Ha Ukrajnát beengednék az unióba, akkor óriási támogatásokra lenne jogosult, és ezek az eurómilliárdok nagyobb részben az agrároligarchák zsebében kötnének ki – véli a bne IntelliNews portál szakértője.
Az Európai Tanács 2023. december 16-án hivatalosan is megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel Ukrajna EU-csatlakozásáról. Arra senki sem számít, hogy a folyamat gyors lesz, viszont északkeleti szomszédunk csatlakozása előtt az EU-nak meg kellene reformálnia a közös agrárpolitikáját (KAP), ugyanis a jelenlegi KAP-szabályok szerint Ukrajna mint mezőgazdasági nagyhatalom felvétele óriási megterhelést jelentene az unió költségvetésére.
Jelenleg is a mezőgazdasági termelők és a gazdálkodók támogatására megy el az EU büdzséjének az egyharmada. Ukrajna csatlakozásával hatalmas léptékben, további 30 millió hektárral bővülne az unió 100 millió hektáros mezőgazdasági területe, de a támogatások arányosan még magasabbak lennének, mivel északkeleti szomszédunknál jóval alacsonyabbak a bérek és a beruházások.
Ukrajna felvétele a jelenlegi támogatási kifizetések összetételét is alapvetően megváltoztatná.
A ráháruló többlettámogatás terhe miatt az olyan államok, mint Lengyelország és Magyarország az uniós költségvetés nettó haszonélvezőiből nettó befizetőkké válnának.
Nem beszélve arról, hogy változásokra lenne szükség az EU alappilléreinél, a tőke, a munkaerő és az áruk szabad mozgása terén. Amennyiben az unió megnyitná a piacát Ukrajna hatalmas mezőgazdasági termelésének vámmentes importja előtt, az sok közép- és kelet-európai agrárvállalkozást tönkretenne. Ezt bizonyította az onnan érkező olcsó gabona idei átmeneti, viszonylag kis mennyiségű beáramlása Közép-Európába. Miután a gabonaárak összeomlottak a közép-európai piacokon, az Európa Bizottság öt hónapos importtilalmat volt kénytelen bevezetni.
Ukrajna egymaga csaknem annyi gabonát, csirkét, tojást és napraforgóolajat termel, hogy egész Európát képes volna egyedül táplálni.
Az EU vezetői már most világosan fogalmaznak, hogy a csatlakozási folyamat hosszú éveket, ha nem évtizedeket vehet igénybe. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben figyelmeztetett, hogy
Ukrajna EU-s belépési folyamata nem lesz gyorsított, mivel a tagságot továbbra is „érdemek alapján” lehet megszerezni.
A körülbelül 40 milliós lakosságával (itt sok kérdőjel fogalmazódhat meg) a csatlakozással a lakosságszámát tekintve az ötödik legnagyobb EU-tag lenne, a területét tekintve pedig a legnagyobb.
Ennek komoly politikai következményei is lehetnek az EU-ra nézve, amennyiben Varsó és Kijev között új tengely alakulna ki, kihívást jelentve a hagyományos Párizs–Berlin-tengelynek.
Túl nagy ahhoz, hogy le lehessen nyelni
Ukrajna egy főre jutó GDP-je 2021-ben 4450 euró volt, ami a legutóbb csatlakozott államokénál is jóval alacsonyabb. Egy ilyen gazdasági kihívásokkal küzdő ország integrációja rendkívül költséges lehet, ami megterhelné az EU pénzügyeit, és forrásokat vonhat el az olyan szegényebb tagállamoktól, mint Lengyelország, Görögország, Magyarország és Románia, amelyek eddig nettó kedvezményezettek voltak.
A 30 millió hektáros feketeföldje Ukrajnát a világ egyik vezető búza- és napraforgóolaj-exportőrévé tette. Nemcsak az a fontos, hogy ez megfelel az EU összes termőföldje egyharmadának, hanem az is, hogy
talajának termékenysége jóval magasabb, mint a kontinens többi részén.
Emellett a kialakult birtokstruktúra miatt jóval koncentráltabb, nagyparcellás (intenzívebb) termesztést folytatnak, mint az EU-ban, ahol a zöldszabályzók bevezetésével épp most próbálják a parcellák maximális méretét 20–50 hektárosra csökkenteni.
Kötelezettségvállalási előirányzatként az unió teljes költségvetése 2021-ben 168,5 milliárd euró volt, amelynek a KAP elvitte a 33,1 százalékát, azaz 55,71 milliárdot.
Ha Ukrajna holnap EU-taggá válna, és maradnának az eddigi szabályok, akkor a KAP-rendszerből évente körülbelül évi 16 milliárd euróra lenne jogosult.
Ebbe nincs beleszámolva az ottani mezőgazdaság uniós normákhoz való hozzáigazítását célzó többletberuházások támogatása vagy a rendkívül alacsony fizetések miatti kiigazítások.
Az összeg nagysága összehasonlítható az EU jelenlegi háborús támogatásával. A fegyveres konfliktus kitörése után tavaly az unió 18 milliárd eurós makrogazdasági dotációt vállalt a költségvetési válság megelőzésére, az USA pedig további 9 milliárd dollárt adott. Az EU legutóbbi kötelezettségvállalása Ukrajnával szemben 50 milliárd eurós támogatási és helyreállítási finanszírozásra irányul, igaz, ezt szétosztanák négy évre, de ez is évi 12,5 milliárdnyi kifizetést jelent.
A gazdálkodás a nagyoknak kedvez?
Az agrártámogatások elosztása két pillérből áll. Az első a gazdálkodók hektáralapú közvetlen kifizetéseiből, a második a projektalapú „vidékfejlesztési” támogatásokból áll. Ez utóbbi minden tagországban más, sok mindenre kiterjedhet, ami érinti a vidék életét.
A gazdálkodóknak nyújtott közvetlen kifizetések elsősorban az ágazat viszonylag alacsonyabb jövedelmezőségét hivatott kompenzálni. Természetesen ebben benne van minden kormánynak az igénye az alacsonyabb élelmiszerárakra, a bizonyos szintű élelmiszer-önellátásra, illetve a vidéki foglalkoztatottság fenntartására. Az összeget a mezőgazdasági terület hektárjára számítják, tehát akinek több földje van, az több pénzt kap. Igaz, az utóbbi években folynak a kísérletek a tagállamokban, hogy a kisgazdaságok nagyobb összegeket kapjanak, vagy hogy maximálják az egy gazdaságra jutó támogatásokat (de meddig tart papíron egy nagygazdaságot kisebb részekre bontani?), ám eddig nincs általános recept.
Ukrajna esetében az a vélekedés, hogy az agrárbizniszt körülbelül egy tucat oligarcha uralja, akik beszednék a KAP-kifizetések oroszlánrészét.
Az Ukrán Gabonaszövetség szerint mindössze 10 óriáscég uralja a mezőgazdaságot, ők adják az alaptermelés 71 százalékát.
Például a Luxemburgban bejegyzett napraforgómag-termelő Kernel Ukrajna legnagyobb gazdálkodója 558 ezer hektárral. Ezt követi az Ukrlandfarming 470 ezer hektárnyi területtel, amely az ország egész területén termeszt búzát, kukoricát, árpát és repcét. A harmadik legnagyobb a baromfióriás, a ciprusi bejegyzésű MHP.
Mind a három oligarchák tulajdona. A Kernel Andrij Verevszkijé, akinek a vagyona 2022-ben 400 millió dollárt ért a Forbes szerint. Az Ukrlandfarming tulajdonosa Oleg Bahmatyuk, akinek a vagyona a háború előtt több mint 1 milliárd dollárt ért, bár azóta elhagyta az országot, miután VAB-bankja botrányosan összeomlott. Az MHP tulajdonosa Jurij Koszjuk, aki a háború előtt több mint 1,1 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhetett, de ez most csak 520 milliót ér a Forbes szerint.
A KAP-nak reformokra volt szüksége
Méghozzá az előtt, hogy Ukrajna csatlakozásának a gondolata szóba kerülne. Jelenleg Európában a klímaválságon van a hangsúly, és 2021-ben a KAP környezetbarátabbá tétele érdekében történtek olyan változtatások, amelyek állítólag hozzájárulnak a kibocsátás csökkentéséhez.
Bár sok szakértő vitatja ezeket a zöldreformokat, mivel ellentmondanak a KAP eddigi logikájának. Az EU-s agrárpolitikát a második világháború után vezették be, elsősorban azért, hogy elegendő ennivalót biztosítsanak. Ezt a célt viszonylag gyorsan elérték, sőt. A KAP-nak a kezdetektől támogatnia kellett azokat a gazdálkodókat, akiknek a nyeresége a háború utáni fellendülés során csökkent. Ezt követően után indult el több európai országban az iparosítás, az agráriumból tömegek vándoroltak az ipar és a város felé, csökkent az ágazat jövedelmezősége (az új fejlődő ágazatokhoz képest) és megítélése, ami a vidék elnéptelenedését is okozta.
Az 1970-es években irányváltás következett be, inkább a gazdálkodás gazdasági megtérülésére összpontosított, ami a gazdálkodás iparosítását ösztönözte, ez ma is a KAP alapja.
Németország például több sertéshúst és tejet termel, mint amennyit el tud fogyasztani, és a felesleget exportálnia kell, másrészt a szükséges gyümölcsnek és zöldségnek csak a negyedét állítja elő, a többit importálja.
Európában tehát lassabb volt a termelés koncentrálódása, így máig jellemzők a kisgazdaságok, amelyekre már most is nyomás nehezedik, még mielőtt a hatalmas ukrán gazdaságok tovább fokoznák a versenyt. Németországban 16,6 millió hektár szántóterület van, jelenleg évente 3500 kis- és közepes gazdaság szűnik meg, és ma a legtöbb kicsi bevételének a kétharmada uniós támogatásból származik. Ukrajna csatlakozásával, ami a KAP-költségvetés komoly részét elszívná, ez a folyamat felgyorsulna.
Mit okozna a bióra való áttérés?
Az EU legalább 25 százalékosra szeretné növelni a biogazdaságok arányát, sőt, Németország 30 százalékos célt tűzött ki. Ez persze szép cél, és papíron könnyű az ilyesmit megfogalmazni, de hogy ez sikerüljön, ahhoz a biológiai termelés gazdaságosságát kell biztosítani. A biotermelők elfogadják az alacsonyabb termésszintet a magasabb minőségű termékeikért cserébe, de ehhez nem minden esetben járul megfelelő ár.
Most a recessziós kilátások és az élelmiszer-infláció szűkítette azok körét, akik hajlandók lennének áldozni a biominőségért. Ilyenkor kellene belépnie a támogatási politikáknak, amelyek eddig is a legmagasabb hozam elérésére összpontosítottak. Ukrajna csatlakozásával ez a szegmens támogatási kerete is veszélybe kerülne.
Csatlakozás csak azért is?
Von der Leyen az unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédében kijelentette: „Túl kell lépnünk a bővítéssel kapcsolatos régi, bináris vitákon. Ez nem az integráció elmélyítéséről vagy az unió kiszélesítéséről szól. Mindkettőt megtehetjük, és meg is kell tennünk”.
Mivel az EU-ban bármely nagy döntést csak egyhangú szavazással lehet jóváhagyni, jelenleg nagyon valószínűtlen, hogy a nettó kedvezményezettek az uniós bevételeik feladása mellett szavaznának. Persze egyre több szó esik az EU alapszerződésének a felülvizsgálatáról, valamint az egyhangú szavazási szabály elhagyásáról és a többségi döntés bevezetéséről. Hat európai törvényhozóból álló csoport augusztusban éppen ezt javasolta a változtatásra tett hosszú távú kísérletként. Tekintettel azonban Ukrajna méretére és mezőgazdasági erejére, továbbra is nehéz elképzelni, hogy mind a 27 tagállam egyhangúlag beleegyezzen abba, hogy az EU jelenlegi felállása szerint uniós taggá váljon.
(Forrás: bne IntelliNews portál)
