Folytatódik Zaluzsnij tábornok és az ukrán elnök egymásnak feszülése. A téma ezúttal a sorozási rendszer működésképtelensége. 

Miután az ukrán hadsereg legégetőbb gondjává az emberhiány kezd válni, a főparancsnok ismét odapörkölt a politikai vezetésnek, újabb bizonyítékát adva a mára már tagadhatatlan feszültségnek. 

Zelenszkij és Zaluzsnij között a viszony a híres Economist-cikk után romlott meg végérvényesen. A hivatalos ukrán sikerpropagandával szembehelyezkedve az írásban az ukrán főparancsnok kendőzetlen őszinteséggel beszélt a befagyott frontvonalakról, a Kijevben tabunak számító „patthelyzetről”, valamint az emberhiányról, amely már akkora méreteket öltött, hogy az a háború gyors befejezését és eredményezheti.  

A halottak és a korrupció 

A jelenlegi mozgósítási struktúra lassúsága ellehetetleníti, hogy a katonák rotációs rendszerben harcoljanak. Azok, akiket 2022 februárjában besoroztak, gyakorlatilag a mai napig a fronton vannak. Már aki életben maradt közülük. A halott katonák száma óvatos becslések szerint is 150 és 200 ezer között van, a sorozás elől menekülőké pedig érthető módon párhuzamosan nő a veszteséglistán szereplő adatokkal. A fiatalabb generációk halálos áldozatainak számát jól tükrözi, hogy az ukrán hadsereg tagjainak a jelenlegi átlagéletkora 43 év. 

A kényszersorozások nem érték el a kívánt eredményt, a közelmúltban ráadásul kiderült, hogy az egyébként is rendszerszinten tomboló ukrán korrupcióban a toborzóközpontok vezetői is nyakig benne vannak: pár ezer dollárért tulajdonképpen bárki megvehetett egy olyan alkalmatlansági igazolást, amelytől az életben maradást remélte. 

Zelenszkij a Nyugat által követelt korrupciós tisztítóhadjárat egyik leglátványosabb elemeként a botrány kirobbanása után az összes toborzóközpont vezetőjét kirúgta, azonban a látványos vérengzés sem a korrupciót nem szorította vissza, sem a hadsereg emberhiányát nem oldotta meg. 

Az ukrán elnök ráadásul (reagálva az egyre növekvő társadalmi elégedetlenségre) folyamatosan hezitál a hadkötelezettség korhatárának csökkentésével kapcsolatban, és átfogó tervet dolgoztat ki a mozgósítás hatékonyságának növelése érdekében. 

Korruptak voltak, de hatékonyak? 

Zaluzsnij egy kijevi nyilvános rendezvényen nehezményezte az elnök időhúzását, mondván: Zelenszkij pepecselése rendkívül megnehezíti a fronton harcolók helyzetét, akiket minél hamarabb le kellene cserélni, ám a kijevi bürokrácia és döntésképtelenség folyamatosan akadályokat gördít a kivitelezés elé. 

Ukrajnának a háború kezdeti szakaszában tapasztaltakhoz kell visszatérnie a mozgósítás területén 

– mondta a tábornok, hozzátéve azt is, hogy szerinte hiba volt úgy kirúgni a toborzás vezetőit, hogy senki nem gondoskodott a pótlásukról. Nem tért ki a korrupció kérdésére, helyette úgy fogalmazott: a tisztek elbocsátása után a hadsereg egyedül maradt, nélkülözve a toborzási területen nagy gyakorlatot szerzett szakembereket. „Profik voltak, tudták, hogyan kell csinálni, de már nincsenek a helyükön” – hangsúlyozta. 

Mialatt az ukrán hadsereg egyre aggasztóbb helyzetbe kerül az emberhiány miatt (is), a hadsereg és a politikai vezetés között egyre nyíltabb a feszültség, Vlagyimir Putyin aláírta azt az elnöki rendeletet, amelynek értelmében Oroszország 2,2 millió főre növeli a fegyveres erők létszámát 2026-ig.  

Ami probléma Kijevnek, nem gond a Kremlnek. Zaluzsnij éppen erre igyekezett rámutatni az Economist-interjúban, ám kijelentésével csak olajat öntött a tűzre. A harc immár a vezetésen belül zajlik, a háború a személyes politikai ambíciók lövészárkaira is kiterjedt.  

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka