Az EU újra a télre készül, így meghosszabbította a 15 százalékos fogyasztáscsökkentési rendelkezést.

Az enyhe időjárásnak és az orosz gázt kiváltó, globális piacról beszerzett készletek felhalmozásának köszönhetően Európa komolyabb energiabiztonsági kockázat nélkül vészelte át a telet. (Magyarország vezetékes ellátása egyenletesen biztonságos volt: hazánk földrajzi adottságai és az alternatív források jelenlegi hiánya miatt felmentést kapott a szankciók alkalmazása alól az orosz energiahordozók tekintetében, és Moszkva sem élt velünk szemben a tilalom eszközével.)

Kína alaposan felnyomhatja a globális fogyasztást

Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a következő tél ennél sokkal keményebb lehet, másrészt az európai tározók legutóbbi feltöltésében az orosz importgáznak még óriási szerepe volt – a gázra kivetett szankciók, az orosz embargó és az Északi Áramlat-vezetékek felrobbantása előtt mondhatni normálisan zajlott a kereskedelem. Ez a mennyiség az idei feltöltésnél már nem fog rendelkezésre állni, így öldöklő küzdelem indul majd be a globális piacon, a csata végkimenetelét pedig ezúttal jelentősen befolyásolni fogja egy igazi nehézsúlyú harcos, Kína is, amely a Covid-zárak feloldása után legalább 7 százalékos gázfogyasztás-többlettel számol, míg az LNG-importja akár 35 százalékkal is megugorhat az idén.

Kínai függetlenítés: Peking az orosz gázt adja el Európának

Hogyan lehet kikerülni a szankciókat, ha mindenkinek szüksége van a tiltott energiahordozókra? Kína és Oroszország megoldotta. Míg a Nyugat újabb és újabb szankciós csomagokat állít össze Oroszország ellen, addig Moszkva és Peking gyümölcsöző együttműködést folytat az embargós energiahordozók területén.

Ajánják, majd kötelezővé teszik

Az Európai Tanács a tavaly nyári energiapánik idején hozott vészhelyzeti rendeletet a földgázfelhasználás csökkentése érdekében. Ennek értelmében a tagállamok vállalták, hogy mindent megtesznek az általuk használt földgázmennyiség 15 százalékos csökkentésére 2022. augusztus 1-je és 2023. március 31-e között – a számítás alapját a megelőző öt év hasonló időszaki átlagfogyasztása képezte.

A rendelkezés valahol félúton volt az ajánlás és a kötelezően végrehajtandó rendelet között, vagyis előszobája volt egy uniós szintű riasztásnak, amely akkor lépett volna életbe, ha az Európai Tanács veszélyben látta volna az EU-s energiabiztonságot. Ahogyan Mernyei Ákos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója fogalmazott: a rendelet egyfajta damoklészi kardként lebegett a tagállamok feje felett, és már a megfogalmazásakor heves vitákat váltott ki, hiszen a különböző tagállamok eltérő mértékben függnek a különféle energiahordozóktól, köztük a földgáztól, így lehetőségeik is eltérőek a spórolás terén.

Újrázás

A szabály alkalmazásának fenyegető közelsége egyébként rendkívül eredményes volt: összességében 19 százalékos gázspórolást sikerült elérni. Ezen felbuzdulva az Európai Unió tagországaiban a csökkentésről szóló rendelet hatályát idén márciustól egészen 2024 februárjáig meghosszabbították. A döntés ismét vitákat kavart, Magyarország szerint például a földgázfelhasználás csökkentése helyett inkább kínálati oldali szabályozással lenne érdemes kezelni az energiaellátási válságot, ám az ellenérvek ismét süket fülekre találtak, és a szabályt – miután csak minősített többségre volt szükség az elfogadásához – április 1-jén életbe is léptették.

Fotó: MTI/Lehoczky Péter
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.