A világ szén-dioxid-kibocsátása új rekordot ért el 

Szerző: | 2024. március. 9. | Klímaváltozás, Technológia, Zöldenergia

Nem is csodálkozhatunk ezen a világrekordon, hiszen tavaly a föld szénfüggősége is növekedett, dacára a számos „történelmi” klímamegállapodásnak. Ennek magyarázata az aszályok miatti alacsony vízenergia-termelés és a kínai növekedés, amely nagyrészt ugyancsak szénfüggő. A Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentésében azonban találunk örömöt is az ürömök mellett: a világon a „tiszta energiák” egyre jobban terjednek.

A világ új rekordot ért el: 2023-ban az energiával kapcsolatos globális szén-dioxid-kibocsátás tovább nőtt, elérve a 37,4 milliárd tonnát, ami 1,1 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Az ok: az aszály okozta alacsony vízenergia-termelés, de a kínai növekedés is – magyarázta múlt pénteken a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).  

Az energiaszektor, amely az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mintegy 90 százalékáért felel, az IEA jelentése alapján a múlt évben 410 millió tonnával nőtt. Ám a kimutatás azonnal hozzáfűzte, hogy a tendencia nem tűnik olyan rossznak, mint az előző évben, ugyanis a kibocsátás 2022-ben 490 millió tonnával volt több. 

Nem jó irány 

A globális vízenergia-termelés rekordméretű visszaesése, amelyet a világ számos régióját sújtó súlyos és hosszan tartó aszályok okoztak, egyedül felelős a kibocsátás mintegy 170 millió tonnás növekedéséért.  

Az érintett országok (Kína, Kanada, Mexikó) más, környezetszennyező áramtermelő eszközöket, például kőolajat vagy szenet használtak helyette. 

Kína, amely 565 millió tonna szén-dioxidot adott hozzá a globális összmennyiséghez, folytatta a Covid-válság után megkezdett intenzív gazdasági növekedést. Ez a tendencia ellentétes a fejlett gazdaságokéval, ahol a nemzeti jövedelem, a GDP növekedése ellenére a kibocsátás rekordmennyiséggel csökkent, és a szénfelhasználás az 1900-as évek eleje óta a legalacsonyabb szinten van.  

A 2023-as adatok nem mutatnak jó irányba. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az IPCC szerint az összes ágazatból származó üvegházhatású gázkibocsátásnak 2019-hez képest 43 százalékkal kell csökkennie 2030-ig, ha azt a célt akarjuk teljesíteni, hogy a párizsi megállapodásban a globális felmelegedés átlagos mértékére meghatározott plusz 1,5 °C-os határon belül maradjunk. Talán valami reményt adhat, hogy a szakértők szerint a globális kibocsátás növekedése várhatóan 2025-re éri el a csúcsot.  

A megújuló energiák igenis számítanak 

Az IEA azonban igyekszik hangsúlyozni a „tiszta energiák”, köztük a megújuló energiaforrások jelentős elterjedését a világon. „A tiszta energiára való átállás gyors ütemben halad, és fékezi a kibocsátást, még akkor is, ha a globális energiaigény 2023-ban gyorsabban nő, mint 2022-ben” – hangsúlyozta Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a francia üzleti lapnak, a Les Echos-nak nyilatkozva. 

2019 és 2023 között az energiával kapcsolatos kibocsátások mintegy 900 millió tonnával nőttek. De – mutatott rá az IEA – ez a szám háromszor nagyobb lett volna öt kulcsfontosságú technológia – a nap-, a szél- és a nukleáris energia, valamint a hőszivattyúk és az elektromos autók – bevezetése nélkül.  

Az ügynökség egy külön, kifejezetten a tiszta energia piacának szentelt jelentést is közzétett, amely a nap- és a szélenergia erőteljes növekedéséről számolt be. Ám az újfajta technológiára való átállás „túlságosan a fejlett gazdaságokban és Kínában összpontosult”, míg a világ többi része lemaradt. „Sokkal nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a feltörekvő és fejlődő gazdaságok növelni tudják a tiszta energiába történő beruházásaikat” – hangsúlyozta a párizsi székhelyű szervezet vezetője.  

Németország továbbra is rossz tanuló 

Bár az ország szén-dioxid-kibocsátása 2023-ban csaknem tíz százalékkal csökkent, a német gazdaság fellendülésével újból növekedési pályára állhat. Ez meglepő lehet egy olyan állam részéről, amely az ukrajnai háború kezdete óta a szén felé fordult. Németország a földrész legnagyobb szénfogyasztója, azonban Európa vezető ipari országában a szén-dioxid-kibocsátás közel hetven éve a legalacsonyabb szinten van – számolt be a Le Figaro francia napilap

2023-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása 673 millió tonnára csökkent, ami „az 1950-es évek óta a legalacsonyabb szint”, és jóval alacsonyabb a 2022-es 746 millió tonnánál – számolta ki az Agora Energiewende német agytröszt. Számadatai némileg eltérnek a Global Carbon Project adataitól, de ugyanazt a tendenciát mutatják.  

Berlin joggal büszkélkedhet azzal, hogy 2022 és 2023 között közel 10 százalékkal csökkent a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása az országban. Összehasonlításképpen: Franciaországban a Citepa, az adatok összeállításáért felelős szerv szerint 2023 első kilenc hónapjában 4,6 százalékkal csökkent a kibocsátás, de ez kevesebb mint a fele a németországi értéknek. 

7,7 gigawattóra szélenergia 

De hogyan rakjuk össze ezt a képet azokkal a hírekkel, amelyek már korábban leállított széntüzelésű erőművek újbóli beüzemeléséről szólnak Németországban? 2022-ben valóban nőtt a szénfelhasználás az országban, amivel megpróbálták ellensúlyozni az orosz gázáramlás megszűnését, tavaly azonban a szén égetése visszatért az 1960-as évek szintjére, ami természetesen még mindig magas.  

A német villamosenergia-mixben a szén részesedése még mindig messze nem elhanyagolható, de a 2022-es közel 34 százalékról 26 százalékra csökkent.  

Az üzemeltetők részben átálltak a gázra, amelynek ára az év során csökkent. Ennek a kevésbé szennyező tüzelőanyagnak a használata 31 százalékkal nőtt.  

A széntüzelésű villamosenergia-termelés csökkenése egyrészt az áram iránti kereslet jelentős visszaesésének, másrészt „a zöldáram hazai termelése enyhe növekedésének” is köszönhető – írta az Agora. A zöldáram részaránya tavaly 55 százalékot tett ki, míg 2022-ben 48 százalékot ért el – jelentette a közelmúltban a Szövetségi Hálózati Ügynökség, rámutatva, hogy a szélenergia 31 százalékkal járult hozzá ehhez az eredményhez.  

Az új szélturbina-kapacitás egy év alatt megduplázódott, 7,7 gigawattórára. Berlint a szomszédos országoktól történő vásárlások növekedése is segítette. Tavalyi importjának fele megújuló energiából, főként víz- és szélenergiából származott. Míg az importált villamos energia egynegyedét nukleáris energia tette ki, főként Franciaországból. 

A megújuló energiák ugrásszerű növekedése 

Az ipar kibocsátása is 20 százalékkal csökkent. Az energiaigényes iparágak, például az acél-, a vegyipar és a papírgyártás termelése szenvedett a gazdasági helyzet és a nemzetközi válságok miatt. Míg a teljes német termelés 2023-ban 0,3 százalékkal csökkent, addig a leginkább energiaigényes iparágaké 11 százalékkal esett vissza az Agora Energiewende szerint.  

És itt jön a rossz hír: a 2023-as kibocsátáscsökkentés azonban csak 15 százaléka lesz fenntartható, ami a megújuló energiák ugrásszerű növekedésének, a hatékonyságnövelésnek vagy a klímabarát alternatívákra való átállásnak köszönhető. A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy a kibocsátás ismét emelkedhet, ha a gazdaság fellendül, vagy „ha a német ipari termelés egy részét tartósan külföldre helyeznék át”, ami a kibocsátások eltolódását jelentené.  

Egyes ágazatok pedig nagyon rosszul teljesítőnek bizonyulnak. „Az épületek és a közlekedés CO₂-kibocsátása 2023-ban gyakorlatilag stagnál, így negyedik és harmadik éve nem sikerül teljesíteni az éghajlati célokat” – mutatott rá az Agora Energiewende. Bár a kibocsátás 2023-ban 46 százalékkal alacsonyabb volt, mint a referenciaévben, vagyis 1990-ben, Berlin még mindig messze van a célok elérésétől.  

Célok veszélyben 

Az Európai Unió 2030-ra kitűzött 55 százalékos üvegházhatásúgáz-csökkentési elvárása, valamint a saját szándéka – amely a kibocsátás 65 százalékos csökkentését irányozza elő addig az időpontig – sem fog teljesülni úgy, hogy a villamos energia 80 százaléka megújuló forrásokból származzon. A cél eléréséhez Németországnak „beruházási offenzívára” van szüksége a fűtési és villamosenergia-hálózatok korszerűsítése, valamint az ipari szektorban történő változtatás érdekében – mutattak rá a szakértők.  

Berlinnek különösen az építőiparban és a közlekedési ágazatban kell ösztönöznie a fejlesztéseket. Az elektromos autók aránya az újonnan forgalomba helyezett autókon belül tavaly Németországban változatlanul alig 20 százalék alatt maradt. A 2030-ra kitűzött 15 millió elektromos autó pedig még messze van. A feladat nem könnyű, és Berlin mozgástere korlátozott. Tavaly novemberben egy alkotmánybírósági döntés a költségvetési szigorra vonatkozó szabályok nevében törölt egy 60 milliárd eurós, jövőbeli beruházásokra szánt alapot. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn