Morawiecki miniszterelnök megunta a fenyegetőzést és az egyre agresszívebb ukrán diktátumokat. A magyar állásponthoz csatlakozva Lengyelország kijelentette: nem küld többé fegyvert Kijevnek.

Lengyelország leállítja a fegyverek szállítását Ukrajnának, és innentől csak a saját fegyverkezési programjára összpontosít – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szeptember 20-án. Ezzel a lépéssel a háború menete és az USA által irányított Nyugat háborús irányultsága ugyan nem változik, a szövetségen belüli repedések azonban (Varsó eddigi hozzáállásának tükrében) óriásira nőttek.

Az ország Kijev egyik legmeghatározóbb szövetségese volt az orosz invázió elleni harcban, a háború első 500 napjában 3 milliárd eurónyi katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, amivel a világ negyedik legnagyobb donorországává vált. Az önzetlen segítségnek azonban most vége. A két ország között az ukrán gabonadömping és az arra adott lengyel válasz miatt olyan feszültség alakult ki, amely mára teljesen elmérgesedett.

Egy zsák búzáért

Nem túlzás, hogy Lengyelország Ukrajna egyik legelkötelezettebb erkölcsi és katonai támogatója volt a háború kitörésétől kezdve egészen a közelmúltig. Az ellenőrizetlen és tagállami agrárpiacokat súlyosan torzító ukrán gabonadömping esetében azonban Varsó behúzta a vészféket.

Az országban október 15-én országos választásokat tartanak, Morawiecki pártjának elsődleges szavazóbázisa pedig éppen vidéken van, ahol a gazdák egyre lehetetlenebb helyzetbe kerültek az ukrán termények fékevesztett beáramlása miatt.

Brüsszel impotenciáját megunva és az Európai Bizottság ukrán importtilalmára vonatkozó rendelet megszüntetése miatt Magyarország, Lengyelország és Szlovákia szeptember 15-én nemzeti hatáskörben, egyoldalúan vezetett be importtilalmat Ukrajnával szemben. Kijev a lehető legmeggondolatlanabb választ adta: feljelentette a Kereskedelmi Világszervezetnél a három országot, miközben az európai eszmék megcsúfolásával, Brüsszel semmibe vételével és oroszbarátsággal vádolta meg őket.

Rossz időben, rossz helyen

Az, hogy a helyzet idáig fajult, nem csak Ukrajna diktálásba és ellentmondást nem tűrő követelőzésbe belekövesedett mentalitását jellemzi, de

igazolja Magyarország álláspontját is, amely a saját állampolgárai érdekét minden körülmények között előtérbe helyezte, akkor is, amikor Brüsszel, Ukrajna és az Egyesült Államok a legnagyobb nyomás alatt próbálta tartani.

Varsó és Budapest a gabonabotrány óta ismét ugyanazon az állásponton van, Lengyelország mostani döntése pedig csak erősíti az újra felfedezett szövetséget.

Ami Ukrajnát illeti, nem is jöhetett volna rosszabbkor neki Morawiecki bejelentése: Zelenszkij éppen New Yorkban tartózkodik, hogy az ENSZ-közgyűlésen szólítsa fel az országokat a még szélesebb körű szolidaritásra, valamint a fegyverszállítások tempójának fokozására.

A lengyel döntés azonban az összetartás helyett a repedések háttérből is egyre élesebben látható vonalait mutatja.

Morawiecki már az importtilalom utáni feljelentés kapcsán figyelmeztette Ukrajnát: ha így akarja eszkalálni a két ország közötti konfliktust, akkor Varsó következő lépése az lesz, hogy további ukrán terményekre vezet be importtilalmat. (Ezt Magyarország már szeptember 15-én megtette, huszonnégy tételesre emelve a tiltólistát.)

Az ukrán vezetés nem érti, Lengyelország agráripara milyen mértékben destabilizálódott a dömpingnek köszönhetően

– mondta a lengyel kormányfő, de szavai leperegtek a kijevi vezetésről.

Az nyilvánvaló, hogy Zelenszkij és az ukrán vezetés fenyegetésekkel teli, a szövetségeseket időnként ellenségnek beállító kommunikációs ámokfutása hosszabb távon kontraproduktív lesz. Az ukrán elnök éppen az ENSZ-közgyűlésen támadta be Lengyelországot (és természetesen Magyarországot), amikor úgy fogalmazott: vannak országok Európában, amelyek szolidaritást színlelnek, valójában azonban Oroszország érdekeinek megfelelően cselekednek.

This is the end of a beautiful friendship

A mondat és annak kontextusa miatt Varsó azonnal behívatta az ukrán nagykövetet egy elbeszélgetésre, a szakítási folyamat pedig gyakorlatilag visszafordíthatatlannak látszik. Andrzej Duda lengyel elnök már nem fogta vissza magát, amikor egy interjúban úgy fogalmazott: Ukrajna egy olyan fuldokló emberhez hasonlít, aki mindenbe belekapaszkodik, amibe csak tud, azon az áron is, hogy segítőjét is magával rántja a mélybe.

A saját érdekeinket kell néznünk, és határozottan ezt is fogjuk tenni. Jó lenne, ha Ukrajna nem felejtené el, hogy tőlünk kap segítséget

– mondta az elnök.

🇺🇦🇵🇱 “Ukraine is like a drowning man who will drag down those who are trying to help him.”

— Andrzej Duda, Polish President pic.twitter.com/SV4IJxGNbO

— Lord Bebo (@MyLordBebo) September 20, 2023

A lengyel támogatás megszüntetése nem jelenti azt, hogy Varsó megtiltaná az ország területén áthaladó külföldi fegyverszállítmányok átjuttatását a határon. Morawiecki hangsúlyozta is, hogy a kormány lépése nem veszélyezteti Ukrajna biztonsági törekvéseit, mindössze az történik, hogy Lengyelország a maga részéről kiszáll a további fegyversegélyezésből.

A Bloomberg által megszólaltatott volt CIA-s elemző szerint a lengyel döntésnek éppen ezért nem lesz jelentős hatása a háborúra, hiszen „Lengyelország szerepe eddig is alapvetően a nyugati fegyverek tranzitjára korlátozódott”, ez pedig nem változik ezután sem.

A szakértő ebben az esetben tévedett: Varsó óriási mennyiségű fegyvert küldött eddig Kijevnek, így valószínűleg Ukrajna valamennyire megérzi majd a változást.

Ennél is fontosabb azonban, hogy

Kijevnek a félresiklott diplomáciai megoldásaival és agresszív kommunikációjával ezúttal egy olyan országot sikerült magára haragítania, amely egyébként szinte feltétel nélkül lojális volt hozzá és céljaihoz.

Látva a magyar és a lengyel példát, innentől még az amerikai beavatkozási kísérletek ellenére sincs rá garancia, hogy nem egy dominó-effektus elejének lehetünk szemtanúi.

Kapcsolódó:

Fotó: Zelenszkij és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2023. április 5-én.
MTI/EPA/PAP/Rafal Guz