2025. június 3. | Révész Béla Ákos
Lezajlott az orosz–ukrán tárgyalások második fordulója Törökországban. A találkozó egy óra alatt véget is ért, a két fél lényegi kérdésekről nem is beszélt. Úgy tűnt, a találkozón a török közvetítők akarják leginkább a háború végét.
2025. május 11. | Mihálovics Zoltán
Törökország energetikai felemelkedése egy új esély Európának és Magyarországnak az energiadiverzifikációra és az ellátásbiztonságra, miközben Ankara stratégiai híddá válik Kelet és Nyugat között.
2025. május 3. | Makronóm
A Világbank friss jelentése szerint a Közép-Ázsiát és a Dél-Kaukázust gazdasági lassulás fenyegeti. A régió növekedése visszaesik, a megoldás a magánszektor ösztönzése lehet.
2025. április 23. | Edit Ternyák
2025. április 16. | Mihálovics Zoltán
Törökország közvetítésével tárgyalások indultak a fekete-tengeri tűzszünetről, bár az orosz delegáció végül nem jelent meg Ankarában. A megbeszélések célja a tengeri katonai műveletek koordinációja és a kereskedelmi útvonalak védelme, ami Ankara geopolitikai érdekeit is szolgálja.
2025. március 11. | Mihálovics Zoltán
A PKK bebörtönzött vezetője fegyverletételre és a szervezet feloszlatására szólította fel a híveit, ami véget vethet a mintegy 40 éve tartó török–kurd konfliktusnak. Erdoğan történelmi lehetőségként értékelte a bejelentést, miközben politikai és biztonsági szempontok között egyensúlyoz.
2024. december 20. | Mihálovics Zoltán
Aszad bukásával Oroszország szíriai befolyása meggyengült, míg Törökország jelentős regionális hatalommá lépett elő. Moszkva katonai bázisainak a sorsa kérdéses, miközben Ankara a HTS-sel tárgyal, és megerősíti pozícióját a Fekete-tenger térségében is. A geopolitikai sakkjátszma folytatódik, ahol Oroszország gazdasági és diplomáciai eszközökkel próbálja mérsékelni veszteségeit, Törökország pedig vezető szerepre tör a régióban.
2024. december 19. | Mihálovics Zoltán
Törökország egy nagyszabású katonai hadműveletre készülhet Északkelet-Szíriában a kurd erők (SDF) ellen, ami aggodalmat kelt Washingtonban. A török csapatok és a milíciák Kobani közelében gyülekeznek, miközben a kurdok attól tartanak, hogy Ankara még Trump hivatalba lépése előtt ellenőrzést akar szerezni a terület felett. Egy esetleges invázió súlyos humanitárius válságot idézhet elő, több százezer civil kitelepítésével.
2024. december 18. | Makronóm
Aszad bukásával a Közel-Kelet geopolitikai térképe átrajzolódik: Irán befolyása gyengül, Törökország és Izrael pedig azonnal pozíciót foglal. A hatalmi vákuum új konfliktusokat vetít előre, miközben Szíria jövője a különböző csoportok egyezségén áll vagy bukik. Béke helyett instabilitás és geopolitikai verseny bontakozik ki.
2024. december 17. | Santo Martin
Az elmúlt hónapok eseményei világosan megmutatták, hogy Törökország egyre meghatározóbb szerepet vállal Szíria jövőjének alakításában. A 13 éves szíriai polgárháború és Bassár el-Aszad rezsimjének összeomlása után Ankara most a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására és a térség stabilizálására összpontosít. A cél kettős: egy békésebb, újjáépült Szíria megteremtése, amely csökkenti a menekültválságot és biztosítja a gazdasági növekedés feltételeit.
2024. december 8. | Matus Tibor
Kétségtelenül meglepte az orosz közvéleményt Damaszkusz gyors feladása, és Bassár el-Aszad szíriai elnök menekülése. Nem erre számítottak, inkább arra, hogy esetleg meg tudják fordítani a szír lázadó erők előrenyomulását, és hogy nem esik folt a presztízsükön amiatt, hogy kénytelenek lesznek kivonulni a szíriai támaszpontjukról.
2024. december 3. | Mihálovics Zoltán
A szíriai polgárháború új fordulóponthoz érkezett, miután a Törökország által támogatott Hajat Tahrir al-Sham (HTS) és más dzsihadista csoportok a múlt héten váratlan offenzívát indítottak Aleppó ellen, és a várost gyorsan el is foglalták. Az Aszad-rezsim kormányerői nem tudták megállítani az előrenyomulást, miközben a konfliktusban több külföldi hatalom is érintett.
2024. december 1. | Santo Martin
A szíriai polgárháború ismét fellángolt, amikor az ellenzéki erők áttörték a védelmi vonalakat Aleppó nyugati vidékén, és háromnapos harc után bevonultak a város központjába. Ez a támadás az első jelentős előretörésük 2016 óta, és komoly kihívást a rezsim számára.
2024. november 28. | Matus Tibor
Az elmúlt hónapokban a médiajelentések azt sugallták, hogy a régóta fennálló izraeli–török kapcsolatok „törésponthoz” érkeztek, elsősorban a zsidó állam katonai cselekményei miatt. Egy publicisztika rámutat, hogy minden attól függ, kit kérdezel, de a két ország viszonyában van egy olyan történet, amit nehéz kikerülni.
2024. november 13. | Matus Tibor
A közvélemény nyomására Törökország leállította az Izraellel folytatott eddigi gyümölcsöző kereskedését, ám a vállalatok természetesen igyekeznek megtalálni a kiskapukat, hogy az üzlet továbbra is folytatódjon. Ebben meglehetősen kreatívak, így Ankara szigorítani kényszerült, például megköveteli a török és palesztin vállalatoktól, hogy a kereskedelmi minisztériumtól kérjenek engedélyt az exportra.
2024. november 11. | Matus Tibor
Rögtön az ukrajnai konfliktus kirobbanása után Törökországtól halhattuk, hogy 2025-re új gázkereskedelmi központot hoznának létre Isztambulban. Az ötlet veleje természetesen az az igyekezet volt, hogy ezzel az európai gázéhséget enyhítenék jó pénzért az orosz gáz átcímkézésével. Az igazsághoz tartozik, hogy az ötlet kigondolói az oroszok voltak, hiszen ez segített volna kivédeni az országuk elszigetelésére irányuló nyugati kísérleteket. Mára a helyzet viszont megváltozott.
2024. szeptember 9. | Matus Tibor
Bagdad és Ankara éveken keresztül vitatkozott egymással, ma pedig egyre inkább megtalálják a közös hangot, és inkább az intenzív stratégiai együttműködést választják. Ezúttal mindkét ország újraértékeli a regionális szerepét, és azok a feszültségek, amelyek egykor a szíriai konfliktus és az ISIS felemelkedése idején meghatározták a kapcsolatukat, enyhültek, és egy pragmatikusabb megközelítésre változtak.
2024. szeptember 2. | Révész Béla Ákos
Majdnem húsz éve vár Törökország az EU-csatlakozásra. Most megunta, és látva a geopolitikai átrendeződést, hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a BRICS-hez. A bővítésről októberben Oroszországban döntenek a tagok.
2024. július 26. | Matus Tibor
Recep Tayyip Erdoğan török elnök először a Sanghaji Együttműködési Szervezet összejövetelén vett részt Asztanában, majd elutazott a NATO csúcstalálkozójára Washingtonba. Éles kontrasztot láthattunk. Erdoğan világossá tette, hogy ellenzi az eszkalációt mind az izraeli, mind az ukrajnai konfliktusban, de sokkal érdekesebb, hogy mi is történt Törökországgal a Sanghaji Együttműködési Szervezet összejövetelén a NATO-csúcs előtti héten.
2024. július 16. | Matus Tibor
Egy kínai publicista igencsak vitriolosan írt Törökország vámpolitikájáról. Nem nevezi zsarolásnak, de furcsállja, hogy a vámtételek változtatásával próbálják megszerezni a kínai beruházásokat, főképp az elektromos autók területén. Ahogy fogalmaz, a török szultán megirigyelte Orbán nagyherceg sikereit az ázsiai tőke bevonzása területén.
2024. július 10. | Makronóm
Zöld utat kapott Európa második BYD-gyára. A cél nem titkoltan a vámok kikerülése.
2024. június 23. | Santo Martin
Az elmúlt hónapokban Törökország érdeklődése a BRICS-csoporthoz való csatlakozás iránt jelentős vitákat váltott ki a geopolitikai elemzők és a nemzetközi politikai döntéshozók körében. Mi motiválja az eurázsiai állam érdeklődését a BRICS-országok iránt? Milyen előnyökkel és kihívásokkal járhat egy ilyen lépés, és hogyan illeszkedik mindez Ankara tágabb geostratégiai célkitűzéseihez?
2024. május 3. | Révész Béla Ákos
Erdoğan elnök pár héttel ezelőtt még csak részleges tilalmat rendelt el a zsidó állammal szemben, most azonban a teljes export-importot kivégezte.
2024. március 16. | Matus Tibor
Bár Oroszország lépésről lépésre halad előre Ukrajnában, a Nyugat még mindig bízik az ukrán győzelemben. Nem csoda: a politikusok, a vezetők és a befektetők már most szemlélgetik a második világháború óta legnagyobb újjáépítési szerződéses kínálatot. Olyan újjáépítési tevékenység van kilátásban, amely az Európai Beruházási Bank becslései szerint több mint ezer milliárd dollárnyi állami és magántőkét fog megmozgatni.
2024. január 12. | Matus Tibor
Türkmenisztán számára, amely a hatalmas földgázkészleteit nyugat felé exportálná, Irán egy csábító, olcsó, de egyben kockázatos megoldás is lehet. Az új megállapodások sebezhetők lehetnek a nyugati szankciókkal szemben és az is kockázatot jelenthet, hogy Irán időnként megbízhatatlan szállítónak bizonyult.
2024. január 6. | Mihálovics Zoltán
Az olyan feltörekvő drónnagyhatalmak, mint Törökország és Irán, az orosz–ukrán háború közvetett résztvevőivé váltak a Bayraktar TB2, illetve a Shahed–136 gyártmányú drónjaikkal. Több platformon folyt a vita arról, hogy a török vagy az iráni drónok a hatásosabbak-e az ukrán fronton: nagyon úgy tűnik, hogy ahogy a donbaszi térségre helyeződött át a konfliktus epicentruma, a képzeletbeli csata Irán javára dől el.
2023. december 24. | Mihálovics Zoltán
Ahogy a franciák és a britek, úgy a britek és a törökök között is történelmi ellentét feszül. A történelem során mintegy három évszázad szól a francia–török nagyhatalmi versengésről. Igaz, ma már nem létezik az Oszmán Birodalom, a történelmi versengés ma is érezhető, többek között a Dél-Kaukázusban – annak ellenére, hogy két NATO-szövetségesről beszélünk.
2023. december 19. | makronom_blog
Orbán Viktor miniszterelnök meghívására Budapesten tartják hétfőn a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülését, amelyen részt vesz Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Az esemény margóján a tárcavezető megbeszéléseket folytatott Mehmet Fatih Kacirral, Törökország új ipari és technológiai miniszterével, valamint Ömer Bolat kereskedelmi miniszterrel.
2023. november 29. | Nóti-Nagy Attila
Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, miért osztotta két érdekszférára a Közel-Keletet a két nagyhatalom, Nagy-Britannia és Franciaország. Most bemutatjuk, hogyan csapták be a britek az arabokat, akiknek megígérték az önálló arab állam támogatását. Részletezzük azt is, hogyan élezték ki a feszültséget az arabok és a zsidók között a nagyhatalmi játszmák.
2023. november 22. | Mihálovics Zoltán
Erdoğan szombati németországi látogatása nagy jelentőségű volt a török–német kapcsolatok szempontjából. A török elnök 2020 óta először látogatott Németországba, és bár ez alkalmas lehet arra, hogy enyhítse a két állam közötti feszültségeket, egyúttal új konfliktusokat is kiválthat.