Ahogy terjed Európában a háborús fáradtság, úgy csökken a lelkesedés a közel hatmillió ukrán menekült befogadása iránt, és egyre több esetben arra ösztönöznék őket a fogadó országok, hogy térjenek vissza háború sújtotta hazájukba. Ebben talán Észtország a legbuzgóbb.

Az észtek, a hírek szerint valamiféle hazatelepítési megállapodásról is tárgyalt Ukrajnával, de úgy tűnik, Tallinnban is rájöttek, hogy ez az eljárás problémás lehet. 

 Szeptemberben az EU egy évvel, 2025. március 4-ig meghosszabbította az ideiglenes védelemről szóló irányelvét. Ez elméletileg lehetővé teszi az ukránok számára, hogy átmeneti munkát kapjanak, valamint hozzáférjenek az oktatáshoz, a lakhatáshoz és az orvosi segítséghez. Az ideiglenes védelmi státusz valahol állandó kétértelműséget jelent a jövőjüket illetően. Állandóan ott van a lehetőség a hazatelepítésre, amikor a befogadó állam – vagy az EU – úgy dönt, hogy a származási ország már biztonságossá vált. 

Az ideiglenes védelmi rendszerek inkább a fogadó országok érdekeit szolgálják, ugyanis megkönnyíti számukra az menedékkérők hazaszállítását, mivel nem adnak menekültstátuszt, és nem vállalják a tartós befogadásukat vagy integrációjukat. 

Németország például 1997-ben feloldotta a bosnyákoknak adott ideiglenes védelmi státuszt, és 300 ezer embert telepített haza Boszniába, holott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint nem voltak megfelelőek a feltételek a visszatéréshez. Más országok is követték, így akkor 700 ezren tértek vissza Boszniába.  

Az orosz invázió kezdetén nagy volt a felháborodás az EU polgárainál, és a segítőkészség is osztályokkal magasabb volt, mint manapság. Azóta Ukrajna után gazdaságilag az unió az egyik legnagyobb vesztese a konfliktusnak, több tagországban megszorításokra kényszerülnek, és ezek egy része érinti az ukrán menekülteket segítő programokat is. A lakosság is küzd a gazdasági helyzettel, és már náluk is kopik a szolidaritás. 

 

Az ukrán hadsereg további 450-500 ezer főt mozgósítana, ami nem lesz egyszerű, konfliktusmentes, és a védelmi minisztérium arra kéri a külföldön élő ukrán férfiakat, hogy térjenek haza harcolni. Egyes harcias európai politikusok pedig abban bíznak, hogy az ukránok hazatérése segíthet megváltoztatni a háború irányát. 

Az EU által megadott ideiglenes védelem mellett az ukránokra vonatkozik az 1951-es menekültügyi egyezmény is.  

Ennek alapelve a visszaküldés tilalma, amely kimondja, hogy a menekültet nem szabad visszaküldeni olyan országba, ahol az életét vagy a szabadságát súlyosan veszélyeztetik.  

Ennek ellenére egyes politikusok tárgyalnak a „biztonságos visszatérés” lehetőségeiről Ukrajna azon területeire, amelyeket kevésbé érintettek az orosz támadások.  

A kijevi kormány felvetette azt az ötletet, hogy külföldről hazahozhassa a katonaköteles állampolgárait, de gyorsan visszakozott, mivel nincs ilyen mechanizmus. Hazacsábítanák őket más eszközökkel, készpénzzel, támogatott jelzáloghitelekkel, üzleti starthitelekkel stb., ám nem sok sikerrel.  

Számszerűsítve tehát majdnem hatmilliónyi ukrán menekült tartózkodhat az EU-ban, közülük 2023 novemberéig 4,2 milliónyian részesültek az ideiglenes védelmi mechanizmusból. A legtöbben Németországban (1,2 millió fő), Lengyelországban (955 ezer) és Csehországban (369 ezer) kértek menedéket. Egyesült Királyságban is több mint kétszázezren vannak, és százezer fölött fogadott be ukrán menekülteket Spanyolország, Olaszország, Moldova és Szlovákia.  

Az európai statisztika szerint Magyarországon 33 ezren kértek ideiglenes menedékjogot. Feltehettően az Anyaországban biztonságot kereső kárpátaljai magyarok nincsenek ebben a számban feltüntetve. A nálunk menedéket kapott ukrán állampolgárok biztosak lehetnek abban, hogy nincs szándék a visszaküldésükre, és a támogatásaik megkurtítása sincs napirenden.

Egyes országok már most is különböző eszközökkel (kevésbé nagyvonalú juttatások a fogadó országban vagy egyszeri visszatérési díj) ösztönzik az ukránokat a visszatérésre. 

Norvégia 

A Norvég Migrációs Igazgatóság szerint több mint 70 ezer, Ukrajnából a lakóhelyét elhagyni kényszerült ember kért kollektív védelmet Norvégiában. Kezdetben az észak-európai állam nem tartozott a kedvelt célországok közé, azonban 2023 harmadik negyedévében közel annyi menekült érkezett Ukrajnából, mint a többi skandináv államba együttvéve.  

Tavaly Oslo volt az első, amely elfogadta azt a tervet, hogy fizessenek az ukránoknak a hazautazásért, és 17 500 koronát (1200 dollár) adtak annak, aki készen állt az indulásra.  

December elején a kormány korlátozta azokat a jogokat, amelyeket az Ukrajnából lakóhelyüket elhagyni kényszerültek korábban élveztek. Korlátozásokat vezetett be az Ukrajna és Norvégia közötti ingyenes utazásra, sőt el sem hagyhatják el az országot.  További változtatások közé tartozik a gyermektámogatások korlátozása az első évben, valamint az újonnan érkezők elhelyezési normáinak csökkentése.  

Január 29-én a kormány további korlátozásokat jelentett be. Nem kívánnak többé pénzügyi segítséget nyújtani azoknak, akik a menekültügyi befogadóállomások helyett egy általuk biztosított helyen laknak. Ezentúl nem fedezik a menekültek házi kedvenceinek a költségeit, az egyszeri ellátásra való jogosultságtól kezdve 12 hónapos tartózkodási feltételt vezet be.  

Finnország 

A finnek 5300 eurót fizetnek, ha a hazatérésre való kérelmet az elutasító menekültügyi határozatról szóló értesítéstől vagy a menekültügyi kérelem visszavonásától számított 30 napon belül nyújtják be. A 30 nap elteltével az összeg 2000 euróra csökken. 

Észtország 

Körülbelül 7000 katonaköteles korban lévő ukrán férfi kért ideiglenes védelmet Észtországban, de Tallinn küldené őket a leglelkesebben haza a húsdarálóba, és többször is kifejezte érdeklődését Ukrajnával az érintett menekültek hazaszállításáról szóló megállapodás aláírása iránt.  

„Ha Ukrajnának szüksége van rá, akkor Észtországnak sikerülhet megtalálni és visszatoloncolni ezeket az embereket – mondta Lauri Läänemets (SDE) belügyminiszter. – Lényegében tudjuk, hogy hol tartózkodnak és mit csinálnak. A többségük dolgozik, és a lakóhelyük Észtországban van.” 

Egyelőre nem írtak alá megállapodást, nyilvánvalóan a nemzetközi jog miatt, a Läänemetshez hasonló észt tisztviselők bosszúságára. 

Csehország 

Csehország már az orosz invázió előtt is kedvenc célpontja volt az ukrán vendégmunkásoknak. Eddig több mint 300 ezer ideiglenes védelem alatt álló ukránt regisztráltak, és ezek közül csaknem 110 ezer ideiglenes védelemben részesülő menekültet alkalmaztak. 

Peter Pavel köztársasági elnök decemberben jelentette be, hogy meg nem nevezett összeget biztosítanak az ideiglenes védelmi státuszt élvező menekülteknek, ha Ukrajnába távoznak.  

Még tavaly csökkentették az oltalomkérők után járó állami hozzájárulást. 2023 júniusában Csehország közel 71 millió eurót költött humanitárius segélyekre és szolidaritási támogatásokra. Júliusra ezek a kiadások 46 millióra estek. A terv az, hogy a kiadásokat a harmadára szeretnék leszorítani. 

Írország 

Dublin nemrég heti 220-ról 38,80 euróra csökkentette az ukrán menekültek szociális segélyének a mértékét, miközben állami szálláson laknak. A gyermekkel érkező oltalomkérők gyermekenként heti 29,80 euróra is jogosultak lesznek. 

Az újonnan érkezők csak 90 napig vehetik igénybe az állam által biztosított szállást, utána saját maguknak kell keresniük lakóhelyet. 

Érvelésük szerint az ukránokat továbbra is szívesen látják Írországban, de a kormánynak jobban összhangba kell hoznia a támogatási rendszerét a többi EU-tagállaméval. 

Lengyelország 

Az új miniszterelnök, Donald Tusk megfogadta, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, de nem világos, hogy ez kiterjed-e a Lengyelországban tartózkodó menekültekre is.  

Varsó egyelőre csak az idén június 30-ig hosszabbította meg az ideiglenes védelmet, és a juttatásokat várhatóan drasztikusan csökkenteni fogják. Helyi tisztségviselőkre hivatkozva azt írta a Rzeczpospolita, hogy sokan élnek olyan ellátásokkal, amelyekre nem jogosultak. 

Lengyelország már tavaly a felére csökkentette a támogatást. 2023 márciusában szigorították a szabályokat, lehetővé téve a menekültek számára, hogy az országba érkezésüktől számított 120 napig ingyenesen ideiglenes szálláson éljenek. Ezt követően hozzá kell fizetniük a megélhetési költségeikhez. Jelenleg 40 ezer ukrán veszi igénybe ezeket a szállásokat. 

Egyesült Királyság 

Ukrán családok ezreinek kell hajléktalansággal szembenézniük, mivel az ország 2022 tavaszán nagy felhajtással indított Otthonok Ukrajnának programját szép csendben kivezetik. Több tízezer brit család nevetségesen alacsony havi 350 fontért hat hónapos időszakokra ukrán menekülteket látott vendégül, de mivel a kormány semmit sem tett azért, hogy állandó lakhatást találjon számukra, úgy tűnik, sokak választásra kényszerülnek: hazatérnek, máshová mennek vagy az utcán élnek. 

Összesen 131 ezer ukrán érkezett az Egyesült Királyságba menekültként, és vélhetően mintegy 5 ezer családot fenyeget a hajléktalanság. A program kezdetén közel 75 ezren jelentkeztek önkéntesen az oltalomkérők támogatására. 

Németország 

Az ottani tisztviselők azt mondják, hogy egyetlen ukránt sem fognak deportálni. Németország nem kényszeríti a menekülteket, hogy a fegyveres erőknél szolgáljanak.  

Ugyanakkor nemrég hoztak egy törvényt, amelynek célja a sikertelen menedékkérők könnyebb és gyorsabb kitoloncolása volt. Az új intézkedések szerint hosszabb ideig tarthatják az adott embert a kitoloncolást megelőző őrizetben, hogy a hatóságoknak több idejük legyen az eljárás befejezésére. A rendőrség jogköreit kibővítették a távozásra kötelezettek felkutatására, hozzáférhetnek az ingatlanjukhoz vagy a telefonjaikhoz. A bűnözők, vagy a még nem elítélt, de bűnszövetséggel gyanúsítottakat is gyorsabban kitoloncolják.  

Mivel a német döntéshozókra kihat az energiaválság és a recesszió, nem csoda, hogy szeptemberben bejelentették, hogy a felére csökkentik a menekültekre szánt szövetségi kiadásokat. A Reuters szerint Berlin „teljesen leállítja az 1,08 millió ukrán menekült ellátásának és integrációjának költségeihez való hozzájárulását”. 

Természetesen érthető az ukránok felháborodása, ahogy a gazdaságilag megtépázott Európa meghátrálása is, ám a képletnek nincs jó megoldása. A kezdeti fellelkesedés milliószámra csábította az ukrán menekülteket Európába, Európa pedig szívesen fogadta őket, mondván ez az egyik ára Oroszország meggyengítésének. A dolgok viszont megfordultak, kevés a pénz ennyi oltalomkérő eltartására, de visszaküldeni őket sem volna européer magatartás. 

Kapcsolódó: