Nevezhetjük véletlen egybeesésnek is, hogy a világ legjelentősebb terrorszervezete éppen akkor éled újjá, amikor az USA küzd a nyugat-ázsiai hegemóniája elleni többfrontos támadással? Még érdekesebb, hogy az ISIS és Washington célpontjai mintha pontosan egybeesnének.  

Most, amikor a gázai–izraeli konfliktus miatt újra növekszik a régió instabilitása, az iraki biztonsági források az Iszlám Állam (ISIS) újjáéledésére figyelmeztetnek az országban, mivel megugrott az iraki ellenállók iraki és szíriai amerikai támaszpontok ellen indított hadműveleteinek a száma. 

Több mint hat éve hirdették ki a terrorszervezet felett aratott győzelmet, ennek ellenére az iraki hírszerzés jelentései szerint, az ország két nyugati régiójából az ISIS több ezer harcosa sértetlenül került elő, és az amerikai erők védelmét élvezik.  

A The Cradle portál által áttekintett hírszerzési jelentések alapján Irakban az ISIS-nek fénykorában több mint 35 ezer harcosa volt – közülük 25 ezret megöltek, viszont több mint 10 ezren egyszerűen felszívódtak. 

A portál megszólaltatta az egyik iraki hírszerző ügynökség tisztjét, aki szerint 2017 végén ISIS-harcosok százai menekültek Törökországba és Szíriába. Abu Bakr al-Bagdadi kalifa 2019-es halálát követően az új kalifa, Abdullah Kardas megkezdte a szervezet átalakítását, és megparancsolta a híveinek, hogy térjenek vissza Irakba. Kihasználták a hosszú szíriai határt, a biztonsági zűrzavart, a határ mindkét oldalán lévő erők sokféleségét, hogy visszaszivárogjanak az iraki területre. 

Azt az ISIS bebörtönzött tisztviselői is elismerték, hogy az iraki határőrség szigorú ellenőrzése és a modern technológiák, például a hőkamerák alkalmazása miatt nem könnyű feladat áthatolni a határon. Ezért arra volt szükség, hogy a terrorcsoport azonosítsa azokat a közvetítőket, amelyek képesek áttörni vagy megkerülni ezeket az erődítményeket, hogy átjuttassák a harcosokat a határokon.  

A Cradle idéz egy a névtelenségéhez ragaszkodó iraki biztonsági forrást is, aki szerint  

az Egyesült Államok létfontosságú szerepet játszik abban, hogy a határsértések lehetővé válhassanak. 

 Hogy rések keletkezzenek a határon, ahhoz már annyi elégséges, ha a határon lövöldözés tör ki az iraki reguláris erők és a lázadók között, de egyes jelentések szerint amerikai Chinook helikopterek szállítottak harcosokat Kelet-Szíriából a nyugat-iraki Anbar-sivatagba és az ország keleti részén fekvő Jebel Hamrinbe. 

Mindenesetre az iszlamista mozgalmakra, szélsőséges szervezetekre és nemzetközi terrorizmusra szakosodott kutatók is megerősítik az ISIS visszatérésének a lehetőségét. 

 A szervezet „az elmúlt hetekben Szíriában és Irakban hajtott végre többtucatnyi támadást”, amelyek rengeteg ember (civil és katona) halálát okozták.  

Mivel a nemzetközi közösség a gázai és az orosz–ukrán háborúval volt elfoglalva, az ISIS ki tudta használni ezt a lehetőséget a sorai átszervezésére, miközben továbbra is kap belső és külső logisztikai támogatást.  

Erre van a terroristaképzés fellegvára 

Erre a célra Irak leginkább alkalmas területe a Houran-völgy. Ez az Anbar kormányzóságban az iraki–szaúdi határtól az Eufrátesz folyóig húzódik 370 kilométer hosszan, a sivatagos területet 150-200 méteres kimagasló sziklák jellemzik. A völgy az ország egyik legveszélyesebb biztonsági környezete volt és még mindig is az.   

A terroristacsoportok biztonságos menedékként használják, mivel a sivatagi terep messze van a zsúfolt városi területektől. A völgy és környéke számos biztonsági incidensnek volt szemtanúja, 2013 decemberében az ISIS itt ölte meg az iraki hadsereg hetedik hadosztályának parancsnokát, asszisztensét, az Anbar kormányzóság hírszerzési igazgatóját, nyolc tisztet és tizenhárom katonát.  

Hasszán Szalem iraki parlamenti képviselő katonai művelet indítására szólított fel, hogy megtisztítsák a Houran-völgyet a terroristaharcosoktól. Szerinte  

a völgyben több ezer ISIS-tag van, akik amerikai védelem alatt álló magántáborokban kapnak kiképzést,  

megjegyezve, hogy az amerikai erők „több száz különböző nemzetiségű ISIS-tagot dobtak át erre a területre”. 

Az USA külpolitikájának a történetében nem egyedi, hogy ilyen fegyveres proxymilíciák létrehozását támogassák. Nyugat-Ázsiában vagy Latin-Amerikában gyakran felhasználták ezeket a szervezeteket a célországok kormányainak megdöntésére. Volt példa az iszlamista szélsőségesekkel való szövetkezésre is, hiszen  a korábbi értesülések alapjánrészt vettek az afgán mudzsáhidok felfegyverzésében és finanszírozásában, amelyekből létrejöttek a tálibok, majd az al-Kaida. 

A Cradle szerint egyértelműen fennáll egy korai amerikai–ISIS kapcsolat. A terroristacsoport alapítói és másodrangú vezetői a tengerentúli hadsereg által működtetett Camp Bucca börtön foglyai voltak Dél-Irakban, egy internáló létesítményben. Az amerikaiak által elfogott, majd szabadon engedett terroristák névsora egészen rendkívüli: az ISIS vezetője Abu Bakr al-Bagdadi, az utódja Abu Ibrahim al-Hashimi al-Kurasi, Abu Mohammed al-Adnani, Abu Muslim al-Turkmani, Haji Bakr, Abu Abdulrahman al-Bilavi, Abu Ajman al-Iraki és mások. 

A fogvatartottjaival szembeni visszaéléseiről ismert Bucca tábor szélsőséges elemeket gyűjtött össze, és ezt a gyúlékony masszát hat évig (2003–2009) lassan főzte, majd szabadon engedte az immár jól hálózatba szerveződött szélsőségeseket. 

Az ISIS vallási tisztségviselői még azt is elmondják, hogy a börtönben töltött időt arra használták fel, hogy fogadalmat szerezzenek a foglyoktól a szabadulásuk utáni csatlakozásról a terroristacsoporthoz. 

Az amerikai hírszerzés közvetett módon is védte a terrorszervezetet: engedélyezte, hogy az ISIS-konvojok közlekedjenek az ellenőrzése alatt álló városok között. Az iraki biztonsági szakértők szerint a védelem egyéb formái közé tartozik, amikor megtagadták az iraki bíróságok által az őrizetbe vett ISIS-tagok ellen hozott halálos ítéletek végrehajtását, vagy amikor a szervezet tagjainak biztonságos menedékhelyeket hoztak létre Nyugat- és Kelet-Irakban. 

Az ISIS a gyalog a regionális háborúban 

A Hezbollah főtitkára, Hassan Nasrallah január 5-i beszédében figyelmeztetett arra, hogy az USA támogatja az ISIS újjáéledését a régióban. 

Fontos megjegyezni, hogy a terrortevékenységek megugrása egy olyan időszakban történik, amikor a libanoni ellenállás harcban áll Izraellel, amely bármelyik pillanatban nyílt háborúvá fajulhat. Az is figyelemre méltó, hogy az ISIS megújult tevékenysége Libanonban, Szíriában, Irakban és Iránban összpontosul, vagyis azokban az országokban, amelyek politikailag, katonailag és logisztikailag támogatják a palesztin ellenállást.  

A Cradle biztonsági információkhoz jutott, amelyek a szélsőségesek új libanoni tevékenységét, az ezen elemek és iraki, szíriai társaik közötti kommunikációt, valamint a közöttük zajló gyanús pénzátutalási tevékenységeket figyelték. 

A libanoni hadsereg hírszerzése a közelmúltban letartóztatott egy libanoni és szíriai csoportot is, amelyek biztonsági műveletek végrehajtására készültek. 

Január 4-én az ISIS hivatalosan vállalta a felelősséget az iráni Kerman városában elkövetett két robbantásos merényletért, amelyben mintegy 90 ember meghalt és többtucatnyian megsebesültek.  

A támadás az USA és Izrael legnagyobb nyugat-ázsiai ellenfelét vette célba – mindössze egy nappal azután, hogy Tel-Aviv megölette Bejrútban a Hamász legfőbb vezetőjét, Száleh al-Arourit.  

Ezt megelőzően, 2023. október 5-én az ISIS drónokkal támadt a szíriai Homsz város katonai főiskolájának tiszti diplomaosztó ünnepségére, ahol mintegy 100 embert megöltek.  

Ezek a támadások, valamint a többi iraki, szíriai, iráni, pakisztáni, afganisztáni és afrikai attak azt jelzi, hogy ismét friss vért, pénzt és fegyvereket pumpálnak az ISIS artériáiba. 

Az irakiaknak már elegük van 

Érdemes megjegyezni, hogy jelenleg az amerikai erők az ISIS elleni nemzetközi koalíció égisze alatt állomásoznak Irakban. Múlt héten, négy évvel azután, hogy az iraki parlament először szavazott a külföldi erők kiutasításáról, Mohammed Shia al-Sudani iraki miniszterelnök az amerikai csapatok destabilizáló hatásáról szólt, és követelte e harci egységek „gyors és rendezett” kivonását. 

Washington válaszában elmondta, hogy nemcsak „nem tervezi” az iraki kivonulást, hanem további 1500 katonát küld Irakba és Szíriába, mondhatni illegálisan, mégpedig az  egyik ország beleegyezése nélkül. 

Szinte ironikus az, hogy úgy tűnik, az ISIS minden egyes alkalommal újra lendületet vesz, amikor Bagdad felveti az amerikai katonai kivonulás kérdését Irakból. És a Cradle portál szerint az sem tekinthető többé véletlennek, hogy a terroristacsoport újra összegyűjti erőit, hogy célba vegye Washington és Tel-Aviv regionális ellenségeit – az Ellenállási Tengelyt –, éppen akkor, amikor Amerika kezdi elveszíteni a hatalmát Nyugat-Ázsiában. 

(Forrás: The Cradle)