Nem egyszerű dolog a különböző élelmiszereket összehasonlítani, főleg a szén-dioxid-terhelés tekintetében, hiszen a húshoz képest a növényi élelmiszereknek kevesebb a kalóriája és alacsonyabb a fehérjetartalma.

Keltsünk csak egy kis bűntudatot a marhasteak kedvelőinek: mennyivel kevesebb szén-dioxid-lábnyomot hagynának, ha végre ők is átszoknának a tofura. Hogy tudatosan étkezzünk, a brit Economist megalkotta a banánindexet.

Az élelmiszerek relatív szén-dioxid-kibocsátásának könnyebb „megemésztése” érdekében az Economist egy úgynevezett banánindexet javasol. Ez három mérőszám – súly, kalória és fehérje – alapján hasonlítja a népszerű élelmiszereket a ma már a világ minden szegletében ismert banánhoz, amely egy közepes klímakitettségű és tápértékű gyümölcs, de szénhidrátban (és kalóriában) dús.

Sajnálattal el kell ismerni, a marhahús nem tesz jót a környezetnek – állapítja meg a lap.  

Egy kilogramm marhahús szénlábnyoma ugyanannyi, mint 109 kiló banáné – tehát a banánindex pontszáma 109 lesz.

A tápérték szempontjából ez a szám már kedvezőbb: 54-re csökken, ami azt jelenti, hogy egy kalória marhahús 54-szer több kibocsátásért felelős, mint egy kalória banán.

Viszont ha már a fehérjét nézzük, akkor a marhahús banánindexe 7-re csökken.

Persze ha nem tudunk lemondani a vörös húsokról, akkor jöhet a baromfi, mivel a súly tekintetében csak 11-es indexet ért el, kalóriát tekintve pedig négyet, sőt fehérje szempontjából sokkal jobb, mint a banán.

A baromfifehérje szénlábnyoma mindössze háromötöde a banánénak. Ugyanez vonatkozik a lazacra is.

És persze jön a hús növényi eredetű alternatívái melletti érvelés. Egy húsmentes hamburger például a banán kibocsátásának csak egyötödét éri, ha a fehérje alapján vizsgáljuk.

Minden élelmiszer más, a legnagyobb eltérés a súly és a kalória szerinti kibocsátás között az olívaolaj esetében tapasztalható, amely kilogrammban mérve hat banánpontszámot kap, de kalóriában mérve 0,7 banánnyit ér. A gabonafélék, a különböző magvak mind jól szerepelnek, amennyiben kalóriában mérjük őket.

Az Economist banánindexének is vannak korlátai. A gyakorlatban a termelők tevékenységében is vannak különbségek, és közel sem mindegy, hogy milyen messzire szállítjuk az élelmiszert. A legtöbb esetben az élelmiszerek közötti különbségek jóval nagyobbak, mint amit az index mutat.  

A legjobb, ha a helyben termelt élelmiszereket fogyasztjuk.  

De várjuk a marhahús javulását is, hiszen már Bill Gates is beszállt a marhák böfögése elleni küzdelembe, és olyan tengeri hínár alapú takarmány kifejlesztésébe kezdett, amitől a tehenek kérődzése környezetbarátabb lesz. És ha meglesz a takarmány, majd kötelezik a gazdákat, hogy drága pénzen megvásárolják azt. Mindezt alátámasztják jó pár tanulmánnyal, hogy a legeltetés helyett jobb, ha zárt rendszerben, több száz marhát összezárva tenyésztünk, figyelmen kívül hagyva az ott keletkező folyékony szerves trágyát.