A Belgrád–Budapest gyorsvasút szerbiai szakasza várhatóan decemberben elkészül. Jelenleg Újvidék és Szabadka között folynak a munkálatok, míg Újvidéktől Belgrádig már közlekedik a gyorsvonat. A gyorsvasutat hamarosan délfelé bővítik. Nis és Dimitrovgrad között a felújítása és a korszerűsítése, valamint a Nist elkerülő vasútvonal a tervek szerint 2027-ra készül el, és a jelenlegi becslések szerint 430 millió euróba kerül, amiből 108 milliót az Európai Uniótól kap az ország.
Miklós Hajnalka írása a Makronómon
Az érintett szakaszon november óta Pirot és Sukova között folynak a munkálatok. A mintegy 7,5 kilométeres etap költségeire Szerbia az állami költségvetésből elkülönített összeget az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett hitellel, valamint a Nyugat-Balkán Beruházási Kerettől (WBIF) kapott összegekkel egészítette ki.
A Nis–Dimitrovgard vasútvonal 86 kilométer hosszú. A megépítésére a kivitelező, a bolgár Trace Group Hold által vezetett konzorcium három és fél évet kapott. A projekt magában foglalja a meglévő vonal rekonstrukcióját, korszerűsítését és villamosítását, majd egy új, egyvágányú, villamosított, 22 kilométer hosszú útvonal megépítését, amivel a vasúti forgalom kikerül Nisből. A város körüli körgyűrűn a munkálatok várhatóan legkésőbb június 1-jén elkezdődnek.
A Nis–Dimirovgrad vonal 1886-ban épült, évtizedekig nem rekonstruálták, így ma az egyes szakaszokon legfeljebb 30 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. A tervek szerint a korszerűsítést követően pedig már 120-szal is haladhatnak majd.
Ez a vasúti fejlesztés egyike az Ugrás a jövőbe – Szerbia 2027 fejlesztési tervnek, amely amellett, hogy az Expo 2027 köré épül, felöleli az emberek életkörülményeinek javítását, beleértve a digitalizációs, ipari és integrális fejlesztéseket, infrastrukturális beruházásokat, többek között 487 kilométer autópálya megépítését, valamint több kilométernyi vasúti fejlesztést. Éppen a nagy kiterjedésű és jelentős beruházásokat igénylő beruházások miatt az IMF körültekintőbb és részletesebb tervezésre inti déli szomszédunkat.
Erről a Nemzetközi Valutaalap és a kormánya a napokban állapodott meg a készenléti hitelmegállapodás harmadik felülvizsgálata keretében. A műszaki szintű megegyezést ugyan június második felében az IMF Igazgatóságának még jóvá kell hagynia, várhatóan további 400 millió euró áll majd Szerbia rendelkezésére.
Az IMF értékelése szerint a gazdaságnak jelentős tartalékai vannak, viszonylag alacsony az államadóssága, fenntartható a külső adóssága, emellett kiemelték a tőkésített és likvid bankszektort. Rámutattak, hogy a gazdaság a nehéz globális körülmények között jó eredményt ért el. Becslésük szerint Szerbiában az idén 3,5, jövőre 4,5 százalékos növekedésre lehet számítani. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy az ország gazdaságára kihatással vannak a geopolitikai körülmények, az energiaszektor, a kereskedelmi partnerek növekedésével kapcsolatos bizonytalanság és a globális pénzügyi instabilitás.
Mindezek mellett arra is rámutattak, hogy az Ugrás a jövőbe – Szerbia 2027 országos fejlesztési terv megvalósításához, amelyben olyan nagy infrastrukturális beruházás szerepelnek, amelyekre kiemelt jelentőségűként tekintenek, körültekintő költségvetési gazdálkodásra és középtávú beruházási tervekre van szükség. Jelezték, hogy a büdzséhiányt alacsonyan kell tartani, és a beruházások prioritásait meg kell határozni, figyelembe véve a projektek költségeit, az azokból származó hasznot, valamint a tágabb makrogazdasági hatásokat. A szerb hatóságokat a beruházások átláthatóságának növelésére szólította fel az IMF.
A múlt héten a Kvartalni monitor gazdasági folyóirat arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ugrás a jövőbe – Szerbia 2027 fejlesztési terv végrehajtásához mintegy 23-24 milliárd euróra van szükség, ami az államadósság növekedését jelenti. Becsléseik szerint a projekt megvalósítása érdekében mintegy 15 milliárdos hitelfelvételre lehet számítani.
