Geopolitika
Ez a közel-keleti szárazföldi folyosó megoldást jelenthet a hajókat lövő húszik ellen 

Ez a közel-keleti szárazföldi folyosó megoldást jelenthet a hajókat lövő húszik ellen 

A dubaji Jebel Ali kikötőt Szaúd-Arábián és Jordánián keresztül az izraeli Haifával összekötő szárazföldi útvonal lehet a megoldás a Vörös-tenger problémáira. Mindamellett, hogy ezzel a költségek akár 80 százalékkal is csökkenhetnek, a szállítási idő pedig 7-10 nappal rövidülhet.

HáborúTársadalomTörténelem
Az egyetemisták újra felforgatják Amerikát?

Az egyetemisták újra felforgatják Amerikát?

Amerika erkölcsi lelkiismeretének hívott egyetemi megmozdulások a történelem folyamán nem egy esetben jelentős hatást fejtettek ki az ország társadalmára. Mások viszont másféleként értékelik a tiltakozó akciókat, szerintük ezek nem mások, mint elkényeztetett gyermekek tüntijei. A gázai háború elleni megmozdulások most ismét felrázzák az egyetemeket. Vajon ez a messze dúló izraeli–palesztin konfliktus – amelynek Washington nem is közvetlen részese – képes lesz-e olyan hatást kiváltani, mint a fél évszázada lezajlott vietnámi háború elleni tiltakozás? 

GeopolitikaHáború
Iráni–izraeli konfliktus: kiszámított ütésváltás 

Iráni–izraeli konfliktus: kiszámított ütésváltás 

Az elmúlt napokban furcsa tapogatózás zajlott le a két közel-keleti ország között: előbb Teherán zúdított drónesőt Izraelre, amely csak elenyésző károkat okozott, majd közel egy hét múlva jött a válasz: pár rakétatalálat ért egy iráni repülőteret. A két akcióban egyvalami közös volt: nem akarták annyira felbőszíteni egymást, hogy valamelyikük magából kifordulva, meggondolatlanul túlreagálja a támadást. Mert jelenleg a mindent elborító háború nem érdeke sem Iránnak, sem Izraelnek. 

GeopolitikaHáborúSzankciókTechnológiaVilággazdaság
Újabb szankciók Irán ellen: célkeresztben a hírhedt drónipar 

Újabb szankciók Irán ellen: célkeresztben a hírhedt drónipar 

Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Irán ellen, válaszul az Izrael elleni rakéta- és dróntámadásra. A nyugati világ nagy része csatlakozna Washingtonhoz, azonban ezek az intézkedések a 40 éve szankciók alatt álló ország iparágára valószínűleg csak korlátozottan hatnak.

GeopolitikaHáborúTechnológia
Egy félrevezető álvideó, ami pár napon belül valósággá vált 

Egy félrevezető álvideó, ami pár napon belül valósággá vált 

A napokban lezajlott Izrael elleni legfrissebb iráni támadásnak van egy igen érdekes mellékszála. Nevezetesen, hogy az Elon Musk birtokolta mesterséges intelligencia, az X csevegőrobotja egy héttel az esemény előtt egy olyan hamis videós hírt kreált, amelyben iráni rakéták támadják a zsidó államot. Vajon egyfajta „jóslásra” is képes a gépi értelem? 

GeopolitikaHáborúKiemelt
Mi történik a Közel-Keleten? 

Mi történik a Közel-Keleten? 

Szombat éjszaka óta leginkább egy dolog foglalkoztat mindenkit: mi történik a Közel-Keleten Izrael és Irán között. A perzsa állam a damaszkuszi nagykövetség elleni izraeli támadásra reagálva 300 Sahed–136-os drónnal, valamint cirkáló- és ballisztikus rakétákkal támadta meg Izraelt. Igaz, ezeket semlegesítették, de minden eddiginél közelebb került egy regionális háború kialakulása. Mi következik? 

GeopolitikaHáborúKiemeltTechnológia
Még Amerikának is fel kell kötnie a nadrágját a rohamosan fejlődő iráni drónokkal szemben 

Még Amerikának is fel kell kötnie a nadrágját a rohamosan fejlődő iráni drónokkal szemben 

Irán egyre magasabb színvonalra fejleszti dróntechnológiáját, miközben megtalálta a kiskapukat a szankciók kijátszásához is a pilóta nélküli eszközei gyártása és az azokkal való kereskedés érdekében. Ezzel jelentős ütőképességre és egyre nagyobb befolyásra tesz szert a Közel-Keleten, ami komoly fejtörést okoz Washingtonnak és szövetségeseinek.  

GeopolitikaHáborúTörténelem
Mi lehet az újabb palesztin ENSZ-tagsági kérelem sorsa? 

Mi lehet az újabb palesztin ENSZ-tagsági kérelem sorsa? 

Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött jelezte, az arab állam szeretné, ha még áprilisban döntés születne ENSZ-tagságukról. Palesztina 2012 óta „nem tagállami megfigyelő” státuszban vehet részt a világszervezet tevékenységében, most pedig szeretné kihasználni, hogy a Közel-Keleten zajló háború miatt újra reflektorfénybe került a palesztinok helyzete. Az Egyesült Államoknak Izrael legközelebbi szövetségeseként biztosan lesz ehhez egy-két szava. 

GeopolitikaHáborúTársadalom
A Netanjáhú-kormány nem a gázai műveletekbe, hanem az ultraortodoxok katonai mentességébe bukhat bele    

A Netanjáhú-kormány nem a gázai műveletekbe, hanem az ultraortodoxok katonai mentességébe bukhat bele    

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság a napokban arra kötelezte a kormányt, hogy függessze fel a katonai szolgálat alól mentesített ultraortodox zsidók behívási tilalmát. Ez a példátlan lépés megbuktathatja a kormánykoalíciót egy olyan időszakban, amikor az ultraortodoxok toborzása még egy megosztó kérdést rak a Netanjáhú-kabinet nyakába.   

GeopolitikaHáborúKiemelt
Sakk-matt, avagy a lépéskényszerek kora – ilyen könyörtelen a geostratégiai logika 

Sakk-matt, avagy a lépéskényszerek kora – ilyen könyörtelen a geostratégiai logika 

Németül Zugzwangnak hívják a sakkban a kevés figurás végjátékok egyik nyerő lehetőségét, amikor az ellenfelet lépéskényszer elé állítják. Amíg sok a bábu, addig olyan nagyszámú lépés lehetséges, hogy azokból majdnem mindig lehet legalább egy olyat találni, amellyel folytatható a küzdelem. A lépéskényszer a geopolitikában azt jelenti, hogy egy országnak döntenie kell a stratégiai visszavonulás és a teljes elköteleződés között.

GeopolitikaHáborúTársadalomVilággazdaság
Izrael: A hadigazdaság visszatérése a jólét végét is jelenti 

Izrael: A hadigazdaság visszatérése a jólét végét is jelenti 

Évtizedeken át javult az életminőség a legtöbb izraeli számára, ám október 7-e ebben is fordulópontot hozhat – vélte David E. Rosenberg izraeli gazdasági újságíró, az Izrael technológiai gazdasága című könyv szerzője, aki az amerikai Foreign Policy külpolitikai folyóiratban fejtette ki meglátásait. 

GeopolitikaHáború
Izrael olyan országokat kutat fel, akik befogadnák a gázaiak egy részét  

Izrael olyan országokat kutat fel, akik befogadnák a gázaiak egy részét  

December végén a legmagasabb helyről jött izraeli megerősítés: a zsidó állam azon munkálkodik, hogy elősegítse a gázai palesztinok „önkéntes migrációját”. E szándékot heves nemzetközi bírálat érte. Valószínűleg nem ez a terv lesz az, amely gyógyírt hozhat az izraeli–palesztin kérdésre.  

KiemeltSzankciókVilággazdaság
Az afrikai államok mentik meg az orosz gyémántokat a szankcióktól

Az afrikai államok mentik meg az orosz gyémántokat a szankcióktól

A Kimberley-folyamat keretében november elején Zimbabwéban a gyémántiparban érdekelt államok közül 57-en nem egyeztek bele az Egyesült Államok és az Európai Unió javaslatába, amellyel kizárták volna Oroszországot a gyémántpiacról. Hogy a nézeteltérést leplezzék, inkább nem adtak ki közleményt az ülésről.

Geopolitika
Magyarországra is riasztást adott ki Izrael a saját állampolgárainak  

Magyarországra is riasztást adott ki Izrael a saját állampolgárainak  

A gázai háború kiváltotta reakciók miatt Izrael 80  országra adott ki új, szigorú utazási figyelmeztetést, elsősorban a saját állampolgárai számára. Az ottani hatóságok illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy az antiszemitizmus növekedése miatt az izraeliek és a külföldön élő zsidók erőszakkal szembesülnek.

GeopolitikaHáborúKiemeltZöldenergiaZöldgazdaság
Nem lesz nettó földgázexportőr Izrael a Hamász támadása miatt

Nem lesz nettó földgázexportőr Izrael a Hamász támadása miatt

A Hamász elleni háború kifejezetten árt Izrael azon törekvésének, hogy meghatározó földgázexportőrré váljon. Igaz, az ottani  kitermelés 2027-ig még így is a duplájára emelkedik. A közel-keleti ország által meghatározott cél, hogy 2030-ra megduplázza a gázexport-kapacitását, mégpedig mintegy 25-30 milliárd köbméterre, ugyanakkor a Hamász elleni háború rávilágít az iparág stabilitását fenyegető biztonsági kockázatokra. 

HáborúTanít a történelemTörténelem
Háború Gázában: történelmi bűnök

Háború Gázában: történelmi bűnök

Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, miért osztotta két érdekszférára a Közel-Keletet a két nagyhatalom, Nagy-Britannia és Franciaország. Most bemutatjuk, hogyan csapták be a britek az arabokat, akiknek megígérték az önálló arab állam támogatását. Részletezzük azt is, hogyan élezték ki a feszültséget az arabok és a zsidók között a nagyhatalmi játszmák.

GeopolitikaHáborúTanít a történelemTörténelem
Háború Gázában: a konfliktus gyökerei

Háború Gázában: a konfliktus gyökerei

Közel 130 év folyamatos háborúskodás előzte meg a Hamász borzalmas októberi terrortámadását izraeli civilek ellen. Kétrészes cikkünk első felében azt mutatjuk be, hogy a mai konfliktus Nagy-Britannia első világháborús szerepében gyökerezik. A britek ugyanis először az araboknak, majd a zsidóknak is megígérték az önrendelkezésük támogatását.

GeopolitikaHáború
Moszkva igyekszik hasznot húzni a közel-keleti konfliktusból 

Moszkva igyekszik hasznot húzni a közel-keleti konfliktusból 

Szakértők szerint Moszkva sokat nyerhet Izrael Hamász elleni háborújával: lehetőséget kínál az orosz geopolitikai elképzelések megvalósítására, nevezetesen az Egyesült Államok dominanciáját letörő, többpólusú világrend kialakítására. A konfliktus azonban erősen megtépázta az orosz–izraeli viszonyt is. 

GeopolitikaKiemeltVilággazdaság
Az EU csak „optikai csalódás” – egy óriásnak hitt geopolitikai törpe 

Az EU csak „optikai csalódás” – egy óriásnak hitt geopolitikai törpe 

A hajdanán szebb napokat látott Európa szereptévesztésben van, amikor komolyan azt gondolja, hogy érdemi beleszólása van a nemzetközi rendet meghatározó kulcskérdésekbe, konfliktusokba. Mára eljutottunk oda, hogy gazdagsága és ambíciói ellenére az EU korlátozott szereplője korunk nagyobb konfliktusainak. Az olyan alapító atyák, mint a francia Jean Monnet, a német Konrad Adenauer vagy éppen a luxemburgi Robert Schuman forognak a sírjukban, hiszen minden bizonnyal nem egy ilyen, jelentéktelenné süllyedő Európát képzeltek el. Quo vadis, Európa?

HáborúKiemelt
Mohammed Deif, az élő mártír, az Izrael elleni terror rémisztő szelleme 

Mohammed Deif, az élő mártír, az Izrael elleni terror rémisztő szelleme 

Ki volt az, aki kitervelte, megszervezte és lebonyolította a múlt szombati borzalmas terrorcselekményeket? A világsajtó eddig egy nevet említ: Mohammed Deif, a Hamász fegyveres szárnyának vezetője, akit hétszer is próbáltak már likvidálni, mégis a kezében tartotta ezt a példátlanul kegyetlen támadást.

GeopolitikaHáborúKiemelt
Hogyan tudott a Hamász ekkora támadást végrehajtani
Hogyan tudott a Hamász ekkora támadást végrehajtani, és milyen következményei lesznek az izraeli szeptember 11-nek? 

Hogyan tudott a Hamász ekkora támadást végrehajtani, és milyen következményei lesznek az izraeli szeptember 11-nek? 

A példátlan palesztin offenzíva után még nem jött el a számonkérés ideje, amikor meg kell vizsgálni azt, hogy mit is csináltak az izraeli biztonsági szervek, tettek-e egyáltalán valamit, hogy megakadályozzák a brutális terrortámadást. A terrorelhárítás hibái terén a fő felelősség a jeruzsálemi kormányé. 

Promóció

Trend

Promóció

Hazai válogatás