Belefáradtak a németek a kormánykoalíció hibasorozatába, a semmibe tartó költségvetési politikába és a vezetők vég nélküli veszekedésébe. Az elégedetlenség a költségvetési válság kirobbanása óta csak erősödött.

A közvélemény-kutatások szerint a német választók egyre nagyobb hányada utasítja el a Scholz-kabinet kusza politikáját és mára ad hoc-jellegűvé vált gazdasági intézkedéseit. Az utolsó csepp a pohárban a költségvetési válság kirobbanása volt, miután a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek ítélte meg a kormány hitelfelvételi stratégiáját és trükközését a büdzsén kívüli alapokkal, amelyek összegeit ide-oda csoportosítgatva próbált meg pénzt pumpálni anyagi háttér nélküli területekbe.

Hármas káosz

Az elbaltázott gazdasági intézkedések mögött megbúvó koalíciós perpatvar, amely a kormánykoalíción belüli feszült helyzetet és érdekellentéteket tükrözi, még jobban felbőszítette a német polgárokat.

A szociáldemokrata Scholz, Habeck gazdasági miniszter, a Zöldek képviselője, valamint a pénzügyi tárca vezetője, a szabaddemokrata Lindner szinte semmiben nem tud megegyezni egymással, annyira ellentétes elképzeléseik vannak a költségvetésről és a gazdaság megújításának módjáról. Nem új a kérdés, hogy mennyire lehet életképes Európa legerősebb gazdaságában egy olyan kabinet, amely regnálása óta hibát hibára halmoz, és jól láthatóan nem tudja, merre induljon tovább az útelágazásoknál.

A szavazópolgárok legkésőbb 2025-ben adhatnak erre választ, ám többségük nem várná meg a hivatalos választásokat, és szívesebben voksolna a közeljövőben azért, hogy kirántsa a bársonyszéket a hatalom jelenlegi képviselői alól.

Legutóbb a Bild közvélemény-kutatási adatait publikálta a Bloomberg:

az 1001 megkérdezett közül 59 százalék válaszolta azt, hogy a kormány eltávolítása érdekében szeretne részt venni egy előre hozott, 2024-es választáson.

A kérdés egyébként már a Bundestagban is felvetődött: a kereszténydemokraták mint a legnagyobb ellenzéki párt tagjai bizalmi szavazást követeltek, amennyiben ugyanis a képviselők többsége az elutasítását fejezné ki a kormánnyal kapcsolatban, Németország elnöke feloszlatná a parlamentet, és új választásokat írna ki.

A válasz nem volt meglepő: Scholz visszautasította a petíciót, így egyelőre marad minden a régiben. Maximum a szavazók üzengetnek tovább a kormánynak – a közvélemény-kutatásokon keresztül.

***

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan