Nem lesz nettó földgázexportőr Izrael a Hamász támadása miatt

Szerző: | 2023. november. 29. | Geopolitika, Háború, Kiemelt, Zöldenergia

A Hamász elleni háború kifejezetten árt Izrael azon törekvésének, hogy meghatározó földgázexportőrré váljon. Igaz, az ottani  kitermelés 2027-ig még így is a duplájára emelkedik. Világviszonylatban a kis mérete ellenére Izrael jóval több gázt termel, mint amennyit elfogyaszt. A közel-keleti ország által meghatározott cél, hogy 2030-ra megduplázza a gázexport-kapacitását, mégpedig mintegy 25-30 milliárd köbméterre, ugyanakkor a Hamász elleni háború rávilágít az iparág stabilitását fenyegető biztonsági kockázatokra. 

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

Izrael a Hamász október 7-i támadása előtt jó úton haladt afelé, hogy megbízható és meghatározó fölgázexportőrré váljon. Az ambíciói azonban jelentős visszaesést szenvedhetnek a támadások és az azt követő, a Gázai övezetben dúló harcok kitörése miatt. A háború súlyosbította az izraeli üzleti tevékenység politikai kockázatát, és tovább veszélyezteti a kelet-mediterrán régió kilátásait mint a globális földgázpiacok potenciálisan fontos szereplője. 

A gázexportőrré válás hosszú folyamata 

Izrael nem volt mindig kiemelt szereplő, csak pár éve, 2020-ban lett először nettó gázexportőr. A kivitel viszont már 2022-re elérte a 10 milliárd köbmétert, ami az ország termelésének közel 50 százalékát jelentette és nagyjából megegyezik Magyarország éves gázfogyasztásával. A kivitel nagy részét (64 százalékát) 15 évre Egyiptommal, a többit pedig Jordániával kötötték le. Az, hogy egy új gázexportőr van Európa küszöbén, örvendetes fejlemény volt az Európai Unió számára, amely az Izraelből, Egyiptomból és Ciprusról származó exportot stratégiai jelentőségűnek nevezte a gázforrások diverzifikálására irányuló törekvéseinek támogatásában. Mindez a nemzetközi energiaipari vállalatok fokozott érdeklődését is magával hozta. Izrael gázágazatát sokáig a helyi, többnyire kisvállalkozások uralták, míg a nagy nemzetközi szereplők – a biztonsági kockázatokra és az arab országokban végrehajtott befektetéseikre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásra való tekintettel – tartózkodtak az országban történő befektetésektől. A csendet 2020-ban a Chevron amerikai energiaipari óriásvállalat törte meg, miután felvásárolta a Noble Energyt, egy kis houstoni (Texas) székhelyű vállalatot. A Chevron, valamint a ma NewMed Energy néven ismert cég és kisebbségi partnereik 2009-ben és 2010-ben Izrael óriási gázlelőhelyeit (Tamar, Leviathan) fedezték fel, és ezt követően gyakorlatilag az ország összes gázkészletét és kitermelését ellenőrzésük alá vonták. 

Ezt követően 2021 márciusában a Mubadala Energy, az Abu-Dzabi kormányának tulajdonában lévő Mubadala Investment Company százszázalékos leányvállalata több mint 1 milliárd dollárért 22 százalékos részesedést szerzett a Tamar gázmezőben – ez volt akkoriban a legnagyobb ilyen jellegű üzlet az Egyesült Arab Emírségek és Izrael között. Az ország legutóbbi, 2022 decemberében indított engedélyezési fordulójában a kilenc pályázó cég közül öt a jelentések szerint új volt a zsidó állam piacán, köztük a BP és a SOCAR azeri nemzeti olajtársaság. Szintén idén márciusban a BP és az Abu-Dzabi Nemzeti Olajtársaság (ADNOC) ajánlatot tett a NewMed Energy 50 százalékos részesedésének megvásárlására. 

Hatalmas kínálat, kis piac 

Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a földgázfeltárás azután gyorsult fel Izraelben, hogy 1999-ben és 2000-ben a két első kisebb tengeri felfedezést, a Noát és a Mari-B-t megtalálták.  

Az óriási Tamar és Leviathan mező felfedezése volt azonban az, ami nemcsak a zsidó állam energiaágazatának a kilátásait változtatta meg alapjaiban, hanem a Földközi-tenger keleti részének a globális gázkereskedelemben betöltött szerepét is újradefiniálta. 

Egészen 2003-ig Izrael az általa felhasznált energia több mint 96 százalékát importálta, főként szenet és olajat. A hazai gáztermelés megindulása azonban döntő szerepet játszott abban, hogy csökkent az ország energiabehoztatala, és ezzel együtt az importszámla, valamint a szén-dioxid-kibocsátás. 2004 és 2012 között az ottani gáztermelés éves átlagban 1,2 milliárd köbmétert ért el. Ez azonban nem volt elegendő a hazai kereslet kielégítésére, ami arra késztette Izraelt, hogy cseppfolyósított földgázt (LNG) és gázt importáljon Egyiptomból az Arish Ashkelon, más néven East Mediterranean Gas (EMG) vezetéken keresztül.  

2013 és 2019 között, amikor a Tamar mező kitermelése megkezdődött, a hazai gáztermelés elérte az évi 8,5 milliárd köbméteres átlagot, ami lehetővé tette, hogy a zsidó állam földgázból önellátóvá váljon.  

Röviddel ez után a termelés meghaladta a fogyasztást, és Izrael így lehetett nettó exportőr. A belföldi piac ellátásának biztosítása volt a kormány prioritása, így 2013-ban a gáztermelés nagy részét a hazai piac számára tartotta meg. A vártnál alacsonyabb kereslet és a termelés gyors növekedése viszont arra késztette a kabinetet, hogy 2021-ben engedélyezze a kínálat 40 százalékának exportját

 

A kitermelés korlátai 

A szektor fellendülése ellenére Izrael nem igazán bővelkedik földgázban. A tartaléka mindössze 600 milliárd köbméter, ami a készlet 0,3 százaléka, ami kevesebb mint a 30 százaléka Egyiptoménak. 2022-ben mintegy 22 milliárd köbmétert termelt ki, ami a globális termelés kevesebb mint 1 százaléka, de közel kétszer annyi, mint amennyit a közel-keleti ország elfogyasztott. Az izraeli piac kicsi (az egyiptomi piac 18 százaléka), míg a Tamar és a Leviathan bővítési tervei, valamint az új felfedezések várhatóan 2027-re közel megduplázzák a termelést, ami az évtized végére 25-30 milliárd köbméterre növeli az exportkapacitást. Ugyanakkor Izrael korlátozottak az exportlehetőségei, eddig három útvonalon keresztül két célállomásra exportált földgázt. 

  • Az EMG-vezetéken keresztül, amely közvetlenül a tengerparton halad Izrael és Egyiptom között. Ennek a kapacitása évi 7-9 milliárd m3 Egyiptomba. A csővezetéket eredetileg az ellenkező irányú gázszállításra építették. 
  • Az északi exportvezeték Izrael északi részéből Jordániába, amely Jordániában csatlakozik az Arab Gázvezetékhez. Ennek a becsült kapacitása 4 milliárd köbméter. 
  • A déli exportvezeték, amely közvetlenül a Holt-tenger keleti oldalán lévő jordániai ipari létesítményekhez csatlakozik (a becsült kapacitása 4 milliárd köbméter). 

Izrael Egyiptomba irányuló kivitele a globális gázkereskedelem, különösen az európai piac szempontjából a legjelentősebb. a zsidó állam az egyiptomi Damietta és az Idku LNG-erőműre támaszkodik a globális piacok elérése érdekében, mivel nincsenek helyi exportlétesítményei. A piaci sokféleség hiánya ellenére Izrael számára az egyiptomi export-infrastruktúra használata volt a legpraktikusabb lehetőség. 

A földgáz a kőolaj után a második legjelentősebb energiahordozó Izrael elsődleges tüzelőanyag-összetételében, és a legnagyobb a villamosenergia-ágazatban, amely a földgáz legnagyobb felhasználója, a hazai fogyasztás 80 százalékát teszi ki. A földgáz lett a leggyorsabban növekvő tüzelőanyag a közel-keleti országban, és 2004-ben került be az izraeli villamosenergia-mixbe, ami 11 év alatt letaszította trónjáról a szenet mint az ország legnagyobb villamosenergia-forrását. A zsidó állam gázfogyasztása (2022: 11,3 milliárd köbméter) kevesebb mint 19 százaléka Egyiptoménak (2022: 60,7 milliárd köbméter). 

 

A biztonsági aggályok befolyásolják Izrael exportőri pozícióját 

Érdemes megemlíteni a biztonsági dimenziót is.  

A gázfúró tornyok és az infrastruktúra a kis közel-keleti ország számára stratégiai jelentőségű, emiatt a szabotázsakciók célpontjai lehetnek egy háborúban. 

Nem véletlen tehát, hogy  

a Hamász támadásait követően az izraeli kormány utasította a mezőt üzemeltető Chevront, hogy ideiglenesen állítsa le a kitermelést a Tamar mezőn, amely a Gázai övezethez való közelsége miatt rakéták célpontja lehet.  

A platform 25 kilométerre északnyugatra fekszik az övezettől és 20 kilométerre az izraeli Askelón kikötőtől. A Tamar 2022-ben 10,25 milliárd köbméter földgázt termelt ki, ami az ország hazai gázszükségletének közel 91 százaléka volt ugyanebben az évben. A kitermelés szüneteltetésére már volt példa korábban: 2017 szeptemberében egy súlyos műszaki hiba miatt Izrael egy hétig alternatív energiaforrásokra támaszkodott, 2019 májusában pedig az ottani biztonsági szolgálatok tájékoztatták az energiaügyi minisztériumot a platformot érintő „hiteles fenyegetésről”.  

Mivel ott található az EMG-gázvezeték, amelyet 2011-ben az egyiptomi oldalon ért támadás, amikor Egyiptom gázt exportált Izraelbe és Jordániába. 

Röviden összegezve: végeredményben a korlátozott exportlehetőségek és az izraeli politikai, valamint biztonsági helyzet változékonysága miatt az ottani gáz kevésbé minősíthető biztonságosnak akár befektetési, akár piaci szempontból. 

Borítókép: MTI/EPA pool/Jim Hollander

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn