Magas árat fizet Ecuador, amiért átadta orosz gyártmányú fegyvereit az USA-nak, ahonnan azok Ukrajnába kerültek. Az ország gazdasági válságban van, IMF-hiteleket szeretne, ami a megszorítások újabb körével járna. Nem igazán hiányzott, hogy válaszképp az oroszok felfüggesszék a banán behozatalát. 

Egy hónapja jelentette be vitatott döntését Ecuador elnöke, az Egyesült Államokban született és ott is nevelkedett Daniel Noboa, miszerint az elavult orosz eredetű fegyvereket elszállítja az Egyesült Államokba. Az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy az orosz katonai felszerelés már nem hadianyag, csupán „fémhulladék”, így az USA-nak való átadása nem sérti az Oroszországgal aláírt végfelhasználói egyezményt, ahogy azt ők állítják, mivel ezek a megállapodások csak a „használható” katonai eszközökre vonatkoznak.  

Az ecuadori orosz nagykövet figyelmeztetett, hogy Moszkva ezt barátságtalan lépésnek fogja tekinteni, mivel valószínűleg ők is tudták, hogy a fegyverek végül Ukrajnában fognak kikötni. A sejtésük beigazolódott, február elején Washington is megerősítette, hogy hová is szánják ezeket.  

Banán, szegfű és a koporsólegyek 

Február 5-én az orosz Fogyasztóvédelmi és Növényegészségügyi Felügyelőség kérte öt ecuadori banánexportőr behozatali engedélyének felfüggesztését, miután polifág púpos legyeket (Megaselia scalaris Loew) találtak az Andok országából származó banánszállítmányban. A banán 25 napot utazik Oroszországba, miközben érik, így a koporsólégynek is nevezett légyfajtának van ideje elszaporodnia. Az állat a másik nevét onnan kapta, hogy gyakran felfedezhető a föld alatt lévő koporsókban is.   

A banán mellett rá egy napra az Ecuadorból érkező szegfűt állították le, ahol épp virágtripszeket találtak.  

Természetesen

az orosz hatóságok váltig hangsúlyozzák, hogy az intézkedéseknek semmi közük a fegyverüzlethez, pusztán egészségügyi okai vannak.

Az oroszok persze rögtön megkezdték a lakosságuk érzékenyítését, hiszen Ecuador szállította az orosz piacra a banán 91 százalékát. Az ecuadori banán nemcsak az ára miatt volt érdekes, hanem amiatt is, hogy egyes posszibilis orosz befektetők már bevásároltak az ottani ültetvényekből. Mindenesetre nyugtatták a jónépet, hogy nem lesz banánhiány, nem térnek vissza a szocializmus hiánygazdaságához, és már be is lépett a helyükre India, a világ legnagyobb banántermelője, amely elkezdte a szállítást, így az oroszoknak végre lesz mire költeni az olajeladásokból felgyülemlett rúpiát.  

Mindenesetre Ecuador zűrzavaros gazdasága számára nagyon sokat számít a banán és a szegfű. Az Európai Unió után Oroszország a második legnagyobb vásárlójuk e déligyümölcsből. Ide érkezett a teljes ecuadori banánexport 21 százaléka, így ezzel a lépéssel milliárd dolláros piacot veszthet az ország. 

Az ültetvényeken 25 ezren dolgoznak, és főleg a kistermelőknek fontos a növény, akik jobban meg fogják szenvedni az oroszok blokádját, mint Noboa elnök milliárdos apukája. A papa, Alvaro Noboa Ecuador leggazdagabb embere, a Noboa Corporación, az ország legnagyobb banánvállalatának a tulajdonosa. Fia a választások előtt úgy nyilatkozott, hogy a Noboa Corporación egyetlen láda banánt sem exportál az orosz piacra. Most viszont ez a beismerés, olyan képzeteknek adott táptalajt, miszerint Noboa döntése, hogy orosz gyártású fegyvereket ad az Egyesült Államoknak, nem is annyira egy politikai újonc meggondolatlan cselekedete, inkább egy könyörtelen üzleti lépés a Noboa Corporación legnagyobb versenytársaival szemben.  

Akár igaz, akár nem, a következményeket a kisebb ecuadori banántermesztők fogják megszenvedni, hiszen az ilyen esetekre nincsenek érvényben kompenzációs intézkedések. A meggondolatlan fegyverszállítás helyi banánbőséghez vezethet, ami miatt összeomlik az ár.  

Egyértelmű szerződésszegés 

Az oroszok a fegyverügyletet egyértelműen szerződésszegésnek minősítették, hiszen az kikötötte a harmadik fél részére történő átadás tilalmát Oroszország előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül.  

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint az ecuadoriak a döntést „az érdekelt tengerentúli felek rendkívüli nyomására” hozták. Hozzátette azt is, hogy ha az orosz felszerelés valóban csak fémhulladék lenne, ahogy Ecuadorban nevezik, akkor nehéz elképzelni, hogy Washington azt javasolná, hogy mindezt nem elhanyagolható összegért modern fegyverekre cseréljék.

Az Egyesült Államok ugyanis ígéretet tett arra, hogy 200 millió dollár értékű új, amerikai gyártmányú fegyvert, katonai felszerelést és védelmi rendszert biztosít Ecuadornak az orosz „fémhulladékért” cserébe.  

Majdnem egy hónapig sem Quito, sem Washington nem erősítette meg nyilvánosan, hogy az USA miért akarja az orosz gyártmányú fegyvereket, ami lehetővé tette a Noboa-kormány számára, hogy fenntartsa ezt a színjátékot, miszerint nem sértik meg a végfelhasználói rendelkezést. Viszont február 8-án az Egyesült Államok kormányának egyik tagja nyíltan elismerte, hogy Ecuador orosz gyártmányú fegyverei Ukrajna felé tartanak.  

Más szóval a fegyverek ahelyett, hogy a hulladékba kerültek volna, elég jó állapotban vannak ahhoz, hogy az orosz katonák ellen a harctéren be lehessen őket vetni. Persze Ecuador orosz gyártmányú fegyvereinek hatása az orosz–ukrán konfliktusra gyakorlatilag nulla lesz. De mutatja, hogy a Biden-adminisztráció a hiány pótlására számtalan országból próbál változó sikerrel orosz gyártmányú fegyvert és hozzá lőszert szerezni, mivel azokat az ukrán katonák jobban ismerik.  

Azzal, hogy Oroszország megbünteti Ecuador exportgazdaságát, világos üzenet küld a többi latin-amerikai államnak: az orosz fegyverek adományozása az Egyesült Államoknak, Ukrajnába nagyon súlyos következményekkel jár. Például Javier Milei argentin elnök is határozottan támogatja a Zelenszkij-ügyet, és a kormánya is azzal kacérkodott, hogy fegyvereket küld Ukrajnába. Ez viszont könnyen az orosz műtrágyák exportjának a tilalmát okozhatja, amely azonban elengedhetetlen Argentína hatalmas mezőgazdasági ágazata számára. 

Küzdelem a drogkartellekkel szemben 

Persze mint minden történetnek, ennek is vannak mellékszálai, hiszen Ecuador komolyan küzd a drogkartellek ellen. Még az előző elnök, Guillermo Lasso kötött szerződést az USA-val, amely megengedi, hogy az országba amerikai katonák és FBI-ügynökök érkezzenek. Várhatóan ezek részvétele megnő, a Szövetségi Nyomozóiroda megnöveli az országon belüli személyzetét, hogy támogassa a rendőrséget és a főügyészséget. 

A hivatalos beszámolók szerint Lasso volt az „Ecuador-terv”, az Egyesült Államok által tervezett kábítószer-felszámolási program kitalálója, amelyet most utódja, Daniel Noboa valósít meg.  

 

A latin-amerikai ország a volt elnöke, Guillermo Lasso mandátuma alatt süllyedt káoszba. A korábbi bankár és a Coca-Cola ügyvezetője azonban nem tudta kitölteni az elnöki ciklusát, mivel a felelősségre vonás elől külföldre menekült. Botrányok sora buktatta le, többek között állítólag ő és a sógora szoros kapcsolatokat tartott fenn a Dél-Amerika és Európa közötti kokainútvonalakat irányító albán maffiával. Feltehetően Lasso elnökválasztási kampányát is részben ők finanszírozták.  

Ennek ellenére a regnálása utolsó napjaiban két olyan megállapodást írt alá Washingtonnal, amely lehetővé teszi az amerikai hadsereg jelenlétét Ecuadorban. Más szóval az Egyesült Államok megállapodást írt alá az ecuadori kábítószerkartellek elleni háborúról egy olyan kormánnyal, amely úgy tűnik, szövetségben állt legalább az egyik kartellel.  

Azért ennek máris megvan a gyümölcse, mostanában rájár a rúd az albán maffiára. A múlt héten egy komoly razzia során 30 embert fogtak el egyszerre Ecuadorban és Spanyolországban, köztük az állítólagos albán királyfit, Dritan Gjikát. Azzal vádolják őket, hogy 3,2 tonna kokaint akartak becsempészni Európába, elrejtve azt a banánszállítmány közé.  

Kapcsolódó: