie a nettó nulla kibocsátás eléréséhez. Míg a hálózati tárolás hagyományosan a vízerőművekre épült, az utóbbi években a kémiai energiatárolási megoldások kerültek előtérbe. A lítiumos energiatárolók árának csökkenése és az új kémiai összetételek fejlesztése tovább serkenti az energiatárolási piacot, amely 2040-re 1000–3000 milliárd dollárosra is nőhet.
A legnagyobb autóipari szövetségek szerint a járműgyártók számára előírt zöldacélhasználat minimumkvótájának a bevezetése nem a megfelelő módja az acélgyártás karbonsemlegesítésének. A környezetvédők persze mást gondolnak.
A napenergia-termelés kapacitásai rohamosan növekszenek. A tendenciákat tekintve az ágazat és a hét legnagyobb gyártó, a Big Solar nemsokára legyűrheti fosszilis vetélytársait, a Big Oilt.
A kriptobányászat és az MI-adatközpontok a globális villamosenergia-felhasználás 2 és a globális szén-dioxid kibocsátás közel 1 százalékát adják. Mindkét mutató gyorsan növekszik, ám e két terület esetében a szabály erősíti a kivételt. A Nemzetközi Valutaalap gyors megoldást sürget, mégpedig extraadók formájában.
Nincs elérhetetlen távolságban a zöldátállás, ehhez azonban végleg el kell hagynunk a fosszilis energiahordozókat, és takarékosságra kell törekednünk.
Kommunikációs szinten Kína továbbra is elkötelezett a 2020-ban lefektetett kettős cél, a kibocsátási csúcs 2030-ra és a karbonsemlegesség 2060-ra való elérése iránt, de az utóbbi időben a tényleges kibocsátáscsökkentési erőfeszítések háttérbe szorulhatnak. Liu Csen-min kinevezése klímaváltozási nagykövetté azt jelzi, hogy a klímadiplomácia fontosabb szerepet kap, mint a hazai intézkedések, és inkább a globális befolyás növelését célozza.
Az olaj és a gáz hívei vitatkoznak azzal, hogy a zöldátmenet az egyetlen út Afrika iparosodásához. A kontinens fejlődéséhez sokak szerint kezdetben hatalmas mennyiségű fosszilis energiára lenne szükség. Mi a fontosabb: az afrikai szegénység csökkentése vagy a föld védelme? Vajon mindkettőt egyszerre meg lehet valósítani?
Az egy főre jutó kínai energiafogyasztás hihetetlen mértékben növekedett 2001 és 2021 között. Bár Peking politikája egyesek szerint kritikusan hat a globális klímacélokra,a világ csak közösen tudja teljesíteni azokat.
A szén-dioxid légkörből történő eltávolítása messze elmarad a kitűzött céloktól. Egy oxfordi tanulmány szerint a szükséges éves mennyiségnek csupán a negyedét érjük el jelenleg, és ezt is főként faültetéssel. A korszerű technológiák fejlesztése még gyerekcipőben jár.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
Nem is csodálkozhatunk ezen a világrekordon, hiszen tavaly a föld szénfüggősége is növekedett, dacára a számos „történelmi” klímamegállapodásnak. Ennek magyarázata az aszályok miatti alacsony vízenergia-termelés és a kínai növekedés, amely nagyrészt ugyancsak szénfüggő. A Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentésében azonban találunk örömöt is az ürömök mellett: a világon a „tiszta energiák” egyre jobban terjednek.
A két ország tudományos és kutatási együttműködése 1979-ben kezdődött. Most az egyre romló viszonynak köszönhetően senki nem akarja igazán megújítani. Kár lenne érte: a két nagyhatalom páratlan tudását és lehetőségeit összeadva mindenki jobban járna.
Az izraeli háború első hatvan napjában a fegyverek mintegy 300 ezer tonna szén-dioxidot toltak ki magukból. A Vörös-tenger elkerülésével a teherszállítók megnégyszerezik a kibocsátásukat. A konfliktus láthatatlanul is kihat az egész bolygóra.
Rekordot döntött tavaly az új szélerőművek építése, és a szektorba történő beruházások is fellendültek. Ez feltüzelte a reményeket az Európai Unióban, hogy a közösség elérheti 2030-ra a kitűzött megújulóenergia-céljait – mondta a WindEurope nevű ipari lobbicsoport.
A tavalyi különleges év volt: a valaha mért legmelegebb esztendő, de a megújuló energiaforrásokba való befektetések terén is rekordot döntöttünk, amelyek értéke meghaladta az 1,8 ezer milliárd dollárt. Néhány héttel ezelőtt, a COP28-on pedig több mint 120 ország állapodott meg, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújulóenergia-kapacitásukat, 11 ezer gigawattra növelve azt. De hogyan lehet az átállást gyorsan és felelősen véghez vinni? Erről szólt a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) egyik szerdai beszélgetése.
António Guterres szerint a világ a vezetők és a vállalatok paradox viselkedése miatt nem képes kezelni a globális válságokat. Az ENSZ-főtitár arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia csak a szakadékot fogja mélyíteni konszenzusos szabályozás hiányában.
A BDI elnöke irreálisnak nevezte a német szén-dioxid-csökkentési terveket, és egyetért azzal, hogy a szénerőműveket nem szabad leállítani, amíg nincs megoldva az energiaátmenet biztosítása.
Csak Kínában 1950 óta 4500 százalékkal nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. Van miért kapkodni a világnak.
