Óriási tüntetések zajlanak szerte Németországban a második legnépszerűbb pártnak számító AfD ellen. A párt politikusai ugyanis megfontolnák azoknak az országban tartózkodó menekülteknek a visszatoloncolását, akik huzamosabb ideje nem voltak képesek beintegrálódni a társadalomba. Mindez úgy csapódott le a németekben, hogy visszanyúlnának az 1930-as évekbeli deportáló törvényekhez, holott szó sincs erről. Félelmetes, hogy félinformációkra hivatkozva egyes tüntetők képesek Németországban a második legerősebb párt betiltását követelni. 

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

Óriási tiltakozások kezdődtek Németországban miután kiszivárgott az AfD novemberi pártgyűlésén tárgyalt pár javaslat. A terhes német múlt rányomja a bélyegét a mostani közbeszédre: a pártgyűlésen szóba került, hogy az országban lévő menekültek, akik az évek alatt nem tudtak kellően asszimilálódni a társadalomba, visszatoloncolhatók lennének az anyaországukba. Ezt a közvélemény egyből úgy értette, hogy az AfD visszatérne az 1930-as évekbeli deportálásokhoz. 

Tüntetések félinformációk alapján 

A megmozdulások egy olyan találkozót követően szerveződtek, amelyen az Alternatíva Németországért (AfD) vezető politikusai és a kereszténydemokraták egyes tagjai olyan kitoloncolási tervről tárgyaltak, amely a nehéz történelmi múltat cipelő nemzet számára az 1930-as évek náci politikáját idézi – egyébként tévesen, ugyanis szó nem esett sem deportálásokról, sem listázásról. Félelmetes, hogy az ottani társadalom mennyire érzékenyen képes reagálni egy-egy belpolitikai fejleményre még úgy is, hogy nem ismerik a teljes képet, sőt ebben az esetben egyenesen félretájékoztatásról beszélhetünk.Mindennek ellenére egy vasárnapi müncheni tüntetésen a helyi rendőrség szerint több mint 100 ezren vettek részt, sőt a szervezők szerint a résztvevők száma meghaladta a 250 ezret is. Csak Kölnben a becslések 70 ezer emberről szóltak, és nagy tömeg gyűlt össze Berlinben a Bundestag, a parlament épülete előtt is. A fővárosi tüntetők európai uniós zászlókat és szivárványos transzparenseket is lengettek, többek közt olyan feliratokkal, mint „Németország színes marad”, „Az AfD-re szavazni olyan, mint 1933” vagy „Tiltsátok be az AfD-et”. 

„Tiltsátok be az AfD-et!” 

Az oknyomozó újságírók által leleplezett novemberi találkozón folytatott megbeszéléseken többek között a menedékkérők, más, Németországban tartózkodási joggal rendelkező külföldiek és olyan német állampolgárok tömeges kitoloncolására tettek javaslatot, akik nem tudtak kellően asszimilálódni a társadalomba – ebben a javaslatban semmi ördöngösség nincs, de persze meg lehet érteni a heves reakciókat a német történelmet, figyelembe véve főként az 1930-as évek borzalmait. Ugyanakkor megfelelő informáltság hiányában követelni egy feltörekvő politikai párt betiltását pont hogy szembemegy a demokratikus normákkal. Éppen ennek a követelése idézi fel a történelem egyik sötét korszakát, nem pedig az, hogy egy pártgyűlésen politikusok fontolóra vették a beilleszkedni nem képes menekültek visszatoloncolását az anyaországukba. 

Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár ennek ellenére felszólított minden állampolgárt, hogy foglaljon állást és „védje meg Németország nyitott és pluralista társadalmát a jobboldali szélsőségek fenyegetésével szemben”. 

„Jobboldali szélsőségesek támadják a demokráciánkat. A társadalmi kohéziónkat akarják lerombolni – mondta Olaf Scholz pénteken heti videóüzenetében. – Egy titkos konferencián ezek a szélsőségesek arról tárgyaltak, hogyan tudnák emberek millióit kirúgni az országunkból.” 

A Scholz felhívása mögötti politikai szándék is teljesen érthető, ezt diktálja a politikai racionalitás: miközben az AfD a 2021-es szövetségi választás óta képes volt dinamikusan növelni a népszerűségét és a támogatottságát, miközben a jelzőlámpa-koalíciót alkotó kormánypártok – szociáldemokraták, zöldek, liberálisok – mélyrepülésben vannak. 

Az AfD már a második legnépszerűbb párt  

A radikális alternatívát kínáló AfD a német politika pereméről a második helyre emelkedett az országos közvélemény-kutatások szerint, miközben Scholz hárompárti koalíciójának a támogatottsága csökkent. A kancellár szociáldemokrata pártja a Politico legfrissebb mérése szerint 15 százalékon áll, de koalíciós partnerei is beestek: a Zöldek 13, a liberálisok 5 százalékon találhatók. A CDU/CSU van az első helyen 32, mögötte az AfD 23 százalékkal. A jobboldali párt az előrejelzések szerint szeptemberben három kelet-németországi tartományi választást fog megnyerni. 

Az AfD iránt növekvő szimpátia fő okaként az évek óta magas energia- és élelmiszerárakat, az újonnan érkező menedékkérők számának ugrásszerű növekedését és a Scholz vezette jelzőlámpa-koalícióban zajló belharcokat nevezhetjük meg. A jobboldali formáció az ezek nyomán kialakult elégedetlenségi hullámra tudott felülni, mint ahogy a CDU/CSU kereszténydemokratái is, igaz, előbbi a szövetségi választás óta eltelt időszakban dinamikusabban növelte a támogatottságát. 

Scholz kormánya kétirányú megközelítést választott a migrációs kihívás kezelésére, ami a közvélemény-kutatási adatok szerint nem igazán nyerte el az állampolgárok tetszését: egyfelől felgyorsította az elutasított menedékkérők kitoloncolását, másfelől megkönnyítette azoknak az integrációját, akik engedélyt kaptak arra, hogy belföldön maradhassanak. 

A parlament nemrég jóváhagyta azt a jogszabályt, amely a helyi hatóságoknak több hatáskört biztosít a papírokkal nélküli menekültek letartóztatására és kitoloncolására. Ezzel egyidejűleg a koalíciós pártok (SPD–Zöldek–FDP) elfogadtak egy törvényt, amely megkönnyíti a külföldiek számára a német vagy a kettős állampolgárság megszerzését. 

Ajánljuk még a témában: 

Borítókép: MTI/AP/DPA/Jacob Schroeter