Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak nyilatkozva értékelte a legújabb minimálbér-megállapodást. A tárcavezető elmondta, a hazai gazdaság eredményes napokon van túl, az infláció sikeres visszaszorítását és a GDP-növekedést követően azonban még van feladata a kormánynak.
Részt vett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén? Hogyan értékeli a minimálbér-megállapodást?
Nagyon fontosnak tartottam, hogy eloszlassunk a felekben minden bizonytalanságot, és mielőbb létrejöjjön a megegyezés. A tárgyalások az együttműködés jegyében teltek, ahol mindenki megosztotta az álláspontját. Igaz, voltak véleménykülönbségek, de a végére szinte az összes szervezet meg tudott egyezni. Egy volt, amelyik nem írta alá a megállapodást, a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Esetükben nem lehet kizárni, hogy politikai okokból döntöttek így.
Mit jelent a megegyezés a gyakorlatban?
Szeptembertől a reálbérek már növekedhettek, köszönhetően annak, hogy a kormány visszaszorítja az inflációt, ezt segítheti tovább a decemberi jelentős mértékű emelés.
Az év végével a minimálbér 15 százalékkal, bruttó 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, bruttó 326 ezer forintra emelkedik.
Ha távolabbra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér és 89 500 a garantált bérminimum. Tehát decembertől egy minimálbért vagy garantált bérminimumot kereső is 3,5-szer többet vihet haza, mint a Gyurcsány-korszakban.
Milyen hasznát látja ennek a gazdaság?
Eredményes napokon vagyunk túl, hiszen ez már a harmadik pozitív eredmény a gazdaság szempontjából:
- az inflációt már októberben egy számjegyűre szorította a kormány a decemberi vállaláshoz képest,
- a GDP a harmadik negyedévben negyedéves bázison már növekedésnek indult, amivel Magyarország Európában a legnagyobb bővülést felmutató országok között van,
- most pedig a bérek jelentős növekedéséről született megállapodás, ami azért nagy dolog, mert arra, hogy már decemberben emelkedjen a minimálbér, emlékeim szerint nem volt példa.
A nagymértékű béremelések és a csökkenő infláció növeli a reálkereseteket, amely már szeptembertől emelkedésnek indulhatott. Ez tovább erősíti a decemberi emelés is. A családok vásárlóereje tehát emelkedik, többet költhetnek, így nő a fogyasztás, ami pedig élénkíti a gazdaságot. Hangsúlyozom, hogy 2023 az infláció csökkentése, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve, végső soron ehhez járul hozzá a mai megállapodás is. De ennél is fontosabb, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével hozzájáruljunk a magyar családok megvédéséhez. Ezért is köszönöm a szervezetek együttműködési képességét, amit a tárgyalások során szinte mindegyik tanúsított.
Most milyennek értékeli a jövő évi kilátásokat?
Mint mondtam, pozitív irányba mozdultunk el, de sok még a kormány feladata. Többek közt tovább kell javítani a magyar vállalkozások versenyképességét. A bővülés helyreállításának ugyanakkor van egy akadálya, ez pedig a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. Sajnos ez visszatartja a lakosságot a fogyasztástól és a vállalkozókat a beruházásoktól, mindez pedig súlyosan roncsolja a gazdaság teljesítményét. A kormány ettől függetlenül minden eszközével küzd a munkahelyek megvédése és a növekedés helyreállítása érdekében.
.
Az interjú teljes terjedelmében a Világgazdaság honlapján jelent meg.
Címlapfotó: MTI
