Az amerikai autóipar stratégiai zsákutcába került: a dráguló új járművek és emelkedő hitelkamatok miatt a vásárlók egyre inkább kiszorulnak a piacról, miközben a detroiti gyártók korábbi profitmaximalizáló stratégiája fenntarthatatlanná vált. A Ford 2027-re bejelentett 30 ezer dolláros elektromos pick-upja fordulópontot jelezhet, ám a kínai gyártók globális előretörése új, olcsó modelljeikkel komoly fenyegetést jelent.
Nem gond, ha az elektromosokra extravámot vetett ki Brüsszel – gondolták a kínai gyártók, és elkezdték megszórni az EU-s piacot hibridekkel és belső égésűekkel. Bejött. Viszik, mint a cukrot.
Biden híres inflációcsökkentő törvénye, beleértve az egész zöldtámogatási rendszert, hamarosan az enyészeté lehet. Trump elnök a fosszilis energiahordozókra esküszik, így esze ágában sincs a továbbiakban is a dollárok százmilliárdjait anyagi ösztönzésre felhasználó jogszabályt életben tartani.
Az új elektromos akkumulátorok az alvázzal kombinálva 1000 kilométeres hatótávot biztosítanak és 120 km/órás frontális ütközést is kibírnak. A CATL platformja ismét köröket verhet a riválisokra.
Nagy érdeklődés mellett valósult meg a második, újenergia-meghajtású járművek tematikájú (NEV) magyar–kínai kerekasztal. A rendezvényen a Magyarországon üzemet építő kínai gépjármű- és akkumulátorgyártók mellett jelen voltak a beszállítóikat képviselő kínai és magyar szakmai szervezetek, a jelentősebb beszállítók, valamint a témában érintett K+F-központok képviselői.
A legnagyobb energiatárolókat gyártó cég, a kínai CATL alapító elnöke jelezte, nagyon pozitívan áll Donald Trump azon kijelentéséhez, amely szerint a leendő amerikai elnök nem zárkózna el attól, hogy a kínaiak az USA-ban gyártsanak.
Nem csak az Európai Unió próbál minél előbb átállni a zöldjárművekre. A hangzatos – ám vitatott – tervek természetesen nem egyedüliek a világon. Sőt, van olyan afrikai ország, amely határozottabb a zöldátállásnak ebben a szegmensében. De nézzük a körképet!
A globális járműiparban a jövőben felértékelődik az elektromobilitás.
Tavaly a globális autóeladások 18,6 százaléka elektromos jármű (EV) volt. Mivel a kormányok világszerte igyekeznek ösztönözni a zöldmegoldásokat, az autógyártók pedig bővítik az elektromos kínálatukat, a piac a jövőben várhatóan tovább növekszik.
A globális járműipar átállása a fosszilis energiáról az elektromosra az utóbbi egy évben lassulni kezdett. Ennek az egyik fő oka a hamis mítoszok mellett az autó- és olajipari lobbi minden eddiginél erősebb támadása. A két technológia békés helycseréje egyre esélytelenebbnek látszik, ugyanakkor erősödnek azok a hangok, amelyek drasztikus megoldásokat követelnek a belső égésű motorokkal szemben.
A német gyártó először előzte meg az amerikait a legtöbb eladott elektromos jármű-versenyben. A júliusi darabszámok pár százas különbséget mutatnak, de ez éppen elég volt egy ideiglenes trónfosztáshoz.
A németeknél az idei első fél évben az e-autók rendelésszáma 47, a tölthető, azaz plug-in hibrideké (PHEV) pedig 37 százalékkal esett vissza. A céges vevők körében az e-kocsik iránti kereslet 41, a PHEV-eké 33 százalékkal csökkent, főként az állami támogatások megszűnése miatt. Ezzel indokolható, hogy a hagyományos benzines és dízelautók iránti igény viszont növekedett.
Habeck a kínai kereskedelmi miniszterrel és más magas rangú vezetőkkel találkozik Pekingben, ugyanis szerinte Kína és az EU nem hagyhatja, hogy a kereskedelmi feszültségek eszkalálódjanak. Mekkora a baj?
Joe Biden döntése szerint jelentősen emelkednek a vámtarifák bizonyos kínai importtermékekre, úgymint a chipek, az elektromos járművek és a kritikus ásványi anyagok. A legradikálisabb változtatás elektromos járműveket érinti, ahol a vámtarifa a jelenlegi 27,5-ről 102,5 százalékra nő. De vannak még érdekességek más termékeknél is!
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legnépszerűbb cikkeinket. Ez a július 16-i írásunk a negyedik legtöbbet kattintott volt 2023-ban. Akkor azt írtuk, hogy „a tragikusnak ígérkező kínai exportkorlátozás okozta káosz megoldására felkért európai gyártók szó szerint kiröhögik a brüsszeli csapatot”.
Az indiai kormány feltett szándéka, hogy az ország az elektromosautó-gyártás fellegvára legyen. Ehhez viszont kevesek lesznek a helyi gyártók, így az igazi nagyvadat, a Teslát csábítgatják. Az ottani vállalatok azonban lobbihadjáratot indítottak, hogy megakadályozzák a vendég érkezését.
Megint egy olyan stratégiai alapanyagra vethetnek ki korlátozó intézkedést, amelynek Peking a legnagyobb termelője és exportőre – és persze nélkülözhetetlen az elektromosjármű-iparban.
A kelet-közép-európai régióban elsőként hazánkban kezdi forgalmazni a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó cége a BYD-modelleket.
A kínai importautók elleni vizsgálat nevetséges az Európában eladott járművek számát tekintve. De mi a helyzet a sanghaji Teslákkal, amelyek tarolnak az uniós piacon? Az EU Kína elleni küzdelme valójában egy Macron francia elnök és Elon Musk közötti mesteri csata lehet.
Ahogy várható volt, Peking dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indít a kínai elektromos autók európai kereskedelmével kapcsolatban. Fenyegetőzés és EU-szidás már van, konkrét válaszcsapás még nincs. Majd lesz.
Az Európai Bizottság hadat üzent a kínai elektromos járművek értékesítésének. Peking bosszúja valószínűleg nem várat sokáig magára.
A teljes töltés 700 kilométerre lesz elegendő. Olcsóbb a technológia, hatékonyabb az üzemidő a riválisoknál. Újabb jó húzás a kínai gigásztól.
Bruno Le Maire Kínába látogatott, ahol egyszerre igyekezett diplomáciai feszültségeket enyhíteni, és minél több befektetést bevonzani Franciaországba. Létezik még Európában a magyaron kívül pragmatikus gondolkodás.
Németország óriási hátrányba került a világ legnagyobb piacán, és nem úgy tűnik, hogy be tudná hozni a lemaradását.
Berlin még mindig hallani sem akar a belsőégésű motorok betiltásáról. A múltba révedés óriási árat követelhet Németországtól és az EU-tól egyaránt.
A nyugati vállalatok nem bírják a versenyt Kína első számú elektromos autógyártójával. A különbség szó szerint milliárdokban mérhető.
Bár hivatalosan nem is képezte a március 23-i EU-csúcs programjának részét, Brüsszelben a főszerep az Európai Bizottság és a német kormány közötti háborúé volt, amely a belső égésű motorok 2035-ös betiltása miatt robbant ki.
Míg Németország az EU-ban a Made in Europe terv büszke szószólója és az amerikai protekcionista törvény heves kritikusa, addig csendben keresi a lehetőségeket arra, hogy iparát mégis be tudja tuszkolni valahogy az USA meleg szárnyai alá.
Nehézkesen, de beindul idén a több mint egy éve bejelentett EU-s Global Gateway infrastruktúra-befektetési gigaprojekt, amely a kínai Övezet és Út programra adna csattanós választ.
Emmanuel Macron és a francia pénzügyminiszter Washingtonban tárgyalnak Bidennel. A franciák nem titkoltan azzal vádolják az USA-t, hogy tönkreveri az európai gazdaságot és ipart, ezért mentességet próbálnak kialkudni az amerikai kirekesztő szabályozás alól.
