Az Al Jazeera palesztinpárti szerzői szerint a közel-keleti háború megmutatta: az ENSZ és a „szabályokra épülő nemzetközi rend” a nagyhatalmi érdekek foglya, ahol a vétójog felülírja a jogot, a Nyugat pedig kettős mércét alkalmaz – mindez pedig felgyorsítja a globális dél elfordulását a nyugati világtól.
A Hezbollah csendben újjáépíti iráni rakétakészleteit, miközben Izrael sorozatos légicsapásokkal próbálja visszafogni. A tűzszünet már csak papíron létezik – a felek kimerültek, de a következő háború küszöbén állnak.
Izrael és a Hamász megállapodtak a gázai tűzszünet első szakaszáról, amely a harcok leállítását, a túszok szabadon bocsátását és a csapatok visszavonását tartalmazza. A Donald Trump közvetítésével létrejött egyezség az elmúlt két év legnagyobb esélyét jelenti a háború lezárására és Gáza újjáépítésére, miközben a térség jövőjét továbbra is a politikai és biztonsági bizonytalanság határozza meg.
Az amerikai közvélemény hozzáállása történelmi mélypontra süllyedt Izrael gázai hadműveleteinek támogatásával kapcsolatban, miközben Netanjahu megítélése is romlik. A pártpolitikai megosztottság növeli a transzatlanti feszültségeket és kihívásokat vetít előre Európa számára.
Törökország egy merész, hiperszonikus rakétával indította el a közel-keleti fegyverkezési versenyt, amely felboríthatja az erőviszonyokat a régióban. Ez megerősíti a törökök elrettentő erejét az olyan riválisokkal szemben, mint Izrael vagy akár Oroszország.
Az Aszad utáni Szíriában a drúz többségű Szuvajda egy regionális háború kiindulópontjává válik, a cél pedig a Perzsa-öblöt a Földközi-tengerrel összekötő szárazföldi útvonalak uralása.
A Damaszkusz–Jeruzsálem–Baku-tengely formálódása új regionális szövetséget vetít előre, amely Irán befolyását veszélyezteti. Teherán attól tart, hogy Azerbajdzsán izraeli–török támogatással az iráni érdekek ellen fordul.
Az év elején a Pew Research megállapította, hogy az amerikaiak többségének rossz véleménye van Izraelről. Az azonban beláthatatlan következményekkel járna a zsidó államra nézve, ha az USA elengedné a kezét.
A háborúban mindenki vesztes. Izrael hivatalos becslése szerint az Irán elleni hadműveletnek köszönhetően a zsidó állam gazdasági, társadalmi és stratégiai infrastruktúráját érintő károk összege akár 20 milliárd dollár fölé is emelkedhet. Összehasonlításképp: az ország éves GDP-je kb. 513 milliárd dollár.
A török elnök a héten bejelentette, hogy Izrael Irán elleni támadásai után a közepes és hosszú hatótávolságú rakéták gyártását elrettentő szintre emeli.
Az Izrael–Irán-konfliktus aláásta az IMEC-gazdasági folyosó biztonságát, veszélybe sodorva a térség logisztikai hálózatait. A projekt lelassulása nemcsak Indiát és Európát, hanem Magyarország gazdasági érdekeit is érintheti.
Egy friss kutatás szerint Izrael megítélése világszerte romlik, különösen Európában. A növekvő antiszemitizmus és radikalizálódás fokozza a terrorveszélyt, így a külpolitikai megítélés belbiztonsági kockázattá válik: Hollandiában egyenesen 818 százalékkal ugrott meg az antiszemita incidensek száma.
Az ukrajnai háború és az izraeli–iráni konfliktus nem különálló válságok, hanem egymással összefüggő frontok egy széttagolt világháborúban – ahol az Egyesült Államok áll szemben Oroszország, Irán és Kína de facto szövetségével – állítja Thomas Fazi író, újságíró.
A nyugati mainstream médiumok az iráni rezsimet gyakran hanyatlónak, korruptnak, csődbe jutottnak és a polgárai által megvetettnek írják le, amely az összeomlás szélén áll. De mi következhet, ha bukik a rendszer.
Június 13-a, péntek valóban balszerencsés nap volt Irán számára. Azóta számos elemzés jelent meg szerte a világban, mindenki az „üléspontja” szerint magyarázza az álláspontját.
A hét ábrája: Izrael megtámadta Iránt
Június 13-án a hajnali órákban Izrael több csapást mért iráni nukleáris létesítményekre. Az akció a közel-keleti konfliktus eszkalációjával fenyeget, ami tovább súlyosbíthatja a világkereskedelem bizonytalanságait. Teherán már válaszolt a lépésre, Netanjahu azonban jelezte, addig nincs megállás, amíg létezik iráni atomprogram.
Izrael megtámadhatja Iránt – jelezték amerikai tisztségviselők. Miközben Washington és Teherán már a hatodik nukleáris tárgyalásra készül, a két közel-keleti ország között növekszik a feszültség. Az amerikai állampolgároknak a mielőbbi távozást javasolják a régióból, a térség fontos kereskedelmi útvonalain közlekedő hajókat pedig óvatosságra intik.
A JP Morgan friss jelentése szerint nyár közepére létrejöhet egy tűzszünet Ukrajnában, de a négy lehetséges szcenárió egyikében sem szerepel az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzése vagy a NATO-tagság. Mit mond a Georgia-, az Izrael-, a Dél-Korea- és a Fehéroroszország-forgatókönyv?
Trump közel-keleti körútján gigamegállapodásokat kötött Szaúd-Arábiával, Katarral és az Emírségekkel, erősítve az amerikai tech- és hadiipart. A lépések geopolitikai feszültségeket és EU-s versenykihívást is okozhatnak. Mutatjuk, mit jelentenek az új megállapodások.
Donald Trump visszatérése újrapozicionálhatja az USA Közel-Kelet-politikáját, amely továbbra is Izrael biztonságát, Irán visszaszorítását és a térségi stabilitás fenntartását célozza, de az intenzív katonai jelenlét helyett a diplomáciai és stratégiai nyomásgyakorlásra helyezné a hangsúlyt.
Sokan magyarázták, hogy mitől zuhant le az Azerbaijan Airlines J2–8243-as járata karácsony napján. A repülőgép fekete dobozait még vizsgálták, de a nyugati média rögtön eldöntötte, hogy Oroszország a felelős. Az azeri elnök – aki a nyugati nyomás ellenére erős kapcsolatokat ápolt Oroszországgal – rögtön átvette ezt a narratívát.
Az elmúlt hónapokban a médiajelentések azt sugallták, hogy a régóta fennálló izraeli–török kapcsolatok „törésponthoz” érkeztek, elsősorban a zsidó állam katonai cselekményei miatt. Egy publicisztika rámutat, hogy minden attól függ, kit kérdezel, de a két ország viszonyában van egy olyan történet, amit nehéz kikerülni.
A közvélemény nyomására Törökország leállította az Izraellel folytatott eddigi gyümölcsöző kereskedését, ám a vállalatok természetesen igyekeznek megtalálni a kiskapukat, hogy az üzlet továbbra is folytatódjon. Ebben meglehetősen kreatívak, így Ankara szigorítani kényszerült, például megköveteli a török és palesztin vállalatoktól, hogy a kereskedelmi minisztériumtól kérjenek engedélyt az exportra.
Irán 200 százalékkal növeli a védelmi költségvetését az izraeli támadásokra válaszul, miután súlyos károkat szenvedett a légvédelmi és a rakétagyártó kapacitása. A konfliktus eszkalációja miatt Teherán fontolóra veszi egy hagyományos háború lehetőségét is, és felgyorsíthatja nukleáris programját. Az USA figyelmeztetése ellenére Irán minden rendelkezésre álló eszközt kész bevetni Izraellel szemben.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte az Egyesült Államokkal, hogy az Irán elleni válaszcsapásaik katonai célpontokra korlátozódnak, elkerülve az olaj- és nukleáris létesítmények elleni támadást, hogy megelőzzenek egy regionális háborút. A zsidó állam a novemberi amerikai választások előtt készül a Teherán elleni akcióra, miközben az USA rakétavédelmi rendszert küld Izraelnek a fokozódó feszültségek közepette.
Izrael több mint egy hete megindított dél-libanoni offenzívája azzal a céllal indult, hogy megsemmisítse a Hezbollah katonai infrastruktúráját, és a szervezetet visszaszorítsa a Litáni folyó mögé. A zsidó állam a történelmi előzmények tanulságai alapján ezúttal kiterjedt hírszerzési és katonai eszközökhöz folyamodott, azonban a konfliktus kiterjedése súlyos geopolitikai következményekkel fenyeget egy esetleges harmadik libanoni háború képében.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott a közel-keleti események miatt, ahol Izrael és Irán kölcsönösen megfenyegette egymást a dél-libanoni izraeli offenzíva és az erre válaszul megindított iráni rakétacsapás kapcsán. Az ügy odáig fajult, hogy Izrael kitiltotta az ENSZ főtitkárát, António Guterrest, mert nem ítélte el egyértelműen Irán rakétatámadását.
A közel-keleti helyzet az elmúlt hetekben tovább fokozódott. Izrael több fronton is harcol Irán szövetségeseivel, és a dél-libanoni offenzívára válaszként Irán közvetlen rakétatámadást is indított Izrael ellen, ami regionális háború veszélyét vetíti előre. Az ENSZ és az Egyesült Államok diplomáciai megoldást sürget, de a konfliktus komoly kockázatot jelent a globális stabilitásra. Mi következik most?
